Trump közvetlen tárgyalásokat tervez Iránnal a nukleáris programról | 24.hu

Szombaton közvetlen tárgyalásokra kerül sor az Egyesült Államok és Irán között egy lehetséges nukleáris megállapodás ügyében, jelentette be Donald Trump amerikai elnök, ahogy arról a BBC is beszámolt. Szejed Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter is megerősítette a találkozó tényét, ám megjegyezte, hogy a megbeszélések "közvetett" jellegűek lesznek. Ezt úgy értelmezi, hogy a helyzet egyszerre jelenthet lehetőséget és kihívást is.

Az amerikai elnök hétfőn bejelentette, hogy a Washington és Teherán közötti tárgyalások "rendkívül magas szinten" fognak zajlani, és figyelmeztette Irán vezetőit, hogy "nagyon nehéz napok várnak rájuk", amennyiben nem sikerül konszenzusra jutniuk.

Trump még márciusban Irán elleni katonai fellépés lehetőségét helyezte kilátásba, miután a legfelsőbb iráni vezető, Ali Hámenei ajatollah nyilvánosan elutasította a közvetlen tárgyalásokra tett javaslatot.

Az amerikai elnök az egyeztetésről szóló hírt azután hozta nyilvánosságra, hogy a Fehér Házban találkozott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, aki korábban szintén kilátásba helyezte az Irán elleni katonai támadást arra hivatkozva, hogy így kívánja megakadályozni Irán atomfegyverhez jutását. Donald Trump az Ovális Irodában a közelgő egyeztetésről szó szerint úgy nyilatkozott:

Szombaton egy kiemelkedő megbeszélés vár ránk, ahol közvetlenül tárgyalunk a partnereinkkel. Reméljük, hogy sikerül megállapodásra jutnunk, ami fantasztikus eredmény lenne számunkra.

Trump ezt követően kijelentette, hogy Irán "komoly veszélyhelyzetben" találhatja magát, amennyiben a tárgyalások nem hoznak pozitív eredményt. Hozzátette: "Iránnak nincs joga atomfegyverhez, és ha a tárgyalások nem alakulnak kedvezően, akkor úgy vélem, hogy Irán számára ez egy rendkívül kedvezőtlen nap lesz." Az amerikai elnök a megbeszélés további részleteit nem osztotta meg.

Szejed Abbász Araqcsi az X közösségi platformon a közelgő egyeztetést így véleményezte: "Ez nemcsak lehetőség, hanem egyben kihívás is. A labda most az Egyesült Államok térfelén pattog."

Trump márciusban az Egyesült Arab Emírségek közvetítőjén keresztül fordult levélben Iráni legfelsőbb vezetőjéhez, ebben tárgyalási hajlandóságáról biztosította. A javaslatot Irán akkor elutasította, jóllehet, a vezetés jelezte, hogy harmadik fél közvetítse mellett hajlandó tárgyalni az ügyben az Egyesült Államokkal. Az USA és szövetségesei évtizedek óta hangsúlyozzák: kulcsfontosságú külpolitikai cél számukra, hogy Irán megfékezzék az atomfegyver-építésben.

Irán a legfelső vezetői szinten következetesen és folyamatosan cáfolja, hogy fegyverkezés céllal folytatná atomprogramját, arra hivatkozva, hogy az a vallási meggyőződésüket sértené.

2015-ben Barack Obama, az Egyesült Államok demokrata elnöke, sikeresen tárgyalt Irán centrista elnökével, Hasszán Rohánival, és egy többoldalú megállapodást kötöttek. Ez a megállapodás, amelyet általában az iráni atomalku néven ismerünk (JCPOA), hat globális hatalom – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína – részvételével jött létre. A megállapodás célja az volt, hogy lehetőséget biztosítson a Iránra nehezedő közvetlen és közvetett szankciók fokozatos feloldására. Az alkut követően a kapcsolatok jelentős javuláson mentek keresztül az Európai Unió országai és Irán között. Ekkor kapott új impulzusokat Orbán Viktor miniszterelnök keleti nyitás programja is, amely célul tűzte ki a gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok erősítését Iránnal.

A megállapodást néhány évvel később, 2018-ban Donald Trump egyoldalúan felrúgta, ezzel az Egyesült Államokat kiléptette az egyezményből. Ezt követően az USA újabb szankciókat vezetett be Irán ellen, amelyek nemcsak a korábbi gazdasági nyitást akadályozták meg, hanem hozzájárultak a 2019-es iráni válsághoz is. Ez a válság pedig véres elnyomással válaszolt a tömeges tüntetésekre, amelyek az országban zajlottak.

Miután Donald Trump egyoldalúan felrúgta az egyezményt, Irán úgy döntött, hogy már nem tartja magát a megállapodás kereteihez. Az ENSZ Atomenergia-hivatala figyelmeztette a nemzetközi közösséget, hogy Teherán jelentős mennyiségű dúsított uránt halmozott fel, amely potenciálisan alkalmas atombomba előállítására.

Az utóbbi időszakban Trump többször is jelezte, hogy hajlandó lenne tárgyalásokat kezdeményezni Iránnal egy új megállapodás érdekében. Ugyanakkor azonban katonai akciókkal való fenyegetőzésével is próbálta nyomás alá helyezni Teheránt, arra az esetre, ha a tárgyalások nem hoznának eredményt.

Izrael számára kulcsfontosságú, hogy megakadályozza riválisa, Irán atomfegyverhez jutását, mivel ez alapvetően befolyásolja hosszú távú biztonságát. Az utóbbi időszakban komolyan fontolóra vették, hogy szükség esetén katonai akciót indítanak iráni nukleáris létesítmények ellen. Tavaly Izrael nyilvánosan bejelentette, hogy csapást mért egy iráni nukleáris objektumra, válaszul a korábban indított rakétatámadásokra, amelyek az izraeli területeket célozták.