Szakértő: Az ukrajnai konfliktus több szempontból is feszültséget okoz a V4-ek sokoldalú együttműködésében.
V3 regionális együttműködés a cseh parlamenti választások után címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Danube Institut. Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
A V3 regionális együttműködés cseh parlamenti választások utáni elemzését három központi téma köré építette fel a Danube Institutban megrendezett kerekasztal-beszélgetés. A résztvevők stílszerűen mélyreható diskurzusba merültek, feltérképezve a politikai tájat, a gazdasági kihívásokat és a nemzetközi kapcsolatok alakulását.
A cseh választások kimenetele kapcsán a résztvevő cseh, szlovák és magyar szakértők különböző nézőpontok alapján elemezték az eseményeket. A beszélgetés során arra is fókuszáltak, hogy a választási eredmények milyen mértékben befolyásolhatják a két ország közötti kapcsolatokat. Emellett felmerült a kérdés, hogy a V4-ek újjáéledését eredményezheti-e a cseh parlamenti választás, vagy inkább egy új, hármas szövetség kialakulásának lehetünk tanúi, amely szorosabb együttműködést ígér, ám a V4 keretein kívül.
Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont John Lukacs Intézet kutatásért felelős igazgatója az InfoRádióban kifejtette, hogy a V4 helyett V3 elnevezés is erre a változásra utal. Szerinte a kulcskérdés az, hogy a részben intézményesült visegrádi együttműködés képes lesz-e új impulzusokat nyerni Andrej Babis Csehország miniszterelnöki posztjára való visszatérésével, vagy a kapcsolat hármas keretben marad.
A harmadik jelentős téma az volt, hogy a V3 vagy V4 szövetségek milyen szakpolitikai területeken képesek előrelépést elérni a következő évek során, beleértve a következőket:
A résztvevők egyetértenek abban, hogy bizonyos kiemelt szakpolitikai területeken természetes módon szükség van az együttműködésre. Ilyen például az agrárpolitika, ahol 2025 júliusában közös nyilatkozatot adtak ki a román és bolgár partnerekkel a V4 keretein belül. Hasonlóképpen lényeges téma az illegális migráció elleni küzdelem, amely minden érintett ország számára kiemelkedően fontos. Továbbá nem elhanyagolható a zöldpolitikai harmonizáció is, amely az érdekek összehangolását célozza meg.
A külpolitikai kérdések terén azonban megkérdőjelezhető az egység, hiszen Lengyelország nem tervez lemondani Ukrajna sz széleskörű támogatásáról, amely minden rendelkezésre álló eszközt magában foglal. Emellett felmerül a kérdés, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország mennyire képesek összehangolni külpolitikai törekvéseiket, illetve mennyire fontos számukra az Ukrajnával kapcsolatos külpolitikai célok összefogása. Tárnok Balázs megjegyzi, hogy "nagyon eltérő módszertanok" figyelhetők meg a három ország között.
"Szlovákiában a parlamenti választási kampányban annak idején elhangzott, hogy egy lőszert sem küldenek Ukrajnának, és most mégis azt látjuk, hogy a privát szektorból vannak fegyverszállítások. Egyes szakértők szerint Csehországban is hasonló mintázatok lesznek megfigyelhetőek" - mutatott rá.
Ezzel együtt szerinte konklúziója volt a beszélgetésnek: nem biztos, hogy a külpolitikai koordináció cél kell, hogy legyen a három ország együttműködésének, és talán sokkal inkább pragmatikus alapokra, szakpolitikai alapokra kell helyezni a kapcsolatot.
Lengyelország szerepére külön kitért, szerinte nagy kérdés, hogy Lengyelország mennyiben fog részt venni a visegrádi együttműködésben a továbbiakban, voltak ugyanis jelek az elmúlt években, hogy kimaradt a visegrádi egyeztetésekből, eddig a csehekkel együtt, de ha államfői egyeztetésről lesz szó, ott már várható együttműködés, még ha például védelempolitikai vagy más szakpolitikai területeken nem is lesznek egyeztetések a közeli jövőben.
"Fontos kérdés, hogy Andrej Babis, mint új cseh kormányfő, hogyan viszonyul majd a lengyel kormányhoz, és milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy elkerülje a feszültségek fokozódását Csehország és Lengyelország között. Az Ukrajnával kapcsolatos külpolitikai témák csupán egy a sok közül, és a 2022 februárjától tapasztalt nézeteltérések rávilágítottak arra, hogy ezek a kérdések komoly hatással lehetnek a visegrádi együttműködés más területeire is. Ez senkinek sem kedvező. A politikai nehézségeket eddig nem sikerült áthidalni, hiszen ez a téma mélyen beágyazódott a lengyel társadalom szövetébe, így a lengyel kormánynak is rendkívül körültekintően kell eljárnia, amikor a visegrádi keretek között külpolitikáról vagy más szakpolitikai együttműködésről esik szó."
Az orosz-ukrán kérdés mentén most a cseh kormányalakításnál is tapasztalható némi disszonancia. Petr Pavel cseh elnök találkozott a kormányt alakító Andrej Babissal, és a sajtónak el is mondta, hogy ő hiányolja az új kormány konkrét álláspontját az Ukrajna elleni orosz agresszióval kapcsolatban, az nem is jelenik meg az elé tárt dokumentumban.
Tárnok Balázs véleménye szerint a feszültség nyilvánvalóan megjelenik a cseh kormányprogramban, amelyet üresnek tart. Csak szóbeli ígéretek hangzottak el Andrej Babis EU- és NATO- iránti elkötelezettségéről. Ugyanakkor világos, hogy a koalíciós partnerek, a Motoristák és a Közvetlen Demokrácia Pártja lényegesen radikálisabb nézeteket képviselnek ezen a téren. Ezért Babisnak nem csupán a jövőbe kell tekintenie, amikor a kommunikációját alakítja, akár az európai, akár a visegrádi partnerek irányába, hanem figyelembe kell vennie a koalíciós partnerei véleményét is, akik mögötte állnak.
Úgy vélem, Csehország sorsa végül hasonló lesz Szlovákia helyzetéhez. Ott is tapasztalhattuk, hogy Ukrajna nem részesült közvetlen cseh állami támogatásban, de a cseh vállalatok lehet, hogy mégis hozzájárulnak ehhez a támogatási rendszerhez.
A szakértő ugyanakkor rámutatott, hogy a Peter Pavel államfő és Andrej Babis leendő kormányfő közötti eltérő álláspontok nem csupán erre a problémára vonatkoznak.
"Petr Pavel szorgalmazta és azt kérte a leendő kormányfőtől, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat a cseh nagy nyilvánosság számára átlátható módon számolja fel. Másrészt kérdés még, hogy a jelenleg zajló kormányalakítási tárgyalások eredményeként összeálló miniszteri javaslatokat, miniszteri listát, amelyet Babis az államfő elé terjeszt, az államfő el fogja-e fogadni, vagy lesz-e olyan miniszterjelölt, akivel kapcsolatban vétóval fog élni" - húzta alá Tárnok Balázs.
