Budapestet nem rendítette meg a pénteki tízperces leállás, de világosan rávilágított a lehetőségeink és korlátaink határaira.
A jövő héten az Orbán-kormány és a főváros vezetése tárgyalásokra ül össze. Az egyeztetések során valószínűleg nem lesz könnyű dolga egyik félnek sem az azonnali megoldások keresésében.
Finoman szólva, Budapest lakosságát nem igazán rázta meg a közösségi közlekedés pénteki, tízperces leállása. A Nagykörút villamosai mintha egy játékban lennének, mindegyik épp időben érkezett a következő megállóhoz. A MÁV-os utazók pedig, akik már hozzászoktak a késésekhez, szinte észre sem vették ezt az "akciót".
A Nyugati téren a biztosítóberendezés meghibásodása sokkal nagyobb feszültséget generált, mint a villamosra várakozó emberek türelmetlensége. A hajléktalan szorosan ölelte a napfényt, miközben továbbra is a kávézó előtti szökőkút vizében lubickolt. A villamos belsejében egy fiatal anya nosztalgiázott a babakocsi fölött, felidézve azokat az időket, amikor még párjával kettecsként sétáltak a Margit-szigetre, hogy a víz csillogását élvezhessék. Nem izgatták magukat a megállóban eltöltött néhány perc miatt; a légkondi hűs levegője kellemesen ölelte körül őket, és nem érdekelte őket, hogy a villamosok miért nem indulnak. Az időtlen pillanatban csak a múlt örömeire figyeltek, a jelen feszültségei pedig távolinak tűntek.
Mellette egy fiatalember éppen a telefonjába magyarázott, izgatottan részletezve, hogy a villamos késlekedése miatt elkésik, amely "valamiért" egyáltalán nem akarja elhagyni a megállót. Egy iskolás csoport tanára, tudva, hogy várakozniuk kell, mégis felszállt a gyerekekkel, hogy kicsit hűsöljenek. Nem akarta kommentálni a helyzetet, inkább csendben figyelte a történéseket. A gyerekek közben élénk zizegés közepette, izgatottan kezdték el visszaszámolni az időt, várva a következő fordulatot.
Az érkezéskor még csaknem üres villamos egyre több utassal telt meg, ahogy teltek a percek. Mégsem volt semmiféle lázadás, hangoskodás vagy pánik. A legtöbben csupán folytatták a saját kis világukat: olvasgattak, csevegtek, a telefonjukon játszottak, vagy a külső tájat figyelték mély koncentráltsággal. A szerelvény végében azonban két idősebb hölgy nem fukarkodott a véleményével. Valaki a hátuk mögött hangos megjegyzést tett, miszerint most itt hőbörögnek, de a választások idején majd minden nyugdíjas a Fideszre húzza az ikszet. "Én nem vagyok csupán egy nyugdíjas, van nevem, van saját véleményem!" - háborodott fel az egyikük, miközben kissé kihúzta magát az ülésen. "Hol azt mondják rám, hogy Fidesz-bérenc, hol meg komcsi szekértoló. Hát egyik sem igaz rám! Attól, hogy nyugdíjas vagyok, nem lehet csak úgy besorolni!" - vágott vissza, de a középkorú hátizsákos férfi addigra már leszállt. A peronon egy helyi, régóta itt élő csikkgyűjtő tájékoztatta a helyzetről: leállás van. Karácsony tiltakozik. Atlétás Frici, a cigarettavéget a szája egyik sarkából a másikba tologatva osztotta meg a híreket. Nincs pénz, valamit tenni kell – ezt találták ki, de persze senki nem tud semmit. És valóban, a megálló kijelzőjén határozottan megjelent a felirat: a BKK járatai nem közlekednek. 12-kor indulnak újra. Ezt a villamos vezetője is megerősítette, de hogy az egész miért történik, azt senki nem mondta el.
Sehol egy figyelmeztető tábla vagy plakát, és a korábbi napokban elmaradt a leállásra figyelmeztető üzenet is, amelyben jelezték volna, hogy ez a kormány számára fontos információ. Bár az indulatok a forgalmas megállókban nem robbantak ki, a várakozó emberek száma csak növekedett, és már csak tíz perc választotta el őket attól, hogy a járdáról az úttestre sodródjanak.
„Senkinek sem állt szándékunkban kárt okozni vagy megnehezíteni az életét” – hangsúlyozta Karácsony Gergely főpolgármester a fővárosiaknak címzett videóüzenetében, amely a leállás időpontjával egybeesett. (A megállókban várakozók valószínűleg nem figyeltek rá.) Kifejtette, hogy ez az akció a kormány felé tett figyelmeztetés, amely évek óta büntető intézkedésekkel sújtja Budapestet, mivel a főváros lakói következetesen a kormány ellen szavaznak a választások során. Magára vállalta az akció felelősségét, mondván: „Az én dolgom az, hogy fenntartsam a város működőképességét.” Szerinte most elérkezett az idő, hogy kimondják: „Eddig és ne tovább.” Emellett azt is megjegyezte, hogy akik vitatják a kormányzati megszorításokat, valójában nem vele, hanem az Állami Számvevőszékkel és az Alkotmánybírósággal állnak vitában. „Budapestet brutális kormányzati elvonások sújtják; az iparűzési adó mértéke 18-szorosára nőtt, mióta ellenzéki főpolgármestere van. Mostanra eljutottunk oda, hogy a városnak választania kell: vagy működteti a közszolgáltatásokat, vagy kifizeti a teljes állami sarcot. A kettő egyszerre nem lehetséges. Ő pedig a fővárosiak szolgálatára tett esküt, nem a kormány érdekeinek kiszolgálására” – tette hozzá.
„Már elértem egy fontos mérföldkövet” – dicsekedett a főpolgármester, hozzátéve, hogy a közeljövőben megkezdődnek a kormányzati tárgyalások. A folyamat hosszú és bonyolult lesz. Orbán Viktor a leállás előtti rádióinterjújában, „kollégáinak” szólítva Karácsony Gergelyt, kifejtette, hogy a kormányzás nem egyszerű feladat, és Budapest nem csupán egy város, hanem 1 millió 700 ezer ember élete forog kockán. Hozzátette, hogy sajnálatos módon a BKV tízperces leállása példátlan eset, és szomorúan figyeli Budapest nehézségeit. Szerinte azonban „nem lehet olyan költségvetést kialakítani, amely nem veszi figyelembe az adófizetést”, különösen figyelembe véve, hogy „Budapest több támogatást kap az államtól, mint amennyