Zalaegerszeg Társasházai: Összeomlanak, mint a panelek, vagy inkább földrengésállóak? (galéria)


Az 1960-as évek elején kezdődött az a panelház-építési hullám az országban, amelynek során a szakértők 60 évnyi élettartamot prognosztizáltak. Most, hogy az első épületek elérték ezt a korhatárt, felvetődik a kérdés: Zalaegerszegen is aggódnunk kell amiatt, hogy ezek a házak bármikor összedőlhetnek? A köznyelvben egyszerűen „panelként” emlegetett négy- és tízemeletes társasházak azonban valójában nem mindegyike illeszkedik a klasszikus panelképbe, hiszen Zalaegerszegen három különböző technológiával épültek, így ezek a lakóépületek sajátos karakterrel rendelkeznek.

Az 1960-as évek elején Zalaegerszegen megindult egy jelentős iparosodási folyamat, amely a környező falvak lakóit munkaerőként vonzotta a városba. Az első időszakban a helyiek naponta ingáztak a munkahelyükre, de hamarosan felvetődött az ötlet, hogy állandóan költözzenek a városba. Ehhez viszont új lakásokra volt szükség, ami az építőipari technológiák fejlődését hozta magával. Akkoriban Zalaegerszegen még kizárólag téglából építkeztek, társasházak vagy panelépületek egyáltalán nem voltak elterjedtek – nyilatkozta Simon Zoltán, a generálkivitelezés területén szerzett jelentős tapasztalataival. Ő 2000 óta vezeti a Trió Egerszeg Kft.-t, korábban pedig az Egerszegi TANÉP Építőipari Kft. műszaki főmérnöki posztját töltötte be.

Társasházak földrengésbiztos megoldásokkal: a jövő építészete A modern építészet egyik legnagyobb kihívása a földrengésbiztonság garantálása. A legújabb technológiák alkalmazásával a társasházak tervezése és kivitelezése során figyelembe vehetjük a földrengések okozta kockázatokat. Innovatív megoldásokkal, mint például rugalmas alapozás, speciális anyagok és intelligens érzékelőrendszerek, a lakóépületek nemcsak a természet erőivel szemben válnak ellenállóbbá, hanem a lakók biztonságérzetét is jelentősen növelik. Az új technológiák alkalmazása lehetővé teszi, hogy a társasházak nemcsak esztétikailag vonzóak, hanem a legszigorúbb biztonsági előírásoknak is megfeleljenek. Így teremtve egy olyan élhető és biztonságos környezetet, ahol a lakók nyugodtan élhetik mindennapjaikat, tudva, hogy otthonuk a legjobban védett a földrengések ellen.

Az akkori a három legnagyobb zalaegerszegi építőipari vállalat, a ZÁÉV, a TANÉP és az Építőipari Szövetkezet fejlesztésbe fogott és saját technológiát vezetett be. A ZÁÉV Zrt. az első időszakban középblokkos építési módot alkalmazott. Saját üzemükben állították elő a még téglából álló blokkokat. Később áttértek az alagútzsalus qutinor technológiára, amely azt jelentette, hogy a fal- és födémszerkezet egy ütemben készült, acélzsaluzat alkalmazásával. Így épültek az 1960-70-es években a landorhegyi négyemeletes társasházak, a Vizslaparki, később a Berzsenyi, a Madách utcai és a Köztársaság útjai tízemeletesek. Ez a technológia földrengésbiztos épületszerkezetet eredményezett, nem fordulhat elő az, hogy kártyavárszerűen összeomoljanak.

A tízemeletes épületekben egy egész falucska népessége található.

A TANÉP, a Tanácsi Építőipari Vállalat, innovatív megoldásokkal járult hozzá a lakásépítéshez, amikor egy emeletmagas, téglatörmelékes nagyblokk rendszert dolgozott ki, amelyet egy monolit födém szerkezettel egészített ki. A Páterdombon 120 lakást, míg az Átalszegett utcában három 20 lakásos négyemeletes társasházat emeltek. Az Építőipari Szövetkezet a korszerű egyszemszerkezetű betontechnológiát alkalmazta, amely lehetővé tette, hogy a Pálóczi Horváth Ádám utcai négyemeletes épületek gyorsan elkészüljenek. E három építési technológia előnye az volt, hogy jelentősen felgyorsította a társasházak felhúzásának folyamatát a hagyományos módszerekhez képest. Ennek eredményeként sok családnak nyílt lehetősége, hogy viszonylag kényelmes otthonra leljen Zalaegerszegen. Érdekes módon, még az olyan tízemeletes épületek lakói is, ahol sok ember él, gyakran ragaszkodnak a megszokott környezetükhöz, és nem költöznek el, még ha lenne is lehetőségük rá.

Related posts