Villám Géza: Ahogy a világ folyamatosan fejlődik és változik, úgy a Budapest-Bamakó kapcsolat iránti igény is egyre inkább felerősödik.

Január 17-én, pénteken veszi kezdetét a Budapest-Bamako huszadik, jubileumi versenye. Az ezt megelőző napok a résztvevők és a szervezők számára egyaránt a felkészülés jegyében telnek, hiszen a végső simításokat végzik. A kihívás idén sem lesz csekélyebb: a világ legnagyobb amatőr ralijának mezőnyére – köztük Balló Marciékra – mintegy 8000 kilométeres kalandos út vár, amely a következő két hét során bontakozik ki.

A lényeg húsz év távlatából sem változott: „Ez egy olyan autós esemény, amely bárki számára elérhető és megfizethető. Ha úgy érzed, elindulhatsz egy régi roncs Zastavával, amit útközben folyamatosan szerelni kell. Vagy éppen ellenkezőleg, érkezhetsz egy impozáns terepjáróval is. A futam pedig - amennyire csak lehet - szabad és kötetlen. Nincsenek megszorítások, bármerre elindulhatsz.” - mondta Szabó Gál András, ismertebb nevén Villám Géza, az esemény ötletgazdája és főszervezője. A rajt előtti sajtótájékoztatón a siker titkáról, az évfordulós futamra tervezett különlegességekről és a jövőbeli tervekről beszélgettünk vele.

Gondoltad volna 2005-ben, hogy a Bakamo még 20 év múlva is velünk lesz?

Szabó Gál András (Villám Géza) szavaival élve, soha nem gondoltam volna, hogy elérjük ezt a pontot, és hogy a Bamako már két évtizede létezik. Az eddigi projektjeim mindössze néhány évig tartottak, legfeljebb ötig, aztán mindig továbbadtam őket valakinek, mert az unalom elkapott. De a Budapest-Bamakó számomra olyan, mint egy tartós betegség: egyszerűen nem tudok tőle megszabadulni.

Jó hír, hogy minden évben egyre nagyobb, egyre másabb, az emberek pedig ugyanolyan lendülettel szeretik és imádják. Közben egy teljesen új generáció nőtt fel, olyan emberekkel találkozom, akik azt mondják: nyolc éves koromban láttam a Fókuszban, vagy tíz éves koromban hallottam róla először, és akkor elhatároztam, hogy jönni akarok. Most már ők jönnek. Ez egy nagyon izgalmas projekt, és nagyon büszke vagyok rá.

Mi lehet a titka, hogy a Bamako 20 év után is egyre nagyobb és egyre népszerűbb?

Sz. G. A: Szerintem ennek két titka van. Az egyik, hogy annyira eldurvult ez a fogyasztói társadalom, hogy mindent készen, előre megtervezve, pontosan, precízen elénk raknak. Mint fogyasztók, a kalandot is úgy vásároljuk meg, hogy ott minden perc, pillanat és lehetőség ki van számolva.

A Budapest-Bakamo ehhez képest pont arról szól, hogy semmi sincs kiszámolva, bármi megtörténhet. Az elemekkel kell küzdenünk minden nap, meg kell birkóznunk egy csomó kihívással. A résztvevők nem segítenek, ha elromlik az autónk, ha eltévedünk, ha elakadunk, ha karambolozunk. Minden problémát csak a saját erőforrásainkra és az eszünkre hagyatkozva tudunk megoldani.

A Budapest-Bamako kalandjának egyik legfőbb vonzereje a lenyűgöző szabadságérzet, amelyet az utazás során átélhetünk. A fejlett nyugati világban, ahol élünk, az élet tele van előírásokkal: minden lehetséges lépésünket szabályok irányítják – hogy hova vihetjük az autónkat, hol parkolhatunk, vagy hol tölthetjük az éjszakát. Ezzel szemben Afrikában nyílik lehetőség arra, hogy kilométereket tegyünk elérhetetlen földutakon, megálljunk a sivatag közepén, felverjük a sátrat, és bárhol elaludjunk, anélkül, hogy bárki megzavarna. Ez a fajta szabadságérzés, párosítva a problémamegoldó kihívásokkal, valóban egyedülálló kalandot kínál mindazoknak, akik részt vesznek benne.

Ahogy a világ egyre inkább fejlődik, úgy a Budapest-Bamakó kalandja is egyre inkább megkerülhetetlenné válik. Én ezt mélyen érzem, és a tapasztalataim is ezt igazolják. Mindenki, aki részt vett rajta, csak erről mesél. Mekkora izgalom volt, amikor éjjel kettőkor a szavanna közepén ragadtunk, de ez a pillanat csodálatos volt, és semmiért nem cserélnénk el. Ez adja meg az egész élmény különleges varázsát.

Milyen arányban vannak az indulók között az újoncok, és az olyan veteránok, akik már az első Budapest-Bamakók egyikén is ott voltak?

Sz. G. A: Ezt nehezen tudom megmondani, nem mérem ezt statisztikailag. Az idei különleges, 20 éves jubileumi futam, így sok olyan indulónk van, aki ott volt az elsőn 2005-ben, de azóta nem volt soha. Most viszont a nosztalgia kedvéért visszajön.

