Brüsszel súlyos keleti kihívással néz szembe, amelynek következményei alapjaiban formálhatják a kontinens jövőjét.
Katar komoly fenyegetést fogalmazott meg az Európai Unió irányába, miszerint leállítja a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállításait, amennyiben az EU nem hajlandó módosítani az új ESG-jelentési szabványokat. Ezek a szabványok a kényszermunka és a környezeti károk elleni intézkedésekre összpontosítanak. Saad al-Kaabi, Katar energiaügyi minisztere, a belga kormányhoz írt levelében világossá tette, hogy ha az irányelvben nem esnek át további módosítások, akkor Katar és a QatarEnergy kénytelen lesz más piacokat keresni.
- jelentette a Reuters.
Az új ESG-szabályozás számos szigorú követelményt von maga után, amelyek közé tartozik az ellátási láncok alapos és átfogó vizsgálata, valamint a nettó zéró kibocsátás elérése 2050-re. Katar számára ez különösen komoly kihívást jelent, hiszen egy ilyen széleskörű ellenőrzési kötelezettség több tízezer, akár százezer beszállító alapos átvilágítását igényli. Az ország energiaipara, amely hagyományosan a szénhidrogénekre támaszkodik, komoly nehézségekkel néz szembe a klímavédelmi célok teljesítése során. Katar az LNG-export terén a világ harmadik legnagyobb szereplője, és az Európai Unióba irányuló szállításai az orosz-ukrán konfliktus kirobbanása óta jelentősen megnövekedtek.
Katar mellett az Egyesült Államok is jelentős eltéréseket mutat az EU energiaipari szabályozásában. Donald Trump elnöksége alatt számos rendeletet fogadtak el, amelyek célja az olaj- és gázkitermelés kibővítése volt. Ezek a szabályozások a környezetvédelmi és engedélyezési követelmények enyhítésére összpontosítottak. Ez a politika éles ellentétben áll az Európai Unió szigorú ESG-elvárásaival, és valószínű, hogy hosszú távon hatással lesz az EU és az Egyesült Államok közötti energiakereskedelmi viszonyokra.
Az Európai Unió ESG-irányelve 2027-től kötelezővé teszi, hogy a 450 millió euró árbevétel feletti cégek, beleértve a nem uniós vállalatokat is, alapos ellenőrzéseket végezzenek ellátási láncukban a munka- és emberi jogi, valamint a környezetvédelmi normák betartásának érdekében. A szabályok megszegése akár az éves globális árbevétel 5%-át kitevő bírságot vonhat maga után. Brüsszel ugyan javasolt némi enyhítést, például a határidők kitolását és az ellenőrzések szigorának mérséklését, azonban Katar ezt elégtelennek minősítette. Különösen problémásnak tartják, hogy az irányelv előírja a cégek számára egy olyan klímaváltozási átállási terv kidolgozását, amely támogatja az 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedési célt. Ez a katari állam, valamint a QatarEnergy számára elfogadhatatlan, mivel közeljövőbeli terveik között nem szerepel a nettó zéró kibocsátásra való törekvés.
