Sokan döntenek úgy, hogy nyugdíjpénzüket lakásvásárlásra fordítják.
Istenes Bence megmutatta a ritkán látott fiait: mesés helyen lazulnak Nátánnal és Ádinnal - fotók
Megérkeztek az első információk arról, hányan használták fel önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításaikat lakáscélú célokra. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felé 2025 januárjára vonatkozóan benyújtott havi jelentés szerint 5064 fő igényelt ingatlancélú kiegészítő szolgáltatást a piaci szereplőktől. Ez az önkéntes nyugdíjpénztári szektor taglétszámának, amely 2024. szeptember 30-án közel 1 millió 70 ezer főt számlált, körülbelül fél százalékát jelenti.
Az ingatlanra vonatkozó szolgáltatások kapcsán összesen 12,7 milliárd forintnyi kifizetési igény érkezett be, ami az önkéntes nyugdíjpénztárak 2024. szeptember 30-i szektorszintű fedezeti tartalékának mindössze 0,6%-át jelenti. Az átlagos igénylési összeg egy igénylőre vetítve 2,5 millió forintot mutatott. 2025 januárjában, a jogszabály által előírt 60 napos határidőt figyelmen kívül hagyva, már négy önkéntes nyugdíjpénztár hajtott végre kifizetéseket, összesen 369 millió forint értékben. Ez az eddig igényelt összegek 2,9%-át teszi ki.
Az MNB legfrissebb összesítése alapján a pénztártagok többsége jelzáloghitelek előtörlesztésére és végtörlesztésére nyújtott be igénylést. Összesen 2473 ilyen kérelem érkezett, ami az összes igénylés 48,3%-át jelenti, és ezek összértéke 6,6 milliárd forint, ami az igénylések 52%-át teszi ki. A második leggyakoribb cél a lakóingatlanok korszerűsítése, felújítása és bővítése, amelyre 1536 igényt nyújtottak be, ez a teljes igénylés 30%-át jelenti, összegben pedig 1,4 milliárd forintot, ami a teljes igénylés 11,2%-ának felel meg.
Az összegek alapján a második legjelentősebb cél a lakásvásárlás volt 3,4 milliárd forinttal, ami 26,7 százaléknak felel meg. Ezekből az adatokból jól látszik, hogy a lakást vásárlók vették fel a legmagasabb összeget, átlagosan 3,2 millió forintot. Azok, akik hitelt törlesztettek a nyugdíjpénztári egyenlegükből, átlagosan 2,7 millió forintot vettek ki, a lakásfelújításra átlagosan nagyjából 900 ezer forintot költöttek nyugdíjpénzből a tagok.
A kormányzati intézkedéseknek nemcsak hátrányai voltak, hanem jelentős nyertesei is akadtak. A Bank360.hu értesülései szerint olyan pénztártagok is léteznek, akik 2022-ben szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, hogy azt inflációt követő kamatozású Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) vásárlására, vagy - a korlátozások előtt - Babakötvénybe fektessék. Most, hogy a kamatok csökkenésnek indultak, sokan közülük a jelzáloghitelt részben vagy egészben a nyugdíjpénztárukból törlesztették, így összességében akár több tízmillió forintot is nyerhettek ezzel a befektetési stratégiával.
A 2025-ös nyugdíjpénztári megtakarítások felszabadítása eredetileg kizárólag lakáscélú felhasználásra lett volna fenntartva. Azonban a végleges jogszabályban nem csupán a lakáshitelek törlesztésének lehetősége kapott helyet, hanem a szabad felhasználású jelzáloghitelek visszafizetésének lehetősége is. Ez különösen kedvező azok számára, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek, és korábban ilyen típusú kölcsönt vettek fel PMÁP vagy Babakötvény vásárlására a megugró infláció időszakában.
Jelenleg is van lehetőség ügyes taktikázásra a nyugdíjpénztári megtakarítások terén. A Bank360.hu szakértői által javasolt módszer szerint, ha valaki a lakáscélú felhasználást igazoló dokumentumokkal kiveszi a pénzét a számlájáról, majd azt visszautalja a nyugdíjpénztárba (vagy az egészségpénztárba), akkor jövőre akár 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos szja-visszatérítést is kaphat a befizetés után. Ez a lehetőség különösen előnyös lehet azok számára, akik nem tervezik, hogy a maximális adó-visszatérítéshez szükséges 750 ezer forintot befizessék a nyugdíj- vagy egészségpénztárba. Érdemes kihasználni ezt a trükköt!
A kétféle pénztárba befizetett tagdíjakat össze kell számolni, és az adó-visszatérítést bármelyik pénztárhoz lehet igényelni, ahol az adóévben tagdíjat fizettek. Ez azt jelenti, hogy a tag lehetősége van arra, hogy a nyugdíjpénztárból kivett összeget ne a nyugdíjpénztárba, hanem az egészségpénztárba utalja, és a jövőbeni adó-visszatérítést is ehhez a pénztárhoz kérheti.