"Nem szeretnék hálátlanul viselkedni, de ha februárban megérkezik az első emelt fizetésem, akkor talán el tudom hinni."

Szükséges, de nem elégséges a nevelőszülők bérének emelése - állítják a szakemberek. Könnyebb helyzetbe kerülnek azok, akik normál szükségletű gyerekeket nevelnek, és eljárnak dolgozni is, a többiek helyzetén viszont nem sokat javít.

Az ördög a részletekben rejlik, fontos a nevelőszülők bérének emelése, de ettől még rengeteg probléma megoldatlan marad. Fontos lesz majd nyomon követni, hogy milyen hatással lesz ez a nevelőszülők toborzására - egyebek mellett így reagált Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakma vezetője a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentésére.

Gulyás Gergely a legutóbbi Kormányinfón bejelentette, hogy a nevelőszülői munka továbbra is teljes munkaidős foglalkoztatási jogviszonyként kerül elismerésre. A nevelőszülők járandóságát jelentősen, kétszeresére emelik: míg eddig egy gyermek után a minimálbér 30%-át kapták, januártól ez az összeg 60%-ra nő. A második, harmadik vagy negyedik gyermek esetén eddig a családok további kiegészítő díjat kaptak, ami a minimálbér 20%-ának felelt meg. A jövőben azonban ez a juttatási forma megszűnik, és minden gyermek után egységesen a minimálbér 60%-át fogják megkapni a nevelőszülők. Ezen kívül a speciális szükségletű, fogyatékkal élő vagy különleges igényű gyermekekre vonatkozó eddigi 7%-os juttatás mértéke 15%-ra emelkedik. Gulyás Gergely említette, hogy a csecsemők kórházban való elhagyásának problémája még mindig nem megoldott, ezért egy 80 fős csecsemőotthon létrehozását tervezik.

Gulyás Gergely bemutatta a bankadó, a 14. havi nyugdíj és a gyermekvédelem intézkedéseit, de egy már megoldhatatlannak tűnő ellentmondást valószínűleg nem tisztáznak - Kormányinfó percről percre.

Szilvási Léna véleménye szerint az új emelés fontos lépés, amiért hálásak vagyunk, de önmagában nem elegendő. Arra a kérdésre, hogy a legfrissebb emelés megfelelő vagy csupán hiányos, nem tudott határozott választ adni; szerinte ezt alaposan ki kell elemezni és tapasztalatokkal alátámasztani. A kormány nyilvánvalóan szeretné, hogy több nevelőszülő álljon rendelkezésre, de Léna kétségbe vonja, hogy ez lenne az egyetlen megoldás. Meglátása szerint azok, akik normál szükségletű gyermekeket nevelnek és dolgozni is tudnak, most kedvezőbb helyzetbe kerülnek, azonban a többiek helyzete nem sokat javul.

A kórházban rekedt kisbabák helyzete nem oldódik meg differenciálás nélkül. Az ő életükre csak kevesen figyelnek, mivel a nevelőszülőknek, még a megemelt javadalmazás mellett is, a minimálbér 60%-ából kellene boldogulniuk, ráadásul a munkavégzés lehetősége is elérhetetlen számukra. Hasonló nehézségekkel küzdenek azok a nevelőszülők is, akik extra magatartási problémákkal küzdő, súlyosan traumatizált gyermekeket nevelnek. Akik ilyen fiatalokat fogadnak be, gyakran képtelenek más gyermeket is vállalni, mivel az ilyen esetek többletfigyelmet és időt igényelnek. Ráadásul sok helyen nincs megfelelő iskola, ahol a nehezen kezelhető gyerekek megfelelő támogatást kaphatnának.

Bár a láthatás lehetősége adott, mégsem találkozhat a nagyszülő és az unoka. Ráadásul senki sem ellenőrzi, hogy a tízéves autista kislány valóban a megfelelő környezetben van-e.

