Surányi György figyelmeztetett arra, hogy a választások után jelentős megszorításokra kell készülni, amennyiben a Fidesz továbbra is megőrzi hatalmát.
Ha a Fidesz marad kormányon április után, akkor várhatóan jövő nyáron komoly megszorításokra kell számítani, "hogy a megszorítást szilvás gombócnak fogják nevezni, az lényegtelen, megszorítás lesz" - többek között ezt mondta a Forbes Money Summit konferencián Surányi György közgazdász, az MNB volt elnöke. Mint mondta, 2022-ben is komoly megszorításokat láthattunk a választások után, a kormány emelte a bankadót, a kiskereskedelmi adókat és egyéb terheket, hiába kerülte a megszorítás kifejezést.
Egy leendő Tisza-kormánynak nem feltétlenül szükséges megszorító intézkedésekhez folyamodnia, mivel van lehetősége arra, hogy – különösen a kiadási oldalra fókuszálva – jelentős módosításokat végezzen a költségvetésben.
Surányi itt az állami cégeken keresztül a magánszektorba csorgatott százmilliárdok, az állami médiára és állami hirdetésekre, propagandára költött összegek megvágását, a kaszinók online fizetésbe való bevonását és egyéb hasonló lépéseket említette, amelyek révén szerinte komoly összegeket rendezhetnének újra az államháztartásban.
Ráadásul könnyebben jutnának hozzá az uniós forrásokhoz is, amiket most visszatart az Európai Bizottság, ami mind nagyobb mozgásteret jelent. Viszont bármilyen kormány lesz is hatalmon április után, azzal szembe kell néznie, hogy az élsportot leszámítva lényegében
Az államháztartás minden alrendszere jelentős alulfinanszírozottsággal küzd, és sürgős belső reformokra van szüksége. A problémák megoldásához csupán a költségvetés átszervezése nem elegendő; átfogóbb intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy valódi változást érjünk el.
Surányi véleménye szerint a magyar gazdaság helyzetéről két eltérő álláspont létezik: az egyik szerint a gazdaság válságban van, míg a másik nézet azt sugallja, hogy egy hamarosan bekövetkező növekedési periódus küszöbén állunk. Az MNB korábbi elnöke azonban mindkét állítást tévesnek tartja. Szerinte a magyar gazdaság nem válságban, hanem inkább növekedési csapdában találja magát, mivel a jelenlegi gazdasági struktúra nem teszi lehetővé a 3-4%-os növekedést. A várakozások szerint idén a gazdaság alig 1%-os növekedést mutathat, amit Surányi úgy értékel, hogy a kormány által bevezetett szigorú megszorítások is közrejátszanak ebben, hiszen a kormány nem tudja kellően serkenteni a növekedést, amikor a magyar gazdaság igazi motorja, a külső exportkereslet, nem tudja előmozdítani a fejlődést.
Ahogy azt említették, 2021-ben az állami kiadások 13 százalékkal növelték a keresletet, egy olyan időszakban, amikor a monetáris politika rendkívül laza volt, és a költségvetési hiány körülbelül 7 százalékot tett ki. Jelenleg, bár a kormány célkitűzéseinél magasabb, a valóságban azonban jóval alacsonyabb, körülbelül 4,5 százalékos hiányról beszélhetünk. Varga Mihály irányítása alatt a jegybank elkötelezte magát a stabil árfolyam fenntartása mellett, ami szigorúbb monetáris környezetet eredményezett. Ennek következtében az állami kiadások most csupán 6 százalékkal képesek támogatni a keresletet. Amikor a külső kereslet gyenge, mint most, a kormány elvileg alkalmazhatna anticiklikus gazdaságpolitikát a növekedés ösztönzésére, azonban a magyar kormány akkor költött jelentősen, amikor "sütött a nap", azaz a külső kereslet eleve erős volt. Ezért a jelenlegi helyzetben a költségvetés már nem rendelkezik elegendő mozgástérrel a gazdaság támogatására.
Surányi György a forint árfolyamáról is beszélt, szerinte ugyanis a 400 forint körüli euróárfolyam, amit korábban tapasztalhattunk, nem volt összhangban a magyar gazdasági fundamentumaival. Mint mondta, a külkereskedelmi egyenleg pozitív, a magyar gazdaságban hosszú ideje először van pozitív reálkamat, ezeknek mind erősíteniük kellene a forint árfolyamát, és ez a hatás végre érvényesül. Ebben nagy szerepe van a Magyar Nemzeti Banknak, amely Varga Mihály vezetésével kimondta, hogy a jegybank célja a forint árfolyam stabilan tartása. Surányi szerint eddig is ez kellett volna, hogy legyen az MNB célja, hiszen egy kis, nyitott, exportvezérelt gazdaságnak, mint amilyen a magyar, stabil árfolyamra volt szüksége, a jegybank korábbi vezetése (Matolcsy György idején, bár a név nem hangzott el) viszont többször is kijelentette, hogy nincs árfolyamcélja, nem érdekli az árfolyam, csak az infláció.
