A tanárok bérének csökkentésének semmiféle jogi alapja nem áll fenn.

Nyílt levél keretében hívja fel az oktatási intézmények vezetőinek figyelmét az Általános és Középiskolák Titkárainak Egyesülete. A levél arra figyelmeztet, hogy az Oktatási Minisztérium februári bérkifizetésekkel kapcsolatos kommunikációjában nem található hivatkozás jogi alapokra, amelyek megerősítenék a kért intézkedéseket, különös tekintettel a 2025. februári bércsökkentésre.

Az Oktatási Minisztérium hétfőn körlevelet küldött az iskolák igazgatóinak, amelyben azt kérte, hogy a dolgozók februári bérét a tényleges munkavégzésre vonatkozó nyilvántartás alapján számolják ki, figyelembe véve a 40 órás munkahét keretében teljesített óraszámot.

Az egyesület közleménye hangsúlyozza, hogy az iskolák vezetőinek fontos tudomásul venniük: a munkavállalók jogainak, kötelezettségeinek és felelősségeinek megállapítása kizárólag törvényi vagy rendeleti keretek között történhet, és nem alapozható egy miniszteri levélre.

A titkárok emlékeztetnek rá, hogy az Oktatási és Nevelési Rendszer Alapjairól szóló törvény 126. cikkelye értelmében az igazgató felelős az intézmény jogszerű működéséért és az intézmény tevékenységének sikeres végzéséért. Az igazgató dönt a tanulók és az alkalmazottak jogairól, kötelezettségeiről és felelősségéről, de ezt kizárólag a törvények alapján teheti meg, nem pedig egy miniszteri levél szerint.

A miniszteri levél hangsúlyozza, hogy az igazgatóknak a februári munkaórák számát az iskolai nyilvántartásokban szereplő tényleges munkavégzés alapján kell megállapítaniuk. A titkárok viszont felhívják a figyelmet arra, hogy a vonatkozó törvény (126. cikkely) nem tartalmaz semmiféle előírást ezzel kapcsolatban, így az Oktatási Minisztérium állítása nem állja meg a helyét.

"A Szerb Köztársaság jogszabályai nem tartalmaznak olyan eljárást, amelyet az Oktatási Minisztérium jelenleg elvár az iskolák igazgatóitól. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi levél által előírt eljárás jogsértő lenne, és lehetőséget adna a bérüktől megfosztott dolgozóknak arra, hogy bírósági keresetet nyújtsanak be" - figyelmeztet az egyesület.

Hangsúlyozzák, hogy ez több tízezer pert eredményezhetne az egész országban, amelyekért nem az Oktatási Minisztérium, hanem az iskolaigazgatók lennének felelősek.

A törvény nem szabályozza a sztrájkokat

Az egyesület hangsúlyozza, hogy az Oktatási és Nevelési Rendszer Alapjairól szóló jogszabály nem tartalmaz rendelkezéseket a sztrájkokkal vagy a teljes munkabeszüntetéssel kapcsolatban. Ezzel szemben a sztrájkról szóló törvény világosan kimondja, hogy a munkabeszüntetés ideje alatt is biztosítani kell a minimális munkafolyamatokat.

A minisztériumi levél értelmében a bércsökkentés azoknak a tanároknak és szakmai munkatársaknak szól, akik teljes munkabeszüntetésben vettek részt, és ezt nem a törvényes sztrájk keretein belül tették. Ezzel szemben az általános és középfokú oktatásról szóló törvény egyértelműen megfogalmazza, hogy ha egy pedagógus sztrájkba lép anélkül, hogy garantálná a minimális munkafolyamatok fenntartását, az igazgatónak kötelező fegyelmi eljárást indítania. Ez a folyamat akár a munkaviszony megszüntetéséhez is vezethet.

"A jogi keretek nem ismerik el azt a gondolatmenetet, amely szerint 'ha nem dolgoztál, akkor nem jár a fizetésed'. Ha ezt a megközelítést alkalmaznánk, az óriási pedagóguselbocsátásokat vonna maga után, ami gyakorlatilag lehetetlenné tenné az iskolák zökkenőmentes működését" - olvasható a közleményben.

Emellett az egyesület rámutat arra is, hogy sok iskolában a munka a Munkahelyi Biztonságról és Egészségvédelemről szóló törvény 39. cikkelyének első bekezdése alapján lett felfüggesztve, amely szerint a munkát veszélyes körülmények esetén lehet leállítani. Ironikus módon, ezt a helyzetet maga az Oktatási Minisztérium teremtette meg, amikor 2024. december 20-án kiadott egy jogalap nélküli levelet, amelyben a kormány határozatára hivatkozva a téli szünet meghosszabbításáról döntött.

"A minisztérium azonban soha nem állapította meg, hogy a veszélyhelyzet megszűnt, így az iskolai munkakörnyezet hivatalosan továbbra is veszélyesnek minősül" - mutatnak rá a titkárok.

A felelősség az igazgatóké?

A titkárok hangsúlyozzák, hogy januárban hasonló körülmények között a bérek teljes összege kifizetésre került, még annak ellenére is, hogy a minisztérium már január 24-én elküldött egy hasonló tartalmú levelet az iskolák részére.

"Más szóval, az igazgatók nem hajtották végre a miniszteri levélben foglaltakat, és ennek semmilyen következménye nem lett. Ezzel szemben a felsőoktatásban a béreket teljes egészében kifizették, noha az egyetemeken a munkabeszüntetés jóval hosszabb ideje tart, mint az általános és középiskolákban" - hangsúlyozzák.

Ennek megfelelően az egyesület a különböző bánásmódot diszkriminatívnak ítéli, és hangsúlyozza, hogy a jogilag nem megalapozott intézkedések nem vonhatnak maguk után jogi következményeket.

"A közleményben hangsúlyozták, hogy az iskolaigazgatók nem vonhatók felelősségre olyan levelek teljesítéséért, amelyek jogi háttér nélkül állnak. Ez egyértelműen nyomásgyakorlás az igazgatók felé, és mi teljes mértékben támogatjuk őket szakmai, erkölcsi és emberi szempontból, bátorítva őket, hogy ne hajoljanak meg e nyomás előtt."

Végül az egyesület arra kéri az igazgatókat, hogy felelősen járjanak el, elkerülve, hogy az iskolák a társadalmi-politikai viharok után jogviták és rossz munkakapcsolatok csapdájába essenek.