Egyedülálló hazai összefogás révén találhatunk megoldást a szójavetőmag csírázási nehézségeire - Agrárszektor

Kistermelők, őstermelők és fiatal gazdák 50% kedvezménnyel regisztrálhatnak a rendezvényre!

A 2024-es szójatermelési év több új tapasztalattal szolgált minden gazdálkodó számára, mivel a növény fejlődése szempontjából legkritikusabb időszakban különösen kedvezőtlen időjárási körülmények uralkodtak. A forró, aszályos idő következményeként a hektáronkénti termésátlag végül közel 3-3,5 mázsával maradt el a napraforgóétól, a 2,2 tonna/hektáros országos termésátlag pedig jelentősen alulmúlta az elmúlt öt esztendő hozamait.

Mindez a korábbi évek kedvező teljesítményei után különösen elszomorító tapasztalatként hatott, hiszen az utolsó öt év során többször is tanúi lehettünk annak, hogy a szója és a napraforgó teljesítménye közel azonos szinten mozgott. Sőt, voltak olyan időszakok is, amikor a szója termésátlaga még a napraforgóét is felülmúlta.

A két kultúra a vetésterület nagyságát illetően persze nem vethető össze, hiszen míg szóját 111 ezer hektáron vetettek Magyarországon, addig napraforgót közel 700 ezer hektáron. Ennek ellenére mindkét növénynek fontos helye van a termesztési gyakorlatban, sőt Perczel Péter, az Isterra Közép-Európa Kft. cégvezetője szerint ez hosszú távon csak még hangsúlyosabbá válik. Mint a szakember rámutatott, a két növény jelentősége különösen azóta növekszik, mióta a gazdálkodók a kiszámíthatatlan időjárás miatt egyre inkább elfordulnak a kukoricától, a különféle növényvédőszer-hatóanyagok kivonása miatt pedig az őszi káposztarepce termésterülete is elkezdett drasztikusan visszaszorulni.

A szója kérdése kapcsán fontos megemlíteni, hogy az Európai Unió, így Magyarország is, már hosszú ideje külföldről szerzi be szükséges szóját. Az importált szója jelentős hányada genetikailag módosított, ami azt jelenti, hogy az ilyen alapanyagokból készült emberi élelmiszerek és takarmányok nem jogosultak a GMO-mentes címkézésre.

Amennyiben a szója szerepe tovább bővülne a magyarországi és európai mezőgazdasági gyakorlatban, az jelentősen mérsékelhetné, sőt hosszú távon akár meg is szüntethetné a fehérjetakarmányok tekintetében fennálló erős importfüggőséget. Ez a tendencia különösen fontos a hazai agrártárca számára, hiszen prioritásként kezeli a helyi termelés erősítését.

Ahogy Perczel Péter is rámutatott, a szójaimport alternatíváinak keresése mostanra reális célként fogalmazódott meg, köszönhetően az európai termelési területek jelentős átalakulásának és bővülésének. Míg korábban a szója főként a déli régiók növénye volt, az új nemesítési eredményeknek köszönhetően megjelentek olyan rendkívül korai (000) és szuper korai (0000) fajták, amelyek már Németország északi részein, Lengyelországban, sőt a Balti államokban is sikeresen termeszthetők – ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Továbbá, a klímaváltozás is szerepet játszik ebben a folyamatban, így mára a szója az Európai Unió minden tagországában elterjedt termesztési lehetőséggé vált.

A szója iránti kereslet várható növekedése ellenére idén jelentős akadályokkal kell szembenézni. Az elhúzódó nyári hőhullámok és az aszályos időszakok rendkívül kedvezőtlen hatással voltak a 2024-es vetőmag-előállításra is. Ennek következtében a hektáronkénti termésátlagok több mázsával, sőt egyes helyeken akár egy tonnával is elmaradtak a termelők és a fajtatulajdonosok által várt értékektől. Továbbá, a szakemberek minőségi problémákról is beszámoltak, amelyek főként a csírázóképesség csökkenésében nyilvánultak meg. A helyzet orvoslása érdekében a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Magyar Szója és Fehérjenövény Egyesület közös fellépésre hívta a szójavetőmag-szaporítás területén tevékenykedő magánszemélyeket, cégeket, fajtatulajdonosokat és vállalkozásokat.

Ennek eredményeként sikerült összeírni azt a vetőmagmennyiséget, amelynek ügyében a Nébih közreműködésével kérelmezik az Európai Unió állandó bizottságánál, hogy az uniós gyakorlatban előírt 80 százalékos csírázóképességi határt 70 százalékra csökkentsék.

Perczel Péter megfigyelései szerint az elmúlt évek során számos vállalat fordult már az illetékes magyar hatósághoz, sikeresen elérve az Európai Unió megfelelő szervénél a szükséges engedményeket. Azonban idén a helyzet olyan mértékű és számos piaci szereplőt érint, hogy a közös, egységes fellépés tűnt a legcélszerűbb megoldásnak. Más tagállamok, mint Csehország, Franciaország és Horvátország, szintén benyújtottak hasonló kérelmeket, ezért az összefogás résztvevői reménykednek abban, hogy az ő példájukat követve sikerrel járnak, ezzel biztosítva a 2025 tavaszi vetőmagellátást. A szakértő véleménye szerint ezután csupán abban kell bízni, hogy az idei nyári időjárás kedvezőbb lesz számunkra...