A Nézőpont Intézet figyelmeztet arra, hogy az Európai Unió intézményein belül komoly veszély fenyegeti a jogállamiság alapelveit.
A második alkalommal megjelent "Jelentés a jogállamiság helyzetéről az EU intézményeiben" című dokumentum részletesen bemutatja az Európai Unió intézményeinek jogállamiságot sértő gyakorlatát. E jelentés különösen fontos, mivel az unió most nyilvánosságra hozza a Magyarországra vonatkozó jogállamisági értékelését - számol be róla az MTI.
Az elemzés során hangsúlyozzák, hogy a "jogállamiság" fogalmának nincs egyértelmű és egységes meghatározása. A Velencei Bizottság inkább arra összpontosít, hogy azonosítsa a jogállamiság alapvető pilléreit. Ezek közé tartozik a törvényesség, a jogbiztonság, a hatalommal való visszaélések megelőzése, a törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció-mentesség, valamint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása.
Felhívták a figyelmet arra, habár a jogállamiság kérdéskörét az elmúlt időszakban kiemelt figyelem kísérte, kevesebb szó esett arról, hogy az unió intézményrendszerének és működésének is jogállamisági keretek között kell megvalósulnia.
A feltárt jogállami problémákat négy fő kategóriába sorolták:
A kutatások során megállapították, hogy ezek a kockázatok szoros összefüggésben állnak az uniós intézmények működésében észlelhető szerződésellenes gyakorlatokkal, valamint a hatáskörök önkényes és fokozatos túllépésével. Ezenkívül a korrupció elterjedése is hozzájárul a problémákhoz, amelyeket több esetben az intézmények átláthatóságának hiánya, a belső szabályozás elégtelensége és a számonkérhetőség hiányosságai idéznek elő.
Az Európai Parlament működését illetően felmerült egy lényeges kérdés: a köztörvényes bűncselekménnyel vádolt EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó eljárás gyakran elnyúlik, mivel ennek folyamatát nem korlátozzák konkrét határidők. Ez a helyzet aggodalomra ad okot, hiszen a jogi eljárások lassúsága befolyásolhatja a parlament működésének átláthatóságát és a képviselők felelősségre vonhatóságát.
További problémaként azonosították, hogy a korrupciós botrányban érintett lobbiszervezetek továbbra is befolyásolhatják az EP munkáját, a Transparency International túlzott befolyást gyakorol a szervezetre, az európai szintű politikai pártok feloszlathatók arra hivatkozva, hogy nem tartják tiszteletben az unió értékeit, az erre irányuló eljárás során pedig kötelező szinten ki kell kérni az Európai Szocialisták Pártjához köthető alapítvány tudományos tanácsa egyik tagjának a véleményét, valamint elszigetelik a harmadik legnagyobb politikai pártot (Patrióták) ezzel akadályozva az uniós polgárokat akaratuk kinyilvánításában.
Az Európai Bizottsággal kapcsolatban megállapították, hogy a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló uniós rendelet, amely a sajtószabályozás egységesítésére irányul, valójában egy diszkrét hatáskörbővítést jelent. Emellett Ursula von der Leyen bizottsági elnök és a biztosok körüli korrupciós ügyek gyakran következmények nélkül maradnak. Az Európai Bizottság átláthatatlan módon támogat olyan érdekérvényesítő csoportokat, amelyek nyomást gyakorolnak az unió intézményeire és a tagállamokra. Az összeférhetetlenség kockázatát növeli, hogy a bizottság által finanszírozott külső szakértők saját szervezeteik támogatásáról is dönthetnek. Továbbá, négy távozó biztos is meglehetősen gyorsan kapott engedélyt, hogy olyan lobbiszervezeteknél helyezkedjen el, amelyekkel korábban biztosként álltak kapcsolatban.
A Nézőpont Intézet szerint a bizottság inkonzisztensen alkalmazza a 7-es cikkely szerinti eljárást is, amelyre példaként felhozták, hogy a bíróságok függetlenségének hiányára hivatkozva Lengyelországot elítélték, a román elnökválasztást megsemmisítő alkotmánybíróságot azonban nem.
Összeférhetetlennek tartják, hogy a Európai Unió Bíróságának holland származású bírója 30 éven át volt az Európai Bizottság szolgálatában, korrupciós kockázatként értékelték, hogy a bíróság dán alelnöke mandátuma lejártát követően 24 napon belül a bírósági eljárásokban részt vevő ügyvédi irodánál helyezkedett el.
Véleményük szerint a bíróság pártatlan ítélkezését veszélyezteti, hogy német alelnöke, Thomas von Danwitz egy olyan politikai szervezet kuratóriumi tanácsának tagja, amely tagállamokkal szemben ideológiai kritikát fogalmaz meg, valamint úgy vélik, hogy Dean Spielmann, a bíróság főtanácsnoka túllépte hatáskörét, amikor indítványában kritizálta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét és pártatlanságát.
A Nézőpont Intézet legfrissebb jelentése három országban készült, ahol 25 szakértő, professzor és kutató osztotta meg véleményét. A dokumentum a 2024-es Európai Parlamenti választásoktól 2025. május 22-ig terjedő időszak alakulását elemzi.
