Palik László mindössze egyetlen tévés kollégáját szólítja meg magázva, és elárulta, ki az a szerencsés.


Palik László nemrégiben egy Blikknek adott interjújában idézte fel azokat az éveket, amikor pályafutása kezdetén Vitray Tamás mellett tevékenykedett. Elmondása szerint, habár a két szakember között nincs napi szintű kapcsolat, és ritkán találkoznak, mindketten tudják, hogy bármikor támaszkodhatnak egymásra, ha szükségük van rá.

Ez számomra egy életre szóló, elszakíthatatlan kapocs. Talán a legbeszédesebb jele ennek, hogy 64 évesen is ugyanott tartok, mint 40 éve: ő az egyetlen televíziós, akivel máig magázódunk. Egyszer megpróbáltunk áttérni a tegeződésre, sok évvel a megismerkedésünk után ő ajánlotta fel, én meg örömmel elfogadtam, de hat perc múlva jeleztem: "Főnök, nem megy.E gyszerűen ha megborulok, akkor sem fog menni". Ez azóta sem változott, és a mai napig meglepődnek rajta az emberek, hogy én őt még mindig főnöknek szólítom. Ez talán ma már egy kicsit furcsán hat, de köztünk egy igazi mester és tanítvány viszony van, amin semmi nem tud változtatni

- tette világossá.

Palik említette, hogy ha Vitray észrevette, hogy valakiben megvan a belső kíváncsiság és az akarat a tanulásra, akkor lehetőséget biztosított számára. Innentől már csak az egyén döntésén múlott, hogy kihasználja-e ezt az esélyt vagy sem.

Vitray volt az, aki megnyitotta előttem az irodája ajtaját, de azt is világossá tette, hogy jelenleg nincs semmiféle státusz, és a tévében sincsenek éppen lehetőségek. Erre én csak annyit feleltem, hogy eszem ágában sincs státuszt kérni; csupán a tanulás vágya hajt. Ezt követően kiment, és megkérte a titkárnőjét, hogy innentől kezdve minden programjára engedjenek be. Így is történt, másnapra szinte már az életébe költöztem.

- folytatta, kiemelve: "Ott voltam mindenhol, figyeltem, tanultam, sokáig még kérdésem sem volt. Nappal vele voltam, éjjel taxiztam, hogy eltartsam magam. Kevés alvás, nagy intenzitás jellemezte akor az életemet, egyszóval fiatal voltam, és imádtam mindent, aminek a részese lehettem. Két év után kaptam meg az első belsős belépőmet, mert akkor megüresedett egy szerkesztői státusz, és felvett".

Related posts