A kormány módosítja a statisztikai előírásokat: az új szabályok minden harmadik magyar háztartásra érvényesek.
A kormány készül a statisztikai szabályok átdolgozására, és ennek keretében társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2027-re tervezett mintavételes adatfelvételhez kapcsolódó törvénytervezetet. A javasolt dokumentum részletesen meghatározza, hogy kik, és milyen típusú adatokra vonatkozóan kerül sor az összeírásra a mikroncenzus során, valamint bemutatja az adatgyűjtés menetét, továbbá azt is, hogy mely állami nyilvántartások integrálhatók a begyűjtött adatokkal. Az új szabályozás hangsúlyt fektet a digitális formában történő kitöltésre, az adatok álnevesítésére, valamint a lakosság egészségi állapotára vonatkozó, önkéntes adatszolgáltatás lehetőségére, ezzel jelentős változásokat hozva a korábbi eljárásokhoz képest.
A kormány most társadalmi egyeztetésre bocsátotta a 2027. évi mikrocenzusról szóló törvényjavaslatot. Ez a dokumentum a népszámlálások közötti időszakban végzett nagymintás, mintavételes adatgyűjtés kereteit hivatott szabályozni. A mikrocenzus célja, hogy részletes képet nyújtson a népesség és a lakásállomány főbb jellemzőiről, így kiegészítve a népszámlálás során szerzett információkat. Az új javaslat a már meglévő statisztikai törvény alapjaira épít, ugyanakkor számos ponton finomítja és szélesíti az adatgyűjtés és -felhasználás lehetőségeit.
A mikrocenzust 2027. október 1. és november 7. között tartják, a Magyarországon élő lakosság és a lakásállomány 3 százalékát érintve. Ez körülbelül 100-120 ezer háztartást és intézményt jelent.
A most, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kiadott tervezet szerint a kijelölés a Központi Statisztikai Hivatal matematikai módszereivel történik. Az adatfelvétel internetes önkitöltéssel, telefonon vagy személyes interjúval zajlik, és a válaszadók maguk dönthetnek a módszerről.
Az adatok megadása kötelező, azonban az egészségi állapotra vonatkozó kérdések esetében a válaszadás önkéntes.
A tervezet újdonsága, hogy az adatok rögzítésekor azonnali álnevesítést alkalmaznak. Ez azt jelenti, hogy a személyekhez kapcsolódó azonosítók technikai módszerekkel leválasztásra kerülnek, és csak meghatározott időtartamra, a feldolgozási célok érdekében állíthatók vissza. Ez a megközelítés teljes mértékben összhangban áll a GDPR szabályozásaival. Emellett a KSH jogosultságot kap arra, hogy az álnevesített adatokat más nyilvántartásokkal, például oktatási, szociális, egészségügyi, adó- és ingatlan-nyilvántartásokkal összekapcsolja.
Ez a korábbi szabályozáshoz képest jóval szélesebb adatkapcsolási lehetőséget jelent.
A személyekről gyűjtött adatkörök a klasszikus demográfiai jellemzőkön túl kiterjednek az iskolai és szakmai végzettségre, digitális jártasságra, nyelvismeretre, foglalkozásra, munkahelyre, valamint - önkéntes módon - az egészségi állapotra.
A lakások leírásánál fontos információkat találunk, mint például a cím, a típus, a tulajdonjog, a helyiségek száma, az alapterület, az ellátottság, a felszereltség, az építési év és a falazat típusa.
Az intézményekről (pl. kollégiumok, szociális otthonok, börtönök) a férőhelyek és a rendeltetés adatai kerülnek be.
A törvénytervezet világosan meghatározza, hogy a mikrocenzus során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célokra használhatók fel. Az adatszolgáltatóknak kötelező a valóságnak megfelelő információkat megadniuk. A helyesbítés joga a feldolgozás megkezdéséig fennáll, azonban a KSH jogosult elutasítani a módosítást, ha az a statisztikai módszertan sérülését eredményezheti. Ez a rendelkezés egy lényeges finomítást jelent a korábbi szabályozásokhoz képest, amelyek kevesebb részletet tartalmaztak a helyesbítési folyamatra vonatkozóan.
Jelentős átalakulás figyelhető meg a digitális megoldások előtérbe kerülésében. A digitális állampolgárságról szóló jogszabály értelmében a mikrocenzus keretein belül történő online kitöltés nem számít elektronikus ügyintézésnek, így az ügyfélkapus azonosítás nem kötelező.
Ehelyett a válaszadók a KSH által biztosított egyedi azonosítóval férnek hozzá a kérdőívhez.
A tervezet a honvédségi és rendvédelmi intézményekben élők adatfelvételét külön is szabályozza: ezekért az intézetek vezetői felelnek, de a gyűjtött adatokba nem tekinthetnek bele, ez a garanciaelem korábban nem szerepelt ilyen kifejezett formában.
Újdonság, hogy a törvény mostantól részletesen szabályozza az adatfelvételi rendszer leállására vonatkozó eljárási lépéseket.
Amennyiben a rendszer négy órát meghaladóan nem elérhető, a határidőt automatikusan egy nappal meg kell hosszabbítani.
A statisztikai adatfelvételek során eddig is alkalmaztak adminisztratív adatbázisokat, ám az új javaslat most különösen részletesen tárgyalja a kapcsolódó nyilvántartásokat. E körbe tartozik többek között a személyi és lakcímnyilvántartás, az idegenrendészeti és menekültügyi nyilvántartások, valamint az oktatási rendszerek, mint a köznevelési, szakképzési és felsőoktatási adatbázisok. Emellett figyelembe kell venni a társadalombiztosítási és adónyilvántartásokat is, nem utolsósorban pedig az ingatlan- és közműnyilvántartásokat is.
