Meglepetésként érte a magyar kormányt egy váratlan forrásból érkező éles kritika.
A drágulás miatt szépen fúvódik a folyó áras GDP, így elérhető lehet a kormány - megemelt - GDP-arányos hiánycélja. A 4,7 ezer milliárdos - megemelt - hiánycél tartása inkább valószínűtlen. Gyenge lábakon állnak az adóbevételek - kivéve a különadókat, amelyekből fél év alatt ezer milliárd forint folyt be, a GDP 2,5 százaléka. Választási költekezés indult, be nem tervezett kiadásokkal. Az uniós limitek betartását a háborús költekezés miatti mentesség segíti. A Költségvetési Tanács nehezményezi, hogy a valóságot nem vezetik át a költségvetésen.
Bekövetkeztek a 2025-ös költségvetési tervezés véleményezése során jelzett kockázatok - írja a büdzsé első félévi végrehajtásáról írt jelentésében a Költségvetési Tanács (KT). A háromfős testület megítélése szerint az idei reálgazdasági növekedés számottevően kisebb lesz a költségvetési törvényben tervezett 3,4 százalékos értéknél és 1 százalék alatt prognosztizálható. (Ugyanígy látja minden, a kormánytól független intézmény, elemző stb.- a szerk.)
A várttól elmaradó 2025-os gazdasági növekedés, valamint a 2024-es bázishatás (a növekedés ugyanis 2024-ben is jelentősen elmaradt a tervezettől) miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az adóbevételek elmaradását mérsékli, hogy a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához.
Emellett a KT a törvénytervezet véleményezéséhez hasonlóan továbbra is érdemi kockázatot lát az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában. Mármint a beáramlás elmaradásában, adva, hogy az EU különféle eljárások nyomán befagyasztva tartja a források jelentős részét.
Az idei évben eddig meglehetősen csekély számú utalás érkezett Brüsszelből. Az uniós programokból származó bevételek az év első felében 176,4 milliárd forintra rúgtak, ami az éves terv (2 235,9 milliárd forint) mindössze 7,9%-át jelenti.
Az uniós programok bevételeinek rendkívül lassú beérkezésével összhangban visszafogottan folytatódott a programok megvalósítása. Az idei első félévben 1 221,7 milliárd forint kifizetés történt, mely az előirányzat 40,4 százalékát jelenti, viszont a tavalyi első félévhez képest 29,2 százalékkal magasabb.
A kormány jelen helyzetében, lévén hogy Brüsszel jelentős támogatásokat felfüggesztett, kénytelen jegelni az uniós programokat. Emlékezzünk vissza, hogy korábban a kormány azt hangoztatta, a programok folytatódnak, függetlenül a Brüsszellel folytatott viták kimenetelétől. Érdemes megjegyezni, hogy a helyzet idén sokkal kedvezőbben alakult, mint tavaly. Akkor a kormány olyan drasztikus mértékben korlátozta az uniós programokat, hogy év végére több százmilliárd forintot tudott megtakarítani a törvényi előirányzathoz képest. A beérkező uniós források kisebb mértékben maradtak el a tervezettől, mint a hazai kifizetések.
Miközben az uniós források alig csordogálnak és számos adónemnél problémák látszanak, a költségvetés erősen támaszkodik a különadókra. Ezen belül a gazdálkodó szervezetek befizetései között találhatóak pénzügyi szervezetek befizetései, ökoadó, bányajáradék, játékadó, energia ágazat befizetései, kiskereskedelmi adó, szén-dioxid kvóta adó, gyógyszergyártői adó légi közlekedési környezetterhelési adó. A fogyasztáshoz kapcsolt adók között találhatóak a távközlési adó, pénzügyi tranzakciós illeték, biztosítási adó, légitársaságok hozzájárulása és turizmusfejlesztési hozzájárulás.
A megnevezett különadók összesen 1 007,7 milliárd forint bevételt tettek ki 2025 első félévében, amely a féléves GDP 2,5 százalékát jelenti.
Még egy fontos összehasonlítás: a költségvetés legfontosabb bevételi lábát az általános forgalmi adó (áfa) jelenti. Ebből az első fél évben 4 milliárd forint folyt be, tehát csak négyszer annyi, mint a különadókból. De
A társasági adóból például alacsonyabb bevétel érkezett, mint a különféle különadókból.