Évről évre találkozunk azokkal, akik már korábban is részt vettek, és azokkal is, akik hosszú idő után, akár négy vagy hat év elteltével térnek vissza. Sokuk számára Afrika hiánya érezhető volt, és most elhatározták, hogy idén újra felfedezik a kontinenst. Emellett mindig érkeznek friss arcok is, akik először tapasztalják meg ezt a különleges élményt.

Bárki, aki részt vett a Budapest-Bamako kalandos eseményén, valószínűleg azt mondaná, hogy ez egy olyan élmény, amely után az ember szívében egy különleges vágy ébred: újra átélni azt a felejthetetlen utazást.

Határozottan kijelenthető, hogy aki egyszer átéli ezt az utazást és felfedezi Afrika szépségeit, annak a tapasztalatai mélyen beleivódnak a lelkébe. Még ha meg is fogadja, hogy soha többé nem lép a kontinensre, gyakran találkozom olyanokkal, akik elmondják: "Tavaly megfogadtam, hogy nem megyek vissza Bamakóra, de most annyira vágyom oda, hogy jövőre újra ott leszek." Ez egy általános jelenség: számos ember, aki már járt ott, azt hiszi, hogy lezárta ezt a fejezetet, de valahogy mindig vissza akar térni.

Készültök valami különlegessel az évfordulós futamra?

Sz. G. A: Az egyik különlegesség az lesz, hogy a reggeli eligazításokat olyan veterán versenyzők tartják, akik majdnem minden Bamakón elindultak, vagy legalábbis nagyon sokszor vettek részt. Ezen kívül egyik éjszaka filmvetés lesz a sivatagban: az első Bamako sztoriját nézzük meg. Rengeteg visszaemlékezésszerű esemény lesz.

Gambiában egy fergeteges bulira készülünk, amely már most legendásnak ígérkezik. 2018-ban, teljesen váratlanul, felfedeztem egy DJ-t a folyó partján. Kérdőre vontam, hogy van-e kedve ma este zenélni, és ő lelkesen rábólintott: „Persze, csináljunk egy bulit!” Már egy órája dübörgött a DJ-szett a sátorban, amikor észrevettem, hogy a DJ-nek csak egy karja van. Ez a félkarú DJ igazi varázslatot hozott a partyra, és az este felejthetetlenné vált. Most, amikor Gambiában jártam, hogy előkészítsem a következő ralit, sikerült újra rátalálnom erre a különleges DJ-re. Azóta már elhagyta a DJ pultot, és építésvezetőként dolgozik, de boldogan mesélte, hogy szívesen belevágana egy újabb közös buliba. Az emlékek és a régi barátságok mellett most újra összefonódik a zene és a jókedv.

Ez a Bamako kicsit inkább bulisabb, nosztalgikusabb, visszaemlékezősebb esemény. Ez a különlegessége. A 2026-os pedig minden eddiginél nagyobb lesz: több mint 1500 indulóval, hosszabb, keményebb távval.

Milyen irányba fejlődhet még a Budapest-Bamako? Mennyire képes tovább bővülni és új kihívások elé állítani a résztvevőket?

Sz. G. A: A Budapest-Bamako esemény növekedésének legnagyobb akadálya az afrikai határok helyzete. Jelenleg nem állnak készen arra, hogy kezeljék a napi 15-nél több átkelő utas érkezését. Amikor egy nap 600 ember próbál átkelni, a rendszer gyakorlatilag leáll, függetlenül attól, mennyire próbáljuk optimalizálni és felkészíteni a folyamatokat. A következő évben 1500 résztvevő két turnusban fog útnak indulni, de ennél több embert már nem tudunk kezelni. A három vagy négy turnus indítása pedig teljesen elképzelhetetlen, hiszen ahhoz komoly infrastruktúrára és vállalkozói szellemre lenne szükség.

A tavalyi Budapest-Bamakó futam után idén ismét rajthoz állnak Balló Marciék, és nem mindennapi járgányt választottak a jubileumi kiadásra. Az öreg Mercedes W123-as, egy igazi klasszikus, 40 évnyi hűséges szolgálat után egy kaposvári temetőből került vissza az életbe. Nem meglepő, hogy a veterán kocsi folyamatos odafigyelést igényel - amikor a rajt előtt két nappal felhívtam őket, éppen egy benzinszivárgást orvosoltak. Kíváncsian vártam a helyzetjelentést, és az izgalom csak fokozódott!

A jármű közel egy évnyi gondos előkészület után készen áll a kihívásokra. Ezen időszak alatt alaposan felújították és optimalizálták, hogy megállja a helyét élete legnagyobb próbáján. A célkitűzés az, hogy elérje a célvonalat, de az, hogy sikerül-e visszatérnie Afrikából, még mindig a jövő zenéje.

A pénteken megrendezésre kerülő rajtceremóniát a Totalcar fogja élőben közvetíteni. A rali események alakulásáról, valamint Marciék izgalmas kalandjairól 2024-hez hasonlóan ezúttal is folyamatosan beszámolunk, friss videókkal és részletes jelentésekkel gazdagítva a tartalmat.