Európai államok orosz tartályhajók lefoglalására készülnek - Világgazdaság
Oroszország az árnyékflotta révén juttatja el olaját a világpiacra, miközben ügyesen megkerüli a nyugati szankciók hatását. Ez a helyzet több európai ország számára problémát jelent, és igyekeznek megakadályozni a tankerek mozgását, de a megvalósítás nem lesz egyszerű feladat.
Az európai országok az orosz olajat a Balti-tengeren át szállító tartályhajók lefoglalásáról folytatnak tárgyalásokat, amit környezetvédelemre vagy kalózkodásra hivatkozva tennének meg - írja a Politico.
Oroszország, ahogy azt már sokan tudják, az úgynevezett árnyékflotta révén, amely ismeretlen tulajdonosi hátterű és biztosítású hajókból áll, folytatja olajszállításait, elkerülve ezzel a nyugati országok által bevezetett szankciókat. Ez a flotta a globális olajszállító tartályhajók több mint 15 százalékát képviseli, és jelentős mennyiségű orosz nyersolajat juttat el más nemzetekhez.
Az új koncepciók gyakorlati megvalósítása nem ígérkezik egyszerű feladatnak, és kérdéses, hogy egyáltalán megvalósulnak-e. A lapnak nyilatkozó szakértők hangsúlyozzák, hogy a kalózkodásra vonatkozó jogszabályok elsősorban a más hajókat támadó járművekre vonatkoznak. Emellett fontos, hogy a helyi ökoszisztéma károsodását tényszerűen be kell bizonyítani; például ha nem tapasztalható konkrét olajszennyezés, akkor nehezen indokolható a hajók lefoglalása.
Ehhez jön még hozzá, hogy a járművet birtokló cégek bíróságon támadhatják meg az intézkedést, miközben az olajat vásárló országok - például Kína és India - sem örülnének a lépésnek. Oroszország válasza sem maradna el és előfordulhat, hogy Moszkva hadihajókat küld a tankerek védelmére, ami megnehezítené a lefoglalásokat.
A hajók feltartóztatására irányuló nagyszabású műveletek jelentős költségekkel járnak, és nem elhanyagolható tényező a lefoglalt tankereken tartózkodó legénység ellátása sem. Ezen kívül fontos szempont, hogy az árnyékflotta minden járművét gyakorlatilag lehetetlen nyomon követni. Néhány uniós tisztviselő véleménye szerint azonban ha sikerülne lelassítani a hajók egy részét, az már önmagában is komoly hatással lenne Oroszországra.
Előfordulhat, hogy az idei év során véget ér a háború, ami így feleslegessé teheti az egész elképzelést. Ráadásul, ha egy ország felségvizeiről van szó - a szárazföldtől számított 12 tengeri mérföldön belül - az állam jogai ugyan szélesebb körűek, de a nyílt tengeren a hajók lefoglalása különösen bonyolult feladat lenne.
A NATO már figyeli a Balti-tengert
A Balti-tengeren egyre gyakrabban fordulnak elő kábelsérülések, Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló esetekről számolt be az elmúlt hónapokban, legutóbb azonban éppen egy orosz víz alatti távközlési kábelt ért kár. A NATO nemrégiben fokozta megfigyelési műveleteit, miután a Finnország és Észtország közötti tenger alatti kábelek szabotázsának gyanúja felmerült.
