Új kutatások alapján egyértelművé vált, hogy a magas légszennyezettség, különösen a szálló por, negatív hatással lehet a termékenységre.

Magasabb légszennyezettség mellett csökken a termékenység is - mutatta ki a légszennyezettségi és szülési adatok összefüggéseinek vizsgálata.

Az Európai Unió 657 régiójának légszennyezettségi adatai és 36 ország, valamint a környező övezetek születési arányszámainak segítségével készített kutatást a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont. Korábban a légszennyezés termékenységre gyakorolt hatásával kapcsolatos becslések földrajzilag és időben is korlátozottak voltak. Ezúttal azonban sikerült oksági következtetéseket levonni az adatokból - osztotta meg az InfoRádióval Szabó-Morva Ágnes kutató.

"Vizsgálatunk során arra is fókuszáltunk, hogy a légszennyezés különböző összetevői közül melyek felelősek a termékenységre gyakorolt hatásokért. Ide tartoznak például a nitrogén-dioxid és annak oxidjai, az ózon, a kén-dioxid, valamint a szállópor koncentrációja, különösen a 2,5 és 10 mikrométeres átmérőjű részecskék esetében. Megállapítottuk, hogy a szállópor koncentrációja a legmeghatározóbb tényező a termékenység csökkenésének szempontjából" - részletezte.

Ezek a részecskék a városi környezetben elsősorban a robbanómotoros járművek működése következtében találhatók meg, míg a vidéki területeken a szén- és fatüzelés, valamint a kerti hulladék és avar égetése által jutnak a levegőbe. Fontos megemlíteni, hogy

sokat ront a helyzeten a hulladékégetés és az erőművek szállópor-kibocsátása is; a 2,5 mikron átmérőjű és kisebb szemcsék közvetlenül a méhlepényen is átjutnak, károsítva a magzat állapotát.

Azt is vizsgálták, mennyiben befolyásolják a termékenységet a különböző időjárási viszonyok, a téli-nyári időszak, valamint a szél. "Télen erősebb a fűtés, amikor hidegebb tél van, akkor magasabb lesz a légszennyezettség, de ha nagyobb a szél, akkor egy adott területen sokkal kisebb lesz a légszennyezettség, mert a szél teríti a légszennyezettségi koncentrációt. Azt tudtuk megvizsgálni, hogy ugyanaz a terület magasabb és alacsonyabb légszennyezettségi periódusban hogyan tér el egymástól fertilitásban" - mondta a kutató.

A szakértők a témában további kutatások elvégzését tervezik, de már most hangsúlyozzák, hogy elengedhetetlen, hogy olyan döntések szülessenek, akár kormányzati szinten is, amelyek támogatják a fűtési rendszerek modernizálását – például napelemek telepítésével. Emellett szükséges olyan intézkedések bevezetése is, amelyek különböző szakpolitikai területek integrálásával nemcsak a környezetvédelem előmozdítását szolgálják, hanem a légszennyezés csökkentésével hozzájárulnak a termékenység növeléséhez és a népesség gyarapodásához is.