Zay Balázs: A spanyol áramszünet tanulságai – Miért nem célszerű pusztán időjárásfüggő energiaforrásokra alapozni? A közelmúltban bekövetkezett spanyolországi áramszünet rávilágított arra, hogy mennyire sérülékeny lehet az energiarendszer, ha kizárólag a

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatója világosan rámutatott arra, mi okozta az Ibériai-félsziget áramellátásának sebezhetőségét: a túlzott mértékű függés az időjárás változásaitól befolyásoló megújuló energiaforrásoktól. Ennek következtében néhány perc leforgása alatt instabilitás lépett fel, amely vészlekapcsolási eseményeket generált.

A váltakozó áramú rendszerek számos előnnyel rendelkeznek, amelyek kiemelik jelentőségüket a modern energetikában. A hagyományos, nagy kapacitású erőművek képesek a mechanikai mozgást generátorok révén hatékonyan villamos energiává alakítani - emeli ki Zay Balázs, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Az "nagy" kifejezés különösen fontos, hiszen a méret az energetikai rendszerek esetében pótolhatatlan tényező; jelenlegi technológiánk nem képes ezt helyettesíteni. A váltakozó áram "lüktetése" a generátorok forgási sebességét tükrözi, míg stabilitását - amelyet szakszóval inerciának hívunk - a nagy tömegű, szinkronüzemű forgógépek garantálják.

Amikor például a Paksi Atomerőmű működik, az olyan a villamosenergia-hálózat számára, mintha egy új Mad Max-film harci járműve dübörögne megállíthatatlanul az úton. Ezzel ellentétben egy hasonló teljesítményű napelempark inkább a Rendőrakadémia film sorozatban látott Sweetchuckra hasonlít, ahogy ügyetlenül, de lelkesedéssel próbál haladni.

A szakértő kifejtette, hogy a különbség gyökere abban rejlik, hogy az időjárástól függő megújuló energiaforrásokból nyert egyenáramot mesterséges eszközök és inertek segítségével alakítják át váltakozó árammá. Ez a folyamat azonban nem egyenértékű a közvetlen váltakozó áram termeléssel.

A spanyol áramszünetet megelőző percekben figyelemre méltó jelenség zajlott: a folyamatosan csökkenő áramárak következtében sorra zárták be a hagyományos erőműveket. E közben a megújuló energiaforrások, mint a napenergia, naphőenergia és szélenergia, rekordmagas, 77,8 százalékos részesedést értek el a hálózatban, éppen a kimaradást megelőzően.

Lényeges megérteni, hogy az Európai Unió kötelezővé tette a megújuló energiaforrások átvételét, ami arra kényszeríti a rendszerirányítót, hogy a fosszilis és nukleáris erőműveket háttérbe szorítsa - kivéve, ha a rendszer stabilitása más megoldást igényel. Zay Balázs hangsúlyozta, hogy ebben az esetben a megújuló energia részleges elutasítása a rendszerbiztonság megőrzése érdekében lett volna a megfelelő lépés.

Joggal vetődik fel a kérdés: miért nem valósult meg hasonló lépés Németországban, ahol már véglegesen leállították az atomerőműveket, és szinte kizárólag a megújuló energiaforrásokra építenek - hívja fel a figyelmet a vezető kutató.

Egyrészt, a német hálózatot a francia atomerőművek stabilizálják, másrészt hatalmas lendkerekeket telepítettek, amelyek forgása szimulálja a hagyományos erőművekre jellemző mechanikai tehetetlenséget.

Az eset arra figyelmeztet, hogy mindazoknak, akik kétségbe vonják a Paks II. beruházás vagy új, kombinált ciklusú földgázerőművek szükségességét, érdemes átgondolniuk álláspontjukat. Magyarország geográfiai adottságai – a hegyek és a vízhozamok hiánya – nem kedveznek a vízerőművek széleskörű telepítésének. Ennek következtében a villamosenergia-ellátás fenntartása télen és nyáron sem lehetséges kizárólag időjárásfüggő megújuló energiaforrásokkal – hívta fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.