Rekedten csengett a hangja, noha nem volt náthás? Ezt a tünetet bizonyos betegségek is okozhatják.
A rekedtség mögött számos ok húzódhat meg, mégis meglepően kevesen fordítanak figyelmet erre a viszonylag elterjedt jelenségre.
A rekedtség általában megfázás vagy a hangszálak túlzott igénybevétele következtében jelentkezik, például amikor hangosan kiabálunk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a hangszalag polipok esetében ez a jelenség gyakori tünet. Ha tehát a rekedtséget ok nélkül tapasztaljuk, célszerű fül-orr-gégész szakemberhez fordulni, hogy kizárhassuk a komolyabb problémákat.
Dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa az állapot kialakulásáról és kezeléséről beszélt.
A hangszalag polip egy jóindulatú, kötőszöveti elváltozás, amely a hangszalagon alakul ki. Ennek a problémának a legfőbb jele a rekedtség, valamint a hang minőségének észlelhető változása, ami levegős, esetleg tompa hangzást eredményez. Ha a polipok mérete jelentősen megnő, akár előfordulhat, hogy a megnövekedett kötőszövet a beszéd közben hirtelen a két hangszalag közé szorul, így a beszéd akadozhat, és a páciens hangja hirtelen eltűnhet.
A hangszalagpolip kialakulásában gyulladás, irritáló tényezők- munkahelyi ártalom, például ipari füst, vegyszerek, festékanyagok gőzének tartós belélegzése - helytelen hanghasználat játszhatnak szerepet.
A hangszalagok krónikus irritációját okozhatja a gyomorsav visszafolyása, reflux betegség is. Krónikus gyulladást a dohányzás mellett a hang túlerőltetése is kiválthat, amit a helytelen hangképzés idéz elő.
Ha a rekedtség 3-4 hétnél tovább fennáll, mindenképpen érdemes orvosi segítséget kérni, mivel ez akár daganatos elváltozásra is utalhat a hangképző szervekben. Fontos, hogy a korai stádiumú problémákra a rekedtség figyelmeztethet, ezért a Fül-orr-gége Központ szakembere hangsúlyozza a szakszerű kivizsgálás szükségességét.
A diagnózis direkt gégetükrözéssel, vagy a hangszalagok vékony, hajlékony képalkotó eszközös / fiberoscop/ vizsgálatával felállítható. A kórtörténet felvétele és a beteg fizikális vizsgálata után a kórisme rendszerint egyértelmű, de amennyiben a hangszalagon szövetszaporulatot vagy felrakódást látunk a szövettani vizsgálat (biopszia) kötelező, a daganatos elváltozás kizárásához. A polipokat műtéttel vagy mikrosebészeti beavatkozással lehet eltávolítani, ezt követően megadott ideig fontos a hang kímélése.
A kezelés során a panaszok valóban csökkenhetnek, azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a betegség újbóli megjelenése elkerülhetetlen lehet, ha nem foglalkozunk a kiváltó okokkal. Az egyik hatékony megoldás a helyes beszédtechnika elsajátítása. Ha a problémák hátterében a hang túlzott igénybevétele áll, a beszédhang képzésében tapasztalható hibák korrekciójával csökkenthetjük a betegség visszatérésének kockázatát.
A test különböző területein előforduló polipokkal szemben a hangszalag polip nem jelent rákmegelőző elváltozást, és soha nem alakul át rosszindulatú daganattá. Ennek ellenére rendkívül fontos, hogy a polipok alapos kivizsgálásra kerüljenek, mivel a laikus szemlélő számára nehezen megkülönböztethetők a rákos elváltozásoktól!