Ami miatt a kormány állításait érdemes fenntartásokkal kezelni a magyar adórendszer vállalkozásbarát jellegét illetően.
A KT szerint kockázatot jelentenek az év során kitalált és részben már bevezetett kiadásnövelő intézkedések - avagy a választási osztogatás.
A költségvetési törvény 2025-ös elfogadása óta számos intézkedés irányul a deficit növekedésének fékezésére. Ilyen például a háromgyermekes anyák számára bevezetett adómentesség, amely az idei év utolsó negyedévében lép életbe. Emellett a csed és a gyed is mentesül a személyi jövedelemadó terhei alól, továbbá a nyugdíjasok számára utalványokat biztosítanak, és a területi közigazgatásban dolgozók bérét is emelik. Vállalatokat érintő intézkedések között szerepel a Széchenyi kártya program kamatainak csökkentése, a Demján Sándor program, valamint az 1+1 KKV beruházás-élénkítő támogatási program keretének növelése, melyek bejelentésére a költségvetési törvény elfogadását követően került sor.
Az újonnan bevezetett, szeptemberben indult Otthon start program költségvetési hatása idén minimális lehet, a kiadás a következő években emelkedhet meg. A program azért sem kockázat az idei évre, mert a lakástámogatások előirányzatán bőven maradt mozgástér az első félév után. A lakástámogatásokra fordított kiadások összege június végéig mélyen az előirányzat aIatt teljesült, annak 28,8 százaIéka 74,0 milliárd forint volt.
Ez is világosan mutatja, hogy az utóbbi évek intézkedései, különösen a csok kivezetése és annak helyettesítése a lényegesen kedvezőtlenebb Csok plusszal, milyen mértékben szűkítették az állami lakástámogatások lehetőségeit.
A nagy kérdés persze, hogy a várttól elmaradó gazdasági növekedés, a gyenge lábakon álló adóbevételek, a be nem tervezett kiadások mellett teljesíthető-e az idei évre kitűzött hiánycél, az unió hiánnyal kapcsolatos elvárásai, illetve az államadósság csökkentése.
A GDP-arányos mutatók szempontjából kulcsfontosságú kérdés, hogy év végére milyen mértékben alakul a folyó áras, nominális bruttó hazai össztermék. Az idei év első felében a folyó áron számított GDP 39 110 milliárd forintot ért el, ami 6,8%-kal haladja meg a 2024 első felében mért adatokat. A költségvetési törvény a teljes évre 87 955 milliárd forintos GDP-t valószínűsít, ám a legfrissebb, 2025. októberi EDP-jelentés – amely az uniós túlzottdeficit-eljárás keretében készült – már csak 87 110 milliárd forinttal kalkulál.
A gazdaság reálértéken csupán egy százalék alatti növekedésre számíthatunk, ha a tavalyi árakat vesszük alapul. Ugyanakkor a Központi Statisztikai Hivatal előrejelzései szerint a tervezett nominális GDP eléréséhez hozzájárulhat, hogy a költségvetési törvényben szereplő 4,0 százalékos GDP-deflátor várhatóan magasabb értéket mutat majd. Az első félévben például az átlagos deflátor 6,9 százalék volt. E mutató a GDP árindexét tükrözi, amely azt jelzi, hogy az árak emelkedése következtében a folyó áras, nominális GDP ennyivel nőtt.
Az utóbbi években egyértelmű tendencia figyelhető meg: a reál GDP alig mutat növekedést, míg a magas deflátor következtében a nominális GDP folyamatosan emelkedik. Ez a jelenség azt jelenti, hogy bár a gazdaság valós teljesítménye stagnál, a pénzértékek emelkedése miatt a nominális mutatók évente jelentős növekedést mutatnak. Fontos megjegyezni, hogy a költségvetési hiány és az államadósság GDP-arányos mutatói mindig a folyó áras GDP-hez viszonyítva kerülnek meghatározásra, így ez a helyzet alapvetően befolyásolja a pénzügyi stabilitásra vonatkozó elemzéseket.
