Orbán Viktor közbelépése várható, de a szervezők eltökéltek, hogy nem hátrálnak meg, miközben éppen újraírják a játékszabályokat.

Kedden már negyedik alkalommal rendeznek hídfoglaló demonstrációt a gyülekezési törvény módosítása óta. Az esemény kapcsán Orbán Viktor is kifejtette véleményét, és a kormány törvénymódosítás előkészítését fontolgatja. Ezzel szemben a Tisza Párt úgy döntött, hogy távol marad a megmozdulásoktól. Elemzőinket arról kérdeztük, hogy a tüntetések vajon újra életre kelthetik-e a sokszor "óellenzékiként" emlegetett pártokat és politikai szereplőket.

Az Országgyűlés többsége március 18-án sürgősségi eljárás keretében, heves viták közepette jóváhagyta azt a javaslatot, amely a gyülekezési jogot érintve lehetővé teszi a Pride események korlátozását és tiltását. A szavazás során botrányos jelenetek zajlottak, amikor momentumos képviselők, valamint Hadházy Ákos füstgyertyákat gyújtottak az ülésteremben, ezzel kifejezve ellenállásukat a döntéssel szemben.

A demonstráció a parlament falain kívül is tovább zajlott:

Orbán Viktor pénteki interjújában, amelyet a Kossuth Rádiónak adott, bejelentette, hogy törvénymódosítást terjesztenek elő. A módosítás célja, hogy figyelembe vegye a nem részt vevő, tehát a demonstrációktól távol maradó állampolgárok jogait is. Kiemelte, hogy a gyülekezés szabadsága alapvető fontosságú, és támogatja, hogy mindenki kifejezhesse véleményét, akár erőteljes formában is. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan, hogy emberek ezrei, vagy akár tízezrei ragadjanak be a főváros forgalmában, mert néhány százan úgy döntenek, hogy lezárják a hidakat. "Ezt a helyzetet meg fogjuk akadályozni" – mondta a miniszterelnök.

Pék Szabolcs véleménye szerint...

Jelenleg az óellenzék helyzete meglehetősen korlátozott. Csak néhány lehetséges megoldás áll a rendelkezésükre, hiszen támogatottságuk olyan alacsony szintre süllyedt, ahonnan a magyar politikai táj történetében ritkán volt példa a sikeres visszatérésre az 1990 utáni időszakban.

Az Iránytű Intézet kiemelkedő elemzője két alternatív megoldást vetett fel:

A Momentumnál tapasztalhatjuk a hangerő fokozódását és egy markánsabb politikai irányvonal felé való elmozdulást. Azonban felmerül a kérdés, hogy mennyire lesz ez sikeres, hiszen a magyar társadalom többsége a választások során inkább a "nyugodt erőket" részesíti előnyben, mintsem a harsányabb, provokatívabb hangokat. Fontos megjegyezni, hogy a Momentum nem a kormányzati szerepért versenyez, hanem a politikai túlélésért küzd. Jelenlegi ismereteink szerint ahhoz, hogy a parlamenti küszöböt átugorják, legalább 5 százalékra lenne szükségük, de ez a cél egyelőre még távolinak tűnik számukra.

Az elemző ugyanakkor rámutatott:

Növekedési potenciállal kecsegtethet számukra, hogy nyíltan és erőteljesen beálltak a Pride támogatása mögé, mert ebben a témában Magyar Péter nem vette fel a Fidesz által elé dobott kesztyűt. A Pride támogatása meggyőzhet nagyvárosi, fiatalabb, iskolázottabb, liberális vagy baloldali szavazókat arról, hogy mégis az erkölcsileg helyes álláspontot képviselő Momentumot támogassák. Ám tegyük gyorsan hozzá, nagy kérdés, hogy ez mennyire lesz kifejezhető százalékokban a Momentum számára.

Pék Szabolcs véleménye szerint elképzelhető, hogy a Momentum népszerűsége átmenetileg 1-2 százalékponttal növekedhet. Ugyanakkor 2026-ban, amikor az országos politikai hatalom és az Orbán-rendszer sorsáról kell dönteni, ezek a szavazók valószínűleg újra Magyar Péter mögé sorakozhatnak. A pontosabb képet a következő hónapok friss pártpreferencia adatai fogják megrajzolni.

