Történelmi jelentőségű eseményt könyvelhettek el az oroszok, amikor interkontinentális ballisztikus rakétát indítottak Dnyipró irányába.

Még soha nem alkalmaztak éles helyzetben interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM), amely nukleáris töltettel is felszerelhető. Az ukrán védelmi erőknek sürgősen új légvédelmi rendszerekre van szükségük, ha komolyan szeretnék megvédeni magukat egy ilyen fenyegetéssel szemben.

November 21-én reggel Oroszország interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) indított támadást a kelet-ukrajnai Dnyipro városa ellen – számolt be a kijevi légierő. A BBC-nek nyilatkozó katonai források megerősítették, hogy a több robbanófejet szállító rakétát az Asztrahán térségéből, a Kaszpi-tenger közeléből lőtték ki, amely körülbelül 700-800 kilométer távolságra található Dnyiprótól.

Az ukrán légierő nyilatkozata szerint az orosz erők egy MiG-31K vadászrepülőgépből kilőttek egy Kh-47M2 "Kindzsal" hiperszonikus rakétát a városra, amely a Tambov régióból indult. Ezen kívül hét Kh-101 típusú cirkáló rakétát is indítottak, amelyeket Tu-95MS stratégiai bombázók segítségével lőttek ki.

Egy ipari zónát sújtott támadás, amely következtében két különböző helyszínen tűzesetek robbantak ki a város területén – tájékoztatott Szerhij Liszak kormányzó. A támadás során sérült egy fogyatékkal élők rehabilitációs központja is – mondta Borisz Filatov polgármester.

Az elemzések alapján úgy tűnik, hogy az orosz hadsereg egy RS-26 Rubezh közepes hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétát indított el. Ennek a rakétának a hatótávolsága körülbelül 6000 kilométer, és a rendszerbe állítása 7-8 évvel ezelőtt történt. A Rubezh rakéták különféle típusú fejjel szerelhetők fel: nukleáris robbanófejjel, amelynek tömege 0,3 megatonna, vagy hagyományos robbanófejjel, amely 1200 kilogramm robbanóanyagot tartalmaz. Ezen kívül a rakéták MIRV (Multiple Independently targetable Reentry Vehicle) konfigurációval is elláthatók, ami lehetővé teszi, hogy egyszerre több robbanófejet juttassanak el különböző célpontokra. A helyi lakosok beszámolói szerint több robbanás is történt, és a becsapódásokról készült videók is ezt a lehetőséget erősítik meg.

Az ICBM, azaz interkontinentális ballisztikus rakéta, különleges képességgel bír, hiszen 4-6 további rakétát képes magával szállítani. Amikor eléri a szuborbitális röppályát, akkor indítja el ezeket a kiegészítő rakétákat. A katonai elemzések alapján rendkívül nehéz hatékony védelmet kialakítani ellenük, mivel gyakran cseles megoldásokkal, például csaló robbanófejekkel és radarzavaró technológiákkal is fel vannak szerelve.

Nem csak emiatt kihívás egy ilyen támadást elhárítani, a rakéták sebessége elérheti a 3200 kilométer per órát, amikor megközelíti a célját, mivel erre rásegít a gravitáció is. A MIRV robbanófejek egyenként 250 kilósak, és hatalmas pusztításra képesek.

Jelenleg Oroszország korlátlanul tevékenykedhet Ukrajnában ezzel a fegyverrel, mivel Kijev nem rendelkezik olyan légvédelmi rendszerekkel, amelyek képesek lennének azokat megsemmisíteni.

A Patriot PAC-3 rendszer hatékony védelmet biztosít a cirkáló és hiperszonikus rakéták ellen, azonban az interkontinentális ballisztikus rakéták (ICBM-ek) elhárítására nem alkalmas, hiszen nem ez a feladata.

A Defence Express elemzése alapján a THAAD (Terminal High Altitude Area Defense) rendszer beszerzése lenne a legoptimálisabb lépés, mivel ez a technológia kifejezetten a közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták elfogására lett kifejlesztve. Jelenleg az Egyesült Államoknak mindössze hét ilyen rendszer áll rendelkezésére, és ezek közül egy éppen Izrael területén található.

Egy alternatív lehetőség a rendkívül fejlett SM-6 rendszer, amelyet főként az Egyesült Államok haditengerészetének védelmére terveztek. Ezek a rakéták lenyűgöző, 240 kilométeres hatótávolsággal bírnak, és képesek megsemmisíteni a ballisztikus rakéták robbanófejét a végső repülési fázisukban. Azonban meg kell említeni, hogy az SM-6 rendszer meglehetősen költséges, hiszen egyetlen darab ára eléri a 40 millió dollárt.

Az orosz hadsereg az ICBM-ek bevetésére szánta el magát, miután Ukrajna először amerikai, majd brit nagy hatótávolságú rakétákkal támadta meg oroszországi célpontjait. Moszkva korábban már figyelmeztetett, hogy ha Kijev ilyen lépésre szánja el magát, azt komoly eszkalációnak fogják értékelni.

Fabian Hoffmann, védelmi szakértő, az Oslói Egyetem doktori kutatója a Kyiv Independentnek azt mondta, hogy nincs sok katonai értéke a támadásnak, inkább politikai célokat szolgált. A támadásról készült állítólagos felvételeken több lövedék is a földhöz csapódott, de az ilyenkor jellemző nagy robbanások nélkül. Szerinte ez azt jelenti, hogy nem volt robbanófej a rakétákon. Úgy véli, nem lesz folytatása az ilyen támadásoknak, mivel rendívül drágák ezek az eszközök.

A BBC szerint a támadással a Nyugatnak akartak üzenni, hogy vannak interkontinentális ballisztikus fegyvereink, amelyek a világ bármely pontjára lecsaphatunk, és akár nukleáris robbanófejet is hordozhatnak.

Oroszország a háború kezdete óta most először vetett be ilyen hosszú hatótávolságú rakétát, azonban a BBC értesülései szerint még soha nem történt olyan, hogy bármilyen katonai összecsapás során interkontinentális ballisztikus rakétát alkalmaztak volna.

Csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az újságírók kérdéseire válaszolva, amikor az ICBM-támadásokkal kapcsolatban érdeklődtek, kijelentette, hogy nincs információja a kérdésről.

A HVG-nek nyilatkozó diplomaták szerdán arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna és Oroszország mindketten fokozzák a közel három éve tartó konfliktust. Mivel mindkét oldal 2-3 hónapon belül várja a tárgyalások kezdetét a háború lezárásáról vagy legalábbis a helyzet befagyasztásáról, a felek az utolsó pillanatokig próbálják megerősíteni pozícióikat.