Valóban olyan súlyos a helyzet, hogy elengedhetetlenné vált az új árbeavatkozás?
A kormány döntése értelmében május 19-től az árréstop kiterjed a drogériákra is. Az álláspontjuk szerint a DM, a Rossmann és a Müller üzletekben akár 30%-os árréssel is működhetnek. Az elmúlt években valóban tapasztalható volt a piperék és tisztítószerek árának jelentős emelkedése Magyarországon, ám ez a drágulás nem mutatott számottevő eltérést a teljes inflációtól, és elmarad az élelmiszerek áremelkedésének mértékétől.
A kormány az infláció csökkentését kiemelte a legfontosabb kihívások között. Március 17-én életbe lépett egy 10%-os árrésstop az alapvető élelmiszerekre, amelyet a drogériákban kapható széles termékkörre 15%-os rátával kívánnak kiterjeszteni. Az intézkedés célja az áremelkedések megfékezése és a lakosság terheinek enyhítése.
Ez a lépés a nyár végéig érvényes, míg az általános árrésstop elvileg május 31-ig tart. Jelenleg még nem érkezett hivatalos bejelentés, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a kormány ne hosszabbítsa meg az élelmiszerek árrésstopját legalább a nyári hónapok végéig, esetleg a választások időpontjáig is.
Bár a tisztítószerek és a piperecikkek ára is jelentősen emelkedett Magyarországon az elmúlt években, az ezekben a termékkategóriákban mért drágulás mégsem tér el drámaian a teljes hazai infláció ütemétől, amely 2015 óta 73,1 százalék volt - ezzel Magyarország toronymagasan vezeti az uniós rangsort, ahol az átlag mindössze 32 százalék.
A háztartási és tisztítószerek költségei Magyarországon drámai mértékben, 67,3 százalékkal emelkedtek, míg az Európai Unió területén ez a növekedés csupán 25,4 százalék volt. A pipere- és higiéniai termékek esetében a helyzet még aggasztóbb: hazánkban 75,5 százalékos áremelkedést regisztráltak, míg az uniós átlag csak 25,1 százalékot mutat.
Ez azt tükrözi, hogy noha az érintett termékek érzékenyen válaszoltak az inflációs helyzetre, a drágulásuk mértéke mégis körülbelül...
A szöveg egyedi megfogalmazása: "Ez a jelenség hűen tükrözi a gazdaságot érintő általános áremelkedés hatásait."
A kormány álláspontja szerint az új árrésstop bevezetése indokolt, mivel egyes drogériák esetében kirívóan magas, akár 30 százalékot is meghaladó árrések figyelhetők meg bizonyos termékcsoportokban. Korábban lapunk saját elemzéseket végzett a legnagyobb üzletláncok árrésének meghatározására, amely a következő módszertanra épült:
Az értékesítési nettó árbevételből levontuk az eladott termékek beszerzési költségét, majd az így kapott eredményt elosztottuk az árbevétellel.
Bár ez a megközelítés nem tökéletes - a beszállítókkal kötött szolgáltatási megállapodások, például logisztikai vagy csomagolási költségek torzíthatják az összehasonlíthatóságot -, mégis jól érzékelteti az egyes láncok működésének alaplogikáját. A 2023-as pénzügyi beszámolókból származó adatok alapján az árrés jellemzően stabil mutató, nem mutat jelentős ingadozást évről évre.
A számok világosan tükrözik, hogy míg a diszkontláncok, mint például a Lidl, Aldi és Penny, általában 25-26%-os árréssel dolgoznak, addig a drogérialáncok között jelentős eltérések figyelhetők meg. A DM például 36,9%-os árréssel bír, míg a Müller 27,1%-on, a Rossmann pedig 24,7%-on áll. Érdekes megjegyezni, hogy az utóbbi értéke már a diszkontokhoz is hasonlít.
A szupermarketek és hipermarketek, mint például a Tesco (30,6 százalék), az Auchan (29,7 százalék) és különösen a Spar (37,9 százalék), jelentősen magasabb árrést érnek el. Ennek hátterében részben a sokkal szélesebb termékkínálat áll, amelyben számos, magas árréssel bíró termék (mint például bio és prémium kategóriás árucikkek) is megtalálható. Ezt a tendenciát az árrésstop következtében tapasztalt jelentős áresés is alátámasztja, amely tovább erősítette a különbségeket a piacon.
Pénteken közzétették az áprilisi inflációs adatokat, amelyek már teljes mértékben tükrözik az élelmiszerárakra bevezetett árréstop hatását. Az élelmiszerek árszabályozása március 17-én indult, azonban a Központi Statisztikai Hivatal árfelírási időszaka minden hónapban a 20. napig terjed, így a bevezetés hónapjában csupán annyira volt elegendő, hogy az átlagos havi élelmiszerárak szintje ne emelkedjen.
Előre látható volt, hogy az árrésstop bevezetése előtt az érintett termékek ára átlagosan 18-20 százalékkal csökkent. Ennek a tendenciának áprilisra már tükröződnie kellett volna az árstatisztikákban: a KSH havi bontásban 1,3 százalékos élelmiszerár-csökkenést mért. Ez az áresés némileg elmarad a várakozásoktól, hiszen az előzetes elemzések arra utaltak, hogy az éves élelmiszerinfláció 7 százalékról 5 százalék alá csökkenhet. Ezzel szemben a KSH 5,4 százalékos drágulásról számolt be.
Megérkezett kicsivel korábban a márciusi kiskereskedelmi adat is. a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a 0,5 százalékkal maradt el az előző havitól. Az árrésstopban leginkább érintett élelmiszer jellegű vegyes boltok forgalma is csak 0,2 százalékkal emelkedett havi összevetésben, amely gyengének számít a korábbi hónapokat tekintve.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a márciusi kiskereskedelmi adat visszaesése várható volt, és az árréscsökkentés, vagyis az "árrésstop" nem hoz érdemi fellendülést az üzletekben. Álláspontjuk szerint az intézkedés rövid távú hatása - egy kezdeti, visszafogott vásárlási hullám - hamar kifulladt, miközben a szabályozás kiszámíthatatlansága elbizonytalanítja a fogyasztókat és elriasztja a kereskedőket a beruházásoktól, fejlesztésektől. A szervezet úgy véli, hogy a gazdaság helyett inkább a vásárlói bizalom sérül, az inflációs hatás pedig legfeljebb ideiglenes, mivel a beszállítói árak is emelkednek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) álláspontja szerint az OKSZ által megfogalmazott következtetések félreértelmezettek, mivel a kiskereskedelmi forgalom márciusi csökkenése és az árrésstop bevezetése között nem áll fenn közvetlen kapcsolat. A minisztérium kiemeli, hogy az intézkedés csak a hónap második felében lépett életbe, így annak hatásai még nem tükröződnek a statisztikai adatokban, különösen figyelembe véve a húsvéti vásárlási időszakot. Az NGM hozzátette, hogy az online pénztárgépek által szolgáltatott adatok áprilisra már érezhető fogyasztásélénkülést mutatnak, és a minisztérium az év eddigi legnagyobb növekedésére számít.
Orbán Viktor bejelentette az árrésstopot, amelynek hatálya elvileg május 31-ig terjed.
A leglényegesebb szempont az, hogy az élelmiszerek széles spektrumában a kiskereskedők által alkalmazott árrés nem lépheti túl a 2025 januári időszakban érvényesített átlagos árrés szintjét, és maximum 10 százalékos mértékben korlátozva van.
Az árrésstop bevezetése valójában a korábban már ismert árstop újbóli életre keltése volt, azonban egy kicsit módosított formában. Az árstop eddigi hatásainak értékelése többnyire kedvezőtlen volt, mivel hosszú távon sem az árszintet, sem az inflációt nem csökkentette, sőt, inkább fokozta azokat. Az első, rövid távú tapasztalatok alapján az árrésstop eddig nem idézett elő drámai áremelkedést más termékek esetében, de a szakértők véleménye szerint ez csupán idő kérdése. A jelentős mértékben leszorított árrés ugyanis hosszú távon komoly nehézségeket okozhat a vállalatok számára, és ezzel elkerülhetetlenül hatással lesz a piaci helyzetre.
Ha egy adott - 2023-ban 1 milliárd forintnál nagyobb bevételt termelő - üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig. A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.
Az érintett termékek listája a következőképpen alakul:
A húsfélék kategóriájába számos változat tartozik: ide sorolható a friss, hűtött és fagyasztott termékek mellett a csontos, bőrös, filézett, darabolt, szeletelt vagy éppen darált hús is. A kínálat magában foglalja a csomagolás nélküli és csomagolt opciókat egyaránt. Fontos megemlíteni, hogy minden érintett terméknél a laktózmentes verziók esetében is érvényes az árrésstop.
A rendelet a fenti termékeket folyamatosan elérhetővé kell tenni a 2024-es évben értékesített átlagos napi mennyiség szintjén. Azok a kereskedők, akik a rendelet hatálybalépését követően kezdik meg ezen termékek forgalmazását, egy másik üzletük adatait vehetik alapul az árrés és arányosítás meghatározásához. A választott üzletet az értékesítés megkezdése előtt legalább három nappal be kell jelenteni a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóságnak.
