Ismerünk egy kárpátaljai családot, akiknek vissza kellett térniük Ukrajnába.
A kormányzat képviselői nem hajlandók megosztani a véleményüket arról, hogy Kárpátalját háború sújtotta területnek nyilvánítják-e, különösen azután, hogy a régiót múlt vasárnap orosz rakétatámadás érte.
Nagy hullámokat vert, hogy a magyar kormány nyár végén elengedte a kárpátaljai menekültek kezét, hangoztatva, hogy a térség nem minősül háború sújtotta övezetnek. A döntés következményeként augusztus 21-től kezdődően csupán azoknak a menekülteknek biztosítanak szállást az állam támogatásával, akik a kormány szerint "Ukrajna katonai műveletekkel közvetlenül érintett közigazgatási egységeiből" érkeztek. Az érintett ukrán megyék megítéléséről három kormányzati személy dönt: Pál Norbert, a menekültekért felelős kormánybiztos, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, valamint Szijjártó Péter külügyminiszter. A Magyar Hang mindhárom érintett politikust megkereste a támadás napján, Pál Norbert esetében a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül, de egyikük sem tartotta fontosnak a válaszadást. Hasonlóképpen, Navracsics Tibornak is írtunk, hiszen ő felel azért, hogy a háború sújtotta megyék listáját minden hónap 10-ig továbbítsa a helyi védelmi bizottságoknak, és ezt a hivatalos honlapján is közzétegye. A legmegdöbbentőbb csend azonban Orbán Viktor miniszterelnök részéről érkezett, aki cikkünk írásának időpontjáig nem fejezte ki felháborodását, hogy Kárpátalját is orosz támadások érik. Szijjártó Péter mindeközben annyit írt közösségi oldalán, hogy "tovább kell fokozni a béketörekvéseket, mert minden egyes nap újabb pusztítással jár, és a háború eszkalálódásának veszélye is mindennap fennáll".
Korábban a Magyar Helsinki Bizottság élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy a továbbiakban nem segíti a kárpátaljai menekülteket, szerintük a döntés két-három ezer embert érintett, többségében gyerekeket. Az orosz dróntámadás után a Magyar Hang megkeresésére úgy fogalmaztak: az elmúlt napok eseményeiből is látszik, hogy egész Ukrajnát érinti a háború. - Azon túlmenően, hogy jogsértő ilyen alapon különbséget tenni az ideiglenes védelemben részesülők között, teljesen abszurd is az az elképzelés, hogy egy másik ország megmondja, Ukrajna mely részeit érinti a háború. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint Ukrajnába nem biztonságos viszszatérni - tették hozzá. És hogy mit tudnak arról, mi lett a korábban szélnek eresztett kárpátaljai menekültekkel? Szerintük azok a családok, amelyek kiestek a támogatott lakhatásból, nagyon nehéz helyzetbe kerültek. - Tudunk olyan családról, amely kénytelen volt visszatérni Ukrajnába. Többen ideiglenes lakhatási megoldást kerestek, és vannak olyan családok, amelyeknek a Magyar Máltai Szeretetszolgálat biztosít szállást. Hosszú távú megoldás továbbra sem látszik - tették hozzá.
A Kárpátalján élő családok többsége magyar anyanyelvű, sok esetben roma származású, és sajnos sokan nem tudnak írni vagy olvasni. Bár az állami támogatások megszűntek, a Fővárosi Önkormányzat továbbra is elkötelezetten segíti őket. Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója szeptemberben nyilatkozott lapunknak, és elmondta, hogy a náluk élő 200 család számára év végéig biztosítanak szállást, így nekik nem kellett elhagyniuk otthonaikat augusztus 21-én. „Eddig napi 5000 forint támogatást kaptunk állami forrásból egy fő után, de ez a nyár végén megszűnt” – tette hozzá Kiss, aki hangsúlyozta, hogy a családok integrációjának elősegítése is fontos számukra. A Kárpátaljáról érkező gyerekek között már vannak olyanok, akiket felvettek technikumba, ami biztató jel a jövőjük szempontjából. Bár Pál Norbert kérdésünkre nem reagált, a 24.hu-nak annyit írt, hogy „a kormány figyelemmel kíséri az Ukrajnában zajló eseményeket és a fegyveres konfliktusok alakulását, és szükség esetén a fejleményekkel összhangban hoz döntéseket”.
