Szalmát teríts az asztalra, morzsákat szórj a kincsek közé – így üzennek nekünk a régi idők karácsonyai.
Karácsonykor nagy gondot fordítunk az ünnepi asztalra: legtöbben fehér abrosszal terítenek, előveszik a szebb tányérokat és persze sütnek-főznek, hogy finomságokat kínálhassanak a családnak, a vendégeknek. Egykor nemcsak az ételek kiválasztásában, de az asztalra helyezett tárgyak megválasztásában is szerepe volt a népi hiedelmeknek, az alapanyagok és egyéb eszközök szimbolikus jelentéstartalmának. Bár ezeket mára többnyire elfelejtettük, a hagyományok egy része még velünk él. Méltó tiszteletadás lehet őseink előtt, ha tudatosítjuk, ők mit miért csináltak.
Az ünnepi időszakban fogyasztott ételek között a hagyományok szerint a mákos guba kedvező házassági kilátásokat ígér, a dió pedig titkos üzeneteket tárhat fel a jövőről. Az alma viszont a családi kötelékek szimbólumaként jelenik meg - számol be róla a Mindmegette.
A dió és a mák nem csupán ízletes hozzávalók, hanem a gazdagság és jólét szimbólumaiként is ismertek. Hasonlóképpen, ahogy a halnak a számtalan pikkelye is a bőséget jelképezi – ezért nem véletlen, hogy ez az étel is az ünnepi asztalon kap helyet. Érdekes, hogy a hal fogyasztása egykoron hagyományosan december 24-én este történt, amely nap még a böjt idejére esett.
A karácsonyi morzsát, ami a bőséges és jellegzetes karácsonyi étkek után maradt, nagy becsben tartották, mert bűvös erőt tulajdonítottak neki. A morzsa a "két karácsony közén", vagyis Vízkeresztig az asztalon maradt, majd az abroszba kötve eltették, és mint varázserejű tárgyat használták például gyógyításra.
Régen a magyarok szokása volt, hogy a karácsonyi terítékre szalmát, szénát vagy búzaszemeket szórtak, míg az asztal alá munkaeszközöket helyeztek. E hagyomány mögött Jézus születésének egyszerű, de szent körülményei állnak, hiszen a szalma a jászolra, míg a szerszámok Szent Józsefre, Jézus nevelőapjára emlékeztetnek. A karácsonyi szalma és búza nem csupán díszítés volt: az állatoknak adva termékenységvarázsló erővel bírtak. Az ünnepek során a munkaeszközök és egyéb tárgyak mágikus hatással bírtak, és a következő év bőségének és jólétének biztosítékául szolgáltak.
A hagyományos ételek és a karácsonyi asztallal kapcsolatos egyéb rituális cselekedetek más népek kultúrájában is megtalálhatók, és mind az antik hagyományokban gyökereznek, a következő évi bőség és egészség elnyerését szolgálják.
