Sólyom László volt az utolsó olyan köztársasági elnök Magyarországon, aki valóban független politikai szereplőként töltötte be ezt a tisztséget. Azóta az államfői pozíció sajnálatos módon pártpolitikai eszközzé vált, elveszítve eredeti függetlenségét és t

A köztársasági elnök megosztó politikai szereplővé vált, nem tud eleget tenni feladatának - nyilatkozta Ranschburg Zoltán politikai elemző. Kaltenbach Jenő alkotmányjogász szerint Sulyok Tamás alkalmatlan a posztjára.

Húsz évvel ezelőtt, 2005. augusztus 5-én kezdte meg hivatalát Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke. A Népszava kérdésére válaszolva, Ranschburg Zoltán politikai elemző megjegyezte, hogy az államfői intézmény presztízse és társadalmi megítélése az elmúlt két évtizedben jelentős változásokon ment keresztül. A törvény értelmében a köztársasági elnök a nemzet egységét szimbolizálja, ami a rendszerváltás óta folyamatosan érvényes. Bár Göncz Árpádtól kezdődően az államfőket kritikák és politikai támadások érték, a hivatal sokáig megőrizte tekintélyét, ami lehetővé tette számára, hogy hatékonyan betöltse szerepét.

Bár Sólyom László személye sok vitát generált, kétségtelen, hogy ő azok közé a köztársasági elnökök közé tartozott, akik a nemzeti egység szimbólumává váltak, és akik képesek voltak közvetítő szerepet játszani a társadalmi és politikai események alakulásában.

Ranschburg Zoltán véleménye szerint ő volt az utolsó olyan köztársasági elnök, aki valóban függetlenként lépett a hivatalába. A Sólyom Lászlót követő Schmitt Pál és különösen Áder János esetében egyértelművé vált, hogy a köztársasági elnöki poszt pártpolitikai eszközzé alakult. Schmitt Pál, Áder János, és legutóbb Novák Katalin mindannyian a Fidesz politikai színterén tevékenykedtek, mielőtt államfővé választották őket.

Ha a tevékenységüket valóban pártatlanul gyakorolták volna, és az átlag magyar választópolgár úgy érezhette volna, hogy a köztársasági elnök a nemzet egységének valódi megtestesítője, akkor is kérdéses lenne, hogy ciklusokon át egyetlen párt politikai képviselői töltsék be ezt a fontos szerepet.

Ranschburg Zoltán felhívta a figyelmet arra.

Sulyok Tamás, a jelenlegi államfő, különleges helyzetben van. Ranschburg Zoltán véleménye szerint a Fidesz azért választotta őt, mert úgy vélték, hogy Novák Katalin politikai bukása után nem fog újabb problémákat generálni a kormány számára. "Valóban nem okoz politikai feszültséget" - tette hozzá. Sulyok Tamás az ismeretlenségből lépett elő, és a kinevezése – látszólag – jó döntésnek tűnt a pillanatnyi helyzetben. A Fidesz olyan köztársasági elnököt keresett, aki a háttérben maradva képes elvonni a figyelmet a kegyelmi botrány következményei miatt kialakult közfelháborodásról, amely az egész hivatalt sújtja.

Bár a politikai elfogultság jelei már Schmitt Pál elnöksége alatt is egyértelműen megmutatkoztak a köztársasági elnöki hivatalban, Ranschburg Zoltán szavaival élve az évek múlásával egyre inkább eltűnt a látszat fenntartásának szándéka. Áder Jánosnál még akadtak próbálkozások, hogy a hivatalához illő szerepet játsszon, Novák Katalin viszont már nyíltan a kormánypártok érdekeinek képviselőjeként tevékenykedett a Sándor-palotában, és Sulyok Tamás munkássága is egyértelműen ezt a tendenciát erősíti.

Egy politikai elemző kritikával illette a helyzetet, mondván, hogy nem érzékelhető a társadalmi megosztottság problémájára tett reakció. Pedig a köztársasági elnök, aki elvileg a nemzet egységének védelmére hivatott, éppen ezt a megosztottságot hivatott mérsékelni. Azt kellene tennie, hogy aktívan keres megoldásokat a feszültségek csökkentésére, de úgy tűnik, ilyen irányú kezdeményezések eddig nem születtek.