Gyurcsány Ferenc az országot járva próbálja meg erősíteni a Demokratikus Koalíciót, és mi is részesei lehettünk ennek az izgalmas lakóautós körútnak egy nap erejéig. Pék Szabolcs a DK helyzetét elemezve rámutatott, hogy a párt számos kihívással néz szembe, és a tavaly júniusi választások óta nem sikerült igazán hatékony kommunikációt kialakítaniuk.

Pék Szabolcs megjegyezte, "az látható, hogy Dobrev Klára szerepe a frontvonalban visszaszorult, és a reflektorfény ismét inkább a pártelnökre irányul. A DK az ellenzéki pártok között eddig is rendelkezett értelmezhető vidéki hálózattal, de úgy tűnik, hogy a bizalom megingott, és sokan inkább a Tisza-szigetek felé orientálódnak. Az elmúlt év során a párton belül is tapasztalhattunk néhány figyelemre méltó belső konfliktust, amelyek korábban nem voltak jellemzőek. Ráadásul a DK szavazóinak több mint 60%-a nyugdíjas, így ők rendelkeznek a legidősebb szavazótáborral. Ha a párt nem tudja vonzóbbá tenni magát a fiatalok számára, az aggasztó jövőt vetít előre. Gyurcsány Ferenc próbálkozott már a fiatalok megszólításával, de ezek a kísérletek talán nem annyira hitelesek egy 64 éves vezető esetében."

A saját méréseink alapján a DK éppen a bejutási küszöb alatt teljesít, ami azt jelenti, hogy még mindig kedvezőbb esélyekkel pályáznak a 2026-os parlamenti helyekre, mint a Momentum. A DK az utolsó vidéki szervezettel is rendelkező baloldali párt, ami fontos tényező, hiszen szavazótáboruk jellemzően idős, hűséges támogatókból áll.

- jelentette ki Pék Szabolcs.

Az elemző arra is felhívta a figyelmünket, hogy a 2026-os politikai átalakulás során egyéni „túlélők” is felbukkanhatnak. Például Hadházy Ákos, aki a legmegbízhatóbb óellenzéki politikai figura. Hadházy évek óta következetesen feltárja és bemutatja az ország különböző pontjain zajló korrupciós botrányokat, és a jelenlegi tüntetésekben betöltött szerepe sem elhanyagolható. Mindezek alapján úgy vélem, hogy az ellenzéki táborban olyan elismertséggel bír, hogy könnyen megnyerheti zuglói választókerületét, még egy ismeretlen tiszti és kormánypárti kihívóval szemben is.

Pék Szabolcs a hídfoglaló demonstrációkkal kapcsolatban lapunknak kifejtette:

A tüntetések hiába állnak ki egy erkölcsileg helyes ügy mellett, egyelőre úgy vélem, nem értek el egy kritikus méretet. Nem tudtak annyi embert vonzani, mint a Magyar Péter által szervezett korábbi megmozdulások. Ezen Magyar tudna változtatni, de neki politikailag nem érdeke beleállni az ügybe, mert az lehet ellenérzéseket váltana ki a körülbelül negyedmillió Fidesztől leszakított jobboldali szavazója körében. Ezért a Tisza elnökének az ilyen identitáspolitikai szempontból kényes ügyekben tojáshájakon kell lépdelnie. Ez akár még okozhat is neki gondot a következő egy évben, a Fidesz hatalomtechnikusai tehát nem véletlenül állították ezt a politikai csapdát Magyar Péternek; kérdés, hogy belesétál-e. Egyelőre úgy tűnik, hogy nem, de politikai értelemben nagyon hosszú egy év áll előttünk.

Az elemző véleménye szerint a 30. Pride felvonulás idén is megrendezésre kerül, és valószínűleg az év egyik legjelentősebb politikai demonstrációja lesz. Az eseményre várhatóan sokan eljönnek, akik nem tartoznak a szexuális kisebbségekhez, de szolidaritásuk kifejezése érdekében részt vesznek. A Tisza Párt valószínűleg távol marad az eseménytől, ami felveti a kérdést, hogy a kisebb pártok mennyire tudják ezt az akciót szavazatokra váltani. Ezzel kapcsolatban azonban kétségeim vannak, hiszen a nyári Pride és a következő tavaszi választások között jelentős idő telik el, és a választók valószínűleg inkább a kormány fennmaradásáról döntenek a szavazófülkékben, mintsem a Pride-dal kapcsolatos érzéseikről. A Tisza Pártnak még mindig a legnagyobb esélye van a kormányváltásra, így úgy vélem, hogy ez a tényező lesz a legfontosabb 2026-ban, nem pedig a kormány által mesterségesen gerjesztett identitáspolitikai feszültségek.

