Üzleti partnerek vendéglátása: A reprezentáció és a meghatározott juttatások közötti határvonal Az üzleti partnerek vendéglátása kulcsfontosságú eleme a sikeres üzleti kapcsolatoknak. Különböző helyzetekben azonban eltérő megközelítések szükségesek: miko

Üzleti

A cég szabadidős programmal és étkeztetéssel kiegészített, többnapos szakmai konferenciát szervez külföldi és belföldi üzleti partnerei számára. Felmerül a kérdés, hogy mi minősül költségnek, reprezentációnak és egyes meghatározott juttatásnak. E témában Juhász Tibor, okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő, hasznos válaszokkal szolgál.

A program célja a partnerségi kapcsolatok erősítése és a vendéglátó Kft. új termékeinek bemutatása volt. A három nap során gazdag szakmai bemutatók és inspiráló beszélgetések zajlottak, ahol a résztvevők megismerhették a legfrissebb innovációkat és termékeket. Az esemény minden részlete azt tükrözte, hogy a résztvevők valóban üzleti célokkal érkeztek, és elkötelezettek a közös fejlődés iránt.

Szeretném tisztázni a következő szolgáltatások jövedelemadó (szja), társasági adó (tao) és áfa szempontjából történő értékelését:

1. Üzleti partnereink számára exkluzív szálláslehetőségek biztosítása.

3. Rendezvény végén pirotechnikai szolgáltatás igénybevétele, szikragép bérlete.

4. A vendéglátás költségei magukban foglalják a hidegtálak, frissítő italok és üdítők beszerzését, továbbá a vacsora megszervezését. 5. A résztvevők utaztatása az esemény helyszíne és a szálloda között, valamint az étterem, ahol a vacsora szolgáltatása történik.

Az alábbi szolgáltatások igénybevétele esetén felmerül a kérdés, hogy az alkalmazott áfa levonható-e, valamint elszámolhatóak-e a vállalkozás költségei között. Érdemes továbbá megvizsgálni, hogy léteznek-e olyan szolgáltatások, amelyek egyes meghatározott juttatásként vagy más formában adókötelesek lehetnek, akár a magánszemély, akár a kifizető oldalán.

SZAKÉRTŐNK NÉZŐPONTJA:

A munkahelyi, szakmai, üzleti vagy egyházi eseményeken való ingyenes vagy kedvezményes részvétel lehetősége révén a munkatársak, közeli hozzátartozóik, nyugdíjas kollégák és külső vendégek nem pénzbeli jövedelemhez jutnak. Ezáltal élvezhetik a rendezvények során felkínált különféle juttatásokat, mint például az étkezés, italok, szórakozási lehetőségek, valamint oktatási és képzési programok, továbbá a szállás és utazás költségeinek fedezését.

Az egyes juttatások adózásával kapcsolatosan az szja-törvény eltérően rendelkezik. Valamennyi rendezvényt a maga sajátosságaival külön-külön kell vizsgálni, tekintettel arra, hogy a jogszabályok szigorú feltételeket támasztanak azok minősítésével szemben. Itt a kérdésben éppen a szigorú feltételek ismerete hiányzik.

A Szja-törvény 3. § 26. pontja a reprezentáció fogalmát részletezi, amely magában foglalja a juttató üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti tevékenységeihez kapcsolódó eseményeket és rendezvényeket. Ide tartozik továbbá az állami és egyházi ünnepek keretében nyújtott vendéglátás, például étkezés és ital, valamint az ezekhez kötődő szolgáltatások, mint az utazás, szállás vagy szabadidős programok. Fontos kiemelni, hogy ezek a juttatások nem minősülnek reprezentációnak, ha a kapcsolódó dokumentáció és a körülmények – mint például a rendezvény szervezése, reklámja, útvonalai, tartózkodási helyei és időpontjai, valamint a szakmai vagy hitéleti program és a szabadidős tevékenységek arányai – alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár közvetve is megállapítható. Ez a szigorú feltételrendszer célja a visszaélések elkerülése.

Fenti fogalom alapján reprezentációs rendezvény lehet például egy üzleti tárgyalás, szakmai rendezvény (például cégcsoporton belüli együttműködés, kommunikáció hatékonyságának növelése céljából szervezett esemény), az adott egyház hitélete szerinti egyházi ünnep (karácsony, húsvét, pünkösd, hanuka stb.); a diplomácia területén a nemzetközi gyakorlat alapján kialakult vendéglátás; vagy állami ünnepről való megemlékezés. A kérdés éppen ezt tartalmazza.