Itt a felmérés, amelyből kiderül, hogy az emberek szigorú ellenőrzést várnak el az új köztársasági elnöktől a törvények felett. Sulyok Tamás feladata az, hogy a lehető legkevésbé feltűnő legyen, és ha lehet, észrevétlenül végezze a munkáját, mintha csak ott lenne, de mégsem lennénk tudatában a jelenlétének.

Ebből következően a köztársasági elnök hivatalának presztízse és elismertsége drámaian csökkent. Mivel az államfői pozíció alapvetően pártpolitikai irányvonalak áldozatává vált, a köztársasági elnök megosztó politikai figurává alakult, ami megnehezíti, hogy feladatait megfelelően elláthassa. Ranschburg Zoltán ezt a helyzetet rendkívül elszomorító fejleménynek tartja.

Kaltenbach Jenő véleménye szerint Sólyom László volt a legmeghatározóbb köztársasági elnök, és azóta az elnöki intézmény hanyatlásnak indult. A jelenlegi államfőről, Sulyok Tamásról pedig úgy véli, hogy nem rendelkezik a szükséges képességekkel a pozíció betöltéséhez.

- nyilatkozta lapunknak az alkotmányjogász.

Olyan mélyre régen süllyedt a köztársasági elnök hivatala, mint most - folytatta Kaltenbach Jenő. Köztársasági elnök elméletileg akkor lehet valaki, ha a személyes presztízse erre alkalmassá teszi. Meglehetősen reprezentatív funkcióról van szó, amit akárkire nem lehet rábízni. "De mitől reprezentálná Sulyok Tamás a nemzet egységét?" - kérdezte.

Kaltenbach Jenő véleménye szerint Sulyok Tamás már az Alkotmánybíróság elnök pozíciójára sem volt megfelelő. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság folyamatosan szenvedett a minőségi leépüléstől: míg Sólyom László idején a testület tagjai között elismert egyetemi oktatók és jogi szakemberek ültek, ma már "különféle emberek" kerülnek be a testületbe.

Fleck Zoltán felvetette a kérdést, hogy mi történik, ha Sulyok Tamás visszaél a pozíciójával, és az egész NER azonnal reagált is a megjegyzésére.

Szűrös Mátyástól Sulyok Tamásig

A rendszerváltás időszakában Szűrös Mátyás vált az első (ideiglenes) államfővé, aki 1989. október 23-án, még az állampárt képviseletében, kinyilvánította a köztársaság létrejöttét. Ezt követően 1990-től 2000-ig az SZDSZ-es Göncz Árpád töltötte be a köztársasági elnöki posztot, majd őt követően egy ciklus erejéig Mádl Ferenc, a Fidesz jelöltje vette át a tisztséget.

Sólyom Lászlót rendhagyó körülmények között választották köztársasági elnökké 2005-ben. Az akkor kormányzó MSZP hiába jelölte Szili Katalint a posztra, a koalíciós társ SZDSZ - amely nem akart pártpolitikust látni az államfői székben - ellenezte személyét, és a szavazáskor is ehhez tartotta magát. Így fordulhatott elő, hogy az ellenzéki Fidesz támogatásával a Védegylet által javasolt Sólyom László lett a befutó. (Szili Katalin, aki a parlament MSZP-s elnöke volt, 2010 után a Fidesz-kormány szolgálatába szegődött.)

Mádl Ferenccel ellentétben Sólyom Lászlónak csupán egy elnöki ciklus jutott, mivel a már kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz inkább Schmitt Pálban bízott, aki korábban az Európai Parlament képviselője és parlamenti képviselő volt. Schmitt Pál 2010-es megválasztását követően azonban alig két év elteltével plágiumbotrány miatt kénytelen volt lemondani. Ezt követően Áder János lépett a színre, aki 2012 és 2022 között mindkét ciklusát teljesítette. Novák Katalin, Áder utódja, azonban már nem élvezhette ezt a privilégiumot: ő 2022 májusától 2024 februárjáig töltötte be az elnöki posztot, és a kegyelmi botrány vetett véget elnökségének.

Sulyok Tamás, a jelenlegi államfő, meglehetősen alacsony ismertségnek örvendett a közéletben, annak ellenére, hogy korábban az Alkotmánybíróság élén állt.