A KT szerint az első felévi tények és a második félévi várható folyamatok a 4,3 százalékra megemelt költségvetési hiányvárakozás teljesülése felé mutatnak, ami a kiadások feletti szigorú kontroll esetében lehet alacsonyabb.
A tervezett hiányt meghaladó mérték ellenére a deficit 2024-hez képest csökkenni fog, ugyanakkor...
A nemzetközi összehasonlítások tükrében a hiányosságok az Európai Unió tagállamainak felső harmadában mutatkozhatnak meg.
A pénzügyi hiány mértéke a megemelt célnak megfelelően jelentősen túllépheti az eredetileg elfogadott költségvetési keretet. Ez a helyzet még a júniusi finanszírozási tervben és az unióhoz benyújtott őszi EDP-jelentésben szereplő, 4 774 milliárd forintos kormányzati várakozásokra is kockázatokat jelent. Más szavakkal, bár a kormány valószínűleg képes lesz teljesíteni a - megemelt - GDP-arányos hiánycélt, a - megemelt - pénzforgalmi hiánycél elérése már messze nem tűnik biztosnak.
Lehetséges, hogy a GDP-arányos államadósság-mutató idén év végén egy csekély mértékben alacsonyabb lesz, mint a tavalyi év végén, de ez a forgatókönyv inkább valószínűtlen.
A Költségvetési Tanács legújabb elemzése több szempontból is bírálta a költségvetési hiánycélok folyamatos, csupán szavakban történő emelését. Ez a gyakorlat azt jelenti, hogy az új, magasabb célértékeket nem integrálják a költségvetési törvénybe, ami komoly aggályokat vet fel a pénzügyi átláthatóság és a felelősségvállalás szempontjából.
Egyrészt fontos megjegyezni, hogy a különböző tételek, mint például az adóbevételek és a kiadások teljesítése kizárólag az eredeti, törvényben rögzített értékekhez viszonyítva értelmezhető. Ugyanakkor egyértelmű, hogy ezek az értékek sok esetben már nem tükrözik a valós helyzetet.
A KT álláspontja szerint a költségvetés "gazdasági iránytű szerepének" megőrzése érdekében érdemes lenne bevezetni egy rendszert, amely lehetővé teszi a költségvetési törvény módosítását, ha bizonyos, előre meghatározott mutatók túllépik a küszöbértékeket. Ez a megfogalmazás azonban inkább szép eufémizmusnak tűnik, hiszen a költségvetési törvények már hosszú ideje nem tükrözik a valóságot, és sok szempontból egyszerűen komolytalanok.
Itt fontos kiemelni, hogy...
A KT egyik tagja Varga Mihály, a jelenlegi MNB-elnök, akit pénzügyminiszteri szerepkörében a legnagyobb felelősség terhel a költségvetési törvény és az országgyűlés költségvetési ellenőrzésének gyengítéséért.
Érdemes megemlíteni, hogy az idei költségvetés még Varga Mihály Pénzügyminisztériumának irányítása alatt készült el.
Ami az uniós hiányelvárásokat illeti, a KT emlékeztet rá, hogy a Magyarország által benyújtott, a Stabilitási és Növekedési Paktum nemzeti mentesítési záradékának aktiválására vonatkozó kérelmet jóváhagyták. A záradék lényegében azt teszi lehetővé, hogy a tagállamok az amúgy érvényes limiteknél nagyobb költségvetési hiányokkal gazdálkodhassanak a védelmi kiadások növelése érdekében.
Ezzel a lépéssel lehetőség nyílt arra, hogy országunk eltérjen a középtávú költségvetési-strukturális terv által kijelölt nettó kiadási irányvonaltól, figyelembe véve a GDP-arányos védelmi kiadások 2021 óta tapasztalható növekedését.
Magyarország esetében ez a GDP 0,9 százalékának megfelelő pótlólagos nettó kiadásnövekedést enged meg 2 százalékos GDP-arányos védelmi kiadások esetén.
Figyelembe véve a körülményeket, a nettó kiadások fejlődése összhangban lehet a tanácsi ajánlásokban megfogalmazott követelményekkel - állítja a KT. Ennek megfelelően a magyar költségvetés lényegében a háborús események és a fegyverkezési programok révén képes nagyobb összegeket költeni, miközben még az uniós költségvetési határokon belül marad.