A reprezentációs rendezvényekkel összefüggő juttatási elemek adózási szempontból számos tényezőtől függ, különösen attól, hogy ki részesül a juttatásban és miért. A résztvevők – akik szállást és utazást igényelnek – a reprezentációs költségek keretében adókötelesek. Ha a kifizetővel munkaviszonyban álló, vagy a rendezvény lebonyolításában aktívan részt vevő személyek utazási és szállásköltségeit a kifizető fedezi, az az szja-törvény 7. (1) bekezdés g) pontja értelmében a magánszemélyeknek juttatott összegnek minősül. Ez magában foglalja a hivatali vagy üzleti utazások során felmerülő költségeket is, amelyeket a magánszemélynek bizonylattal kell elszámolnia a juttató felé. Amennyiben a kiadásokat a magánszemély előlegezi, a kifizető utólag a megfelelő eljárás keretében téríti meg ezeket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a szabályozás nem vonatkozik olyan költségekre, amelyeket a törvény nem ismer el a magánszemély számára költségként, így ezek nem minősülnek bevételnek, tehát nem adóköteles jövedelemnek. Ugyanakkor a hozzátartozók vagy a megjelölt üzleti partnerek esetében a költségek elismerése más megítélés alá esik.

A felszolgált ételek és italok, valamint minden egyéb catering szolgáltatás – függetlenül attól, hogy milyen eseményről van szó – mindig adóköteles. Ezért akár reprezentációs célokra, akár bizonyos meghatározott juttatások keretében, a kifizetőnek adófizetési kötelezettsége van.

A szakmai rendezvényen a szabadidős célú tevékenységekkel kapcsolatos költségek (rekreációs/sport program szervező díja, sportpálya bérlési díja stb.) szintén adóköteles kifizetői juttatás.

A szakmai rendezvény lebonyolításához bérelt terem költsége a kifizető tevékenységéhez kapcsolódó kiadásnak minősül, amely nem számít adóköteles reprezentációs költségnek. Azonban, ha a bérelt helységben szabadidős programot is szerveznek, például zenés-táncos estét, esetleg vacsorát is kínálnak, akkor ezek már adókötelesek. Fontos, hogy ezeket a költségeket tételesen elkülönítsük, különösképpen az áfa szempontjából.

Lehetséges, hogy a szakmai rendezvény vacsorával zárul, azonban ha a vacsora nem a rendezvény helyszínén, hanem egy külön étteremben zajlik, akkor a bérelt különterem költsége is adóköteles reprezentációs kiadásnak minősül. Ez magában foglalja a felszolgált ételek és italok díját, valamint bármilyen szabadidős program költségeit is.

Ha egy rendezvény nem felel meg a reprezentáció fogalmának, például ha a célja, helyszíne és időtartama inkább a vendéglátásra és a szabadidő kellemes eltöltésére összpontosít, mintsem hivatali, szakmai vagy üzleti jellegű eseményre, akkor a vendéglátás és a szabadidős program költségei a szja-törvény 70. § (6) bekezdés b) pontja alapján juttatásként adóznak. Ez vonatkozik azokra az eseményekre is, ahol több magánszemély együttes részvételével zajlik a rendezvény, és keretében nyújtott vendéglátás és egyéb szolgáltatások költségei merülnek fel.

Ebben a helyzetben, ha a szórakozás dominál, elképzelhető egy olyan esemény, amely ötvözi a szakmai jellegű rendezvényeket és a szórakoztató elemeket. Ilyen esetben a munkavégzés céljából részt vevő személyek utazási és szállásköltségei nem számíthatók el az üzleti utazásokra vonatkozó szabályok szerint, így ezek az összeg nem élveznek adómentességet.

A személyi jövedelemadózás szempontjából a fenti eset a reprezentációhoz hasonlóan kezelendő. Ez azt jelenti, hogy a természetbeni juttatás esetében az adózás 1,18-szoros szorzóval történik. Ennek következtében a kifizetőnek 15% személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell megfizetnie.

A konferenciákhoz és továbbképzésekhez kapcsolódó utazási költségek a személyi jövedelemadóról szóló törvény 3. § 10. pontja értelmében hivatali üzleti útnak minősülnek. Ez magában foglalja a belföldi és külföldi kiküldetéseket, beleértve a szakmai rendezvényeken és továbbképzéseken való részvételt is. Fontos megjegyezni, hogy ezek az utazások nem számítanak szabadidős tevékenységnek, amelyet az előző pontban már részletesen kifejtettem.

Hivatali, üzleti utazás: a magánszemély jövedelmének megszerzése, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás - a munkahelyre, a székhelyre vagy a telephelyre a lakóhelyről történő bejárás kivételével -, ideértve különösen a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében más munkáltatónál történő munkavégzés miatt szükséges utazást, de ide nem értve az olyan utazást, amelyre vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási idő, a tényleges szakmai és szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján, akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólagosan hivatali, üzleti; továbbá az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester, az önkormányzati képviselő e tisztségével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás (a lakóhelytől való távollét); hivatali, üzleti utazásnak minősül továbbá a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.