Boros Bánk Levente a lapunkkal folytatott beszélgetés során kifejtette véleményét, miszerint...

a hagyományos ellenzéki pártok Magyar Péter fellépésével valóban nehéz helyzetbe kerültek, hiszen ugyanazon mondanivalóval, ugyanazon kormányellenes szavazókörre telepedett rá a Tisza Párt, mint akik eddig bármilyen ellenzéki formációt vagy összeállást támogattak az elmúlt választásokon. Így a tipikus sok eszkimó-kevés fóka helyzet jött létre az ellenzéki oldalon.

A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója rámutatott, hogy a politikai túlélés érdekében a szereplők különféle stratégiákat alkalmaznak, legyen szó egyéni politikusokról vagy pártokról. Egyesek a Tisza Párt irányába próbálnak elmozdulni, míg mások egy új ellenzéki formáció létrehozásán gondolkodnak, amely Magyar Péter nélkül valósulna meg (például Duna-párt néven). Akadnak olyanok is, akik a Gyurcsány-párthoz való csatlakozásban látják a lehetőséget a politikai pozíciók elérésére (mint Jakab Péter), sőt vannak, akik a régi ellenzéki pártokat süllyedő hajónak tekintve, civil szerveződésekbe bújnak, hogy így próbáljanak meg átvészelni (mint a szombathelyi eset, ahol MSZP-, Momentum- és DK-tagságot is hátrahagyók találhatóak).

Szerdán írtunk arról, hogy Szombathely vezetői - köztük az eddig MSZP-s polgármesterrel, Nemény Andrással - egységesen kiléptek pártjaikból, és az Éljen Szombathely Egyesületben folytatják munkájukat.

Boros Bánk Levente úgy értékelt, mindez azt mutatja, "még pontosan nem tisztázottak az ellenzéki oldal belső erőviszonyai, a 2026-as választásokhoz közeledve várhatók még átrendeződések. Sőt az eddig és most látható útkeresések befolyásolhatják majd azt a végleges felállást, ahogy az általunk ismert - és még talán ismeretlen - formációk milyen országos, valamint helybeli alkuk eredményeinek köszönhető felállásban méretik meg magukat 2026 áprilisában".

Boros Bánk Levente a tüntetésekkel kapcsolatban úgy gondolja, "mindössze annyit adtak hozzá a fenti folyamatokhoz, hogy a Momentum pártként, Hadházy pedig önjáró politikusként úgy ítélhette meg, azzal, hogy Magyar Péter továbbra sem hajlandó egyértelműen kimondani, hogy - a támogatói elvárásának megfelelően - támogatja a Pride megrendezését, ezért politikai piaci rés keletkezett a balliberális oldalon, amibe igyekeznek benyomulni. Ezzel annyit már biztosan elértek, hogy némi figyelem irányul a tüntetés szervezőire".

A politológus úgy folytatta a gondolatmenetét, hogy "bár lehet, hogy abban bíznak, hogy ezáltal ismét a bejutási küszöb fölé emelhetik pártjuk népszerűségét, valójában inkább arra törekednek, hogy kedvezőbb tárgyalási pozíciót biztosítsanak maguknak a többi ellenzéki párttal folytatott alkufolyamatokban, amely a következő évi választásokra való felkészülés része. Minden valószínűség szerint ez a tendencia a következő évben egyre gyakoribbá válik, így elképzelhető, hogy egyes ellenzéki pártok vagy politikai személyiségek egy-egy közérdekű témát igyekeznek magukhoz ragadni, hogy politikai előnyöket szerezzenek belőle."

Ez azt is magával hozza, hogy a tüntetések nem csupán a gyülekezési törvény vagy a Pride ünnepség körül forognak (hiszen megjelentek ukrán, roma és EU-zászlók is a résztvevők kezében). Valójában ezek inkább egy ellenzéki politikai megmozdulásként értelmezhetők, sőt, úgy tűnik, hogy a résztvevők egy része számára csupán egy szórakoztató esemény, vagyis egy happening formájában ölt testet.

„Tedd különlegessé a mondandódat!” – ajánlotta Boros Bánk Levente.