Szilvási Léna megosztotta, hogy több kórházban is azok a kisbabák kaptak volna segítséget, akiken a legutóbb az SOS Gyermekfalvakhoz jelentkezett nevelőszülői program résztvevői segíthettek volna. A jelentkezők között jogászok, vállalkozók és cégvezetők is szerepeltek, mindannyian sikeres karriert futottak be, és stabil jövedelemmel rendelkeznek. Azonban, hogy nevelőszülőként részt vehessenek a programban, le kellett volna mondaniuk a munkaviszonyukról, mivel ez a jogszabályi előírás. Így a támogatás, amelyet a gyed keretében kaphattak volna, csupán a minimálbér 55 százalékának 70 százalékát, napi nettó 3 359 forintot tette volna ki. Ezzel szemben, ha saját gyermekükről lett volna szó, akkor a munkaviszony fenntartása mellett élvezhették volna a szülői támogatást, amely a korábbi jövedelem 70 százaléka, de legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százalékát jelenti. Léna hangsúlyozta, hogy ezt a problémát már jelezték a minisztériumnak, ahol azonnal reagáltak és elismerték a helyzet súlyosságát. Azonban a szavak után a tettek elmaradtak, és Gulyás Gergely legutóbbi bejelentése sem hozott megoldást erre a kérdésre.

Érczi Zsolt, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnökségi tagja, aki gyermekvédelmi és szociálpolitikai szakértőként tevékenykedik, kifejtette, hogy...

Az emelés kiindulási pontja kedvező, azonban összességében még nem elegendő.

A hálózatoknak kulcsszerepük lesz abban, hogy felmérjék a nevelők és szülők lehetőségeit, képességeit azzal kapcsolatban, hogy ki hány gyermekről tud megfelelően gondoskodni. Fontos, hogy megakadályozzák azt a jelenséget, amikor valaki csupán anyagi okokból vállal több gyermeket. Emellett hangsúlyozta, hogy rendkívül kevés nevelőszülő vállalja, hogy csecsemőt fogadjon be, mivel ez gyakran a munkahelyük elhagyásával jár. Továbbá, felhívta a figyelmet arra is, hogy sürgető kérdés, mikor és milyen mértékben fogja a kormány emelni a gyermekek ellátmányát.

A nevelőszülőt alapdíjként jelenleg havonta a kötelező legkisebb munkabér 30 százaléka illeti meg, ez most havonta 87 240 forint, a jövőben ezt az összeget duplázzák meg, és lesz 174 480 forint.

Egyedi szükségletű gyermekek után havonta minimálisan a bér 7%-ának megfelelő többletdíj jár, ami jelenleg 20 356 forintot jelent. A jövőben ez az összeg 40 712 forintra emelkedik.

Hiányzik a megbecsülés

Ez az egész dolog nem tűnik rossznak, és nem szeretnék hálátlannak tűnni, de itt az ideje a változásnak. Amikor aláírom az új munkaszerződésemet, és februárban megérkezik az első emelt fizetésem, talán akkor már elhiszem - osztja meg érzéseit egy névtelenséget kérő nevelőszülő. - A béremhez nem lenne szabad, hogy a fenntartó hozzáférjen. Sajnos a gyerekek ellátmánya, amely a törvényi minimumon felül adható többlet, nem kötelező. Gyakran előfordul, hogy a fenntartónál reked, és a gyerekek csak részben részesülnek belőle. Több mint 10 éve vagyok nevelőszülő, de sok ismerősöm van, akik már 20 vagy akár 30 éve végzik ezt a munkát. Talán most végre lehetőségem nyílik arra, hogy a lakásunkban és autónkban keletkezett károkat helyrehozzuk, vagy egy kicsit magunkról is gondoskodhassunk, például hogy a magánorvosi rendelés látogatása ne jelentsen elviselhetetlen anyagi terhet. Nálunk egy heti bevásárlás közel 100 ezer forintot emészt fel a négy gyerek és két felnőtt számára. Az árak már régóta az egekben vannak. Amitől félek, és ami hiányzik, az a nevelőszülőség becsülete.

Aggódom, hogy még inkább elítélnek minket azok, akik eddig sem fogadtak el, és akik már régóta kedvezőtlenül ítéltek meg bennünket.

Sokan azt gondolják, hogy a gyerekek pénzéből élünk jól, de valójában nem látják a mindennapi életünk valóságát. A problémás gyerekek száma folyamatosan növekszik, és mi, nevelőszülők, hosszú évek óta a saját és a párjaink keresetéből igyekszünk pótolni mindazt, amire a gyerekeinknek szüksége van. Az életünk tele van kihívásokkal, és sokszor a háttérben zajló küzdelmeket senki sem ismeri.

Hiába ígérte az Orbán-kormány, nem kap idén 17 milliárd forint pluszpénzt a magyarországi gyermekvédelemA belügyi államtitkár bejelentette, hogy 2025. november 1-től naponta 4000 forint jut majd a gyermekotthonokban élők étkezésére