A kapcsolódó étkezések és egyéb szolgáltatások adózása hasonló módon alakul, mint a reprezentáció esetén. Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a részvételi díj olyan tevékenységekhez kapcsolódik, amelyek a munkakör betöltéséhez szükséges ismeretek megszerzését célozzák, akkor az érték nélküli részvételi díj nem minősül adóköteles bevételnek. Amennyiben a részvételi díj tartalmazza a rendezvény során nyújtott ellátás költségeit, a munkáltató, aki a magánszemélyt delegálja, adóköteles juttatásként kell, hogy könyvelje ezt a tételt. Ilyen esetben célszerű, hogy a cég beszerezze a konferencia szervezőjétől az említett juttatások értékéről szóló igazolást, hogy pontosan meghatározhassa az adóalapot. Ha a cég maga intézi a rendezvényt, akkor érdemes részletezni a költségeket.

A társasági adó és az áfa következményei fontos szerepet játszanak a vállalatok pénzügyi stratégiájában. A társasági adó, amelyet a cégek nyeresége után kell megfizetni, közvetlen hatással van a profitra és a vállalat fenntarthatóságára. Emellett az áfa, mint forgalmi adó, befolyásolja az árképzést és a vásárlói magatartást is. A megfelelő tervezés és a jogszabályok alapos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy a vállalkozások optimalizálják adóterheiket és kihasználják a jogszabályok által biztosított lehetőségeket. A két adónem közötti összefüggések megértése segítheti a cégeket abban, hogy stratégiai döntéseiket megalapozottan hozzák meg, ezáltal növelve piaci versenyképességüket.

Az áfatörvény általános szabályai szerint a fent említett reprezentációs és egyéb juttatásokhoz kapcsolódó bejövő áfa alapvetően levonható, feltéve, hogy azokat bizonyíthatóan áfa-köteles gazdasági tevékenységek támogatására használják. Ugyanakkor fontos figyelembe venni a levonási tilalmakat, valamint a magáncélú felhasználást, amelyek korlátozhatják a levonás lehetőségét.

Fontos figyelembe venni, hogy a vendéglátó-ipari és szórakoztatási szolgáltatások, például az állófogadásra bérelt éttermek esetében, az étel- és italfogyasztás áfája nem vonható le teljes mértékben.

A társasági adó szempontjából az adóalapban figyelembe vehető költségek közé tartozik többek között az a pénzösszeg, amit az alkalmazottak, vezető tisztségviselők, illetve közeli hozzátartozóik számára, üzleti partnereknek nyújtott személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelnek el. Ezen kívül ide sorolható a reprezentációs költségek és az azokhoz kapcsolódó adó- és járulékfizetések is.

Kaptam egy konkrét kérdést, ezért most egyértelmű választ adok, még ha nem is tudom a választ, ahogy már korábban említettem.

1. Üzleti partnereink számára exkluzív szálláslehetőségek biztosítása. Repi, vagy egyes meghatározott juttatás, nem mindegy miért merül fel, mi miatt van itt az üzleti partner. Áfa egyik esetben sem vonható le.

2. A rendezvény helyszínének stílusos dekorálása, beleértve a kivetítők és ledfalak használatát, valamint a hangosítás biztosítását. A terelő kordonok, székek és asztalok bérleti költségei is figyelembe vételre kerülnek. A főszabály szerint, ha az adóköteles tevékenység része, akkor nincs repi, nincs természetbeni adó, és nincs áfatiltás. Ha van szabadidős tevékenység, akkor már van részben, vagy egészben, van áfa elszámolás is és repi, egyes meghatározott jutatás adózás is. A részbeniséget ha nem lehet mérni, akkor teljes tiltás és kifizetői adózás, ha teljes nem üzleti, hanem szabadidős, akkor teljes tiltás, ha teljes üzleti 100 százalék, akkor áfa le, természetbeni adó nincs.

A rendezvény zárásaként pirotechnikai szolgáltatás biztosítása, valamint szikragép bérlésének lehetősége. 2 pont elegendő itt is.

4. Vendéglátás költségei (hidegtálak, frissítők, üdítők, valamint vacsora biztosítása), Biztos kifizetői adóteher, vagy repi, vagy egyes meghatározott, tételes tiltás, kivéve közvetítem, tovább számlázom.

5. Résztvevők utaztatása (hotel és a rendezvény helyszíne között, illetve a vacsorát nyújtó étterembe). 2-3 kérdés válasz, azzal, hogy üzleti partner biztos kifizetői teher és nincs áfa, saját dolgozó, ha munkavégzés, akkor van áfa le és nincs kifizetői adóteher.

Az áfatörvény általános szabályai értelmében a fent említett reprezentációs és egyéb juttatásokkal kapcsolatos bejövő áfa levonása főszabály szerint megengedett, feltéve, hogy az ezekhez kapcsolódó tevékenységek áfa-kötelesek. Ekkor azonban figyelembe kell venni a levonási korlátozásokat is, különösen, ha a juttatások magánhasználatra vonatkoznak, mivel ilyen esetekben a levonás nem lehetséges.