Változatos aszályok és hirtelen özönlések – a Kárpát-medence sem nyújt már menedéket az extrém időjárás elől.

Mindez csupán a klímaváltozás következményeként értelmezhető.

Az Egyesült Államokban pusztító villámárvizek, míg Spanyolországban repülőgépeket érintő erős viharok tomboltak - mindez csupán egy ízelítő az elmúlt hét természeti katasztrófáiból.

Sokáig azt gondolhattuk, hogy Magyarországon ilyen nem fordulhat elő, a múlt heti szupervihar azonban bebizonyította: a Kárpát-medence sem véd meg minket a klímaváltozás miatt szélsőségesebbé váló időjárástól.

Július 7-én hazánkat egy rendkívüli vihar sújtotta, amely 130 kilométer per órás széllökéseivel pusztított. Az orkán ereje fák százait döntötte ki, és tetőket tépett le, így jelentős fennakadásokat okozott a vasúti és légi közlekedésben. A természet e megdöbbentő tombolása mély nyomot hagyott a tájon és az emberek életében.

Dóka Imre, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője hangsúlyozta, hogy eddig soha nem tapasztaltak ennyi riasztást. Az idei beavatkozások száma kétszer akkora volt, mint a 2023-as jelentős viharok során.

Az utóbbi napokban végigsöprő viharok következtében a tűzoltók 12 ezer helyszínen kényszerültek beavatkozni. A beavatkozások során számos kidőlt fa, leszakadt ág és épületkárosodás jelent meg – tájékoztatott a hatóság.

Ahogy a klímaváltozás évről évre jobban kifejti hatását, úgy növekszik az okozott károk mértéke is.

Az ELTE Meteorológiai tanszékének munkatársa szerint a nyarak lassan olyan végletesek lesznek, hogy szinte csak aszályok és özönvíz szerű esők fogják váltani egymást. Szabó Péter elmondta: a számok alapján minden mutató romlik.

„A számok világosan tükrözik, hogy a hőhullámok egyre gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A hőmérsékletek emelkedése mellett ezek a szélsőséges időjárási jelenségek hosszabb ideig tartanak. Ezzel egy időben a zivatarok előfordulásának száma is növekszik, míg az aszályok hossza és súlyossága szintén fokozódik. Mindez egyértelműen a klímaváltozás következménye” - hangsúlyozta.

Ez a jelenség nagyrészt annak tulajdonítható, hogy Európában a Balkán és Magyarország tapasztalja a leggyorsabb felmelegedést. Ennek következtében a talajban lévő víz, amelynek ott kellene maradnia, a légkörbe emelkedik; később pedig nem termékeny csapadék formájában, hanem viharos, pusztító esőként zúdul vissza ránk. Ez a folyamat súlyos következményekkel járhat a magyar mezőgazdaság számára.