Hirtelen fellépő műszaki hiba történt a Mátrai Erőműben, ami következtében Magyarország áramimportja drámaian csökkent.

Pénteken reggel fél 9 körül a hazai barnakőszenes-lignites villamosenergia-termelés teljesen leállt, nullára csökkent, majd csak délután fél 6 után kezdett fokozatosan visszatérni a korábbi szintjére - ez derül ki a MAVIR üzemirányítási jelentéséből. A rendszerirányító által közzétett grafikonon a piros színnel kiemelt terület a Mátrai Erőmű villamosenergia-termelését képviseli, és jól megfigyelhető, hogy...

a kiesés éppen a legnagyobb rendszerterhelés időszakában következett be, vagyis amikor a legerősebb volt az országos áramigény.

A MAVIR hivatalos weboldalán fellelhető adatok szerint a kiesés lehetséges forrása egy üzemzavar volt, amely az egyik blokkban lépett fel. A Mátrai Erőműtől is kérdeztünk a leállás részleteiről és körülményeiről, és amint megkapjuk válaszukat, azonnal frissítjük cikkünket az új információkkal.

A vizsgált időszak jelentős részében a hazai villamosenergia-rendszer terhelése folyamatosan 7000 MW felett mozgott (az alábbi grafikon piros színnel jelzi ezt a trendet), ami rendkívül magas értéknek számít. Ennek hátterében elsősorban a hideg időjárás következtében megnövekedett fűtési igény áll. Hasonlóan, a hétvége kivételével, a hét egész terjedelme alatt kiemelkedő terheléseket tapasztaltunk, különösen szerdán, amikor a délutáni órákban 7503 MW-os terheléssel új történelmi csúcsot értünk el. Erről a rekordról már aznap délután elsőként számoltunk be.

A villamosenergia-rendszerben megjelenő fogyasztói igények valószínűleg már pénteken is csökkentek, köszönhetően a hétvégén tapasztalható gazdasági aktivitás természetes visszaesésének. Ezen kívül a rendszerterhelést mérséklő tényezők közé tartozik az is, hogy a háztartási méretű és saját célra termelő céges naperőművek által helyben felhasznált energia szintén hozzájárult a villamosenergia-rendszer stabilizálásához.

A Mátrai Erőmű leállítása során a borongós időjárás következtében a hazai napenergia-termelés sem tudott kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Ráadásul a kedvezőtlen időjárási viszonyok a szélerőművek teljesítményére is rányomták a bélyegüket, így ezek termelése is alacsony maradt. Ennek eredményeként az ország energiaellátásának jelentős részét külföldről kellett beszerezni.

A pénteki nap folyamán a külföldről importált áram részesedése a villamosenergia-rendszerben bizonyos időszakokban megközelítette az 50%-ot. A fennmaradó energiaforrások többségét a Paksi Atomerőmű (sötétkék színnel jelölve a felső grafikonon), a hazai földgázerőművek (világoskék), a napelemparkok (sárga) és a biomassza-erőművek (világosbarna) biztosították.

Az importarány, amely megközelíti az 50%-ot, rendkívül magasnak számít, hiszen 2024-ben az éves átlag 23,7% volt. Ezen kívül, a pénteki csúcsok az idei év rekordját tükrözik abszolút értékben.

A gazdasági szempontokat figyelembe véve, a hazai szén- és lignitalapú áramtermelés az európai trendeknek megfelelően az utóbbi években fokozatosan jelentős mértékben visszaesett. A klímapolitikai intézkedések következtében a szén-dioxid-kibocsátás költségei a 2010-es évek végén drasztikusan megemelkedtek, ami a legnagyobb szennyezőnek számító szénerőművek kapacitásának és termelésének csökkentéséhez vezetett.

Ebből kifolyólag

a 2014-ben a hazai termelésben még 20%-ot meghaladó részaránnyal rendelkező szén- és lignitalapú termelés aránya 2024-re rekord mélységbe, 7,8%-ra esett,

Az ellátási rendszerben betöltött szerepe több mint 14%-ról 6%-ra csökkent, ezzel párhuzamosan az ország szén-dioxid-kibocsátása is jelentős mértékben csökkent.

A Mátrai Erőmű, amely a honlapján 950 MW beépített teljesítőképességet tüntet fel (bár a MAVIR adatai szerint ez ennél alacsonyabb), az ország második legnagyobb erőműve a 2000 MW-os Paksi Atomerőmű után. 2023-ban a kihasználtsága a hivatalos statisztikák alapján 34% alatt mozog, és a jelek szerint 2024-re ez a szám tovább csökkenhet.

Az erőmű így is fontos szerepet tölt be a magyar villamosenergia-ellátás biztonságának fenntartásában. Ezért a tulajdonos MVM csoport a következő években fokozatosan úgy alakítja át az erőművet, hogy az hosszabb távon is megfeleljen a 2050-es karbonsemlegességi célnak, így a szén-, illetve lignittüzelés helyét egy új, kombinált ciklusú gázturbinás erőmű (CCGT), biomassza tüzelésű blokk és fotovoltaikus napelemparkok veszik át, és a tervek között szerepel egy szén-dioxid-leválasztás, -tárolás és -hasznosítás (CCUS) technológiát alkalmazó pilot projekt megvalósítása is.