Szijjártó: Magyarország és Szlovákia megakadályozta az orosz energiahordozók kivezetésére vonatkozó brüsszeli javaslatot.
Ma zajlott az Európai Unió Energiaügyi Tanácsának ülése, amelynek középpontjában az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás stratégiája állt. A magyar delegációt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte, aki számos lényeges bejelentést tett az egyeztetés során.
Magyarország és Szlovákia megvétózott egy olyan Tanácsi döntést, amelyben a testület azt a várakozását fogalmazta meg, hogy az Európai Bizottság még júniusban érjen el komoly előrehaladást
- mondta Szijjártó Péter arra az uniós tervre utalva, amelynek célja, hogy az EU végleg leváljon az orosz fosszilis energiahordozók importjáról:
A vétó ebben az esetben nem jelent tényleges blokkolást, hiszen a Tanács ülésén csak egy jegyzőkönyvet fogadnak el, így ezzel a két ország maximum finoman jelezhette, hogy nem ért egyet az EU szándékaival. Végső soron a leválási tervről - az eddig ismert információk alapján - minőségi többséget igénylő szavazás lesz, mert a tiltást kereskedelmi korlátozáson keresztül szeretné elérni az unió - erről részletesen itt írtunk:
A miniszter kifejezte aggályait a terv megvalósításával kapcsolatban, amely szerinte egyoldalú energiafüggőséget teremtett volna. Hangsúlyozta, hogy míg Nyugat-Európa számára már adottak a tengeri LNG-terminálok és különféle alternatív ellátási útvonalak, Közép-Európa, és különösen Magyarország, komoly fizikai akadályokkal néz szembe. De a földgáz kérdése mellett más témákra is kitért: egy újságírói kérdésre válaszolva azt nyilatkozta, hogy...
A holnapra tervezett jogszabálytervezet a nukleáris energia kérdésében valószínűleg nem fog előkerülni, vagy ha mégis, akkor csak egy rendkívül mérsékelt változatban.
A miniszter a közel-keleti helyzet, különösen Irán és Izrael közötti feszültségek következményeit emelte ki. Véleménye szerint egy ilyen kiszámíthatatlan háttérben felelőtlenség lenne újabb kockázatokat bevezetni az energiapiacra. Hangsúlyozta, hogy Magyarország hivatalosan is kérte az Európai Bizottságot, ne nyújtson be újabb javaslatokat az orosz energiahordozók kivezetésére.
A külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország jelenleg Ukrajna villamosenergia-igényének körülbelül 40%-át fedezi.
Amennyiben a magyar energiaellátás sérülékennyé válik, az jelentős következményekkel járhat az Ukrajnába irányuló szállítások számára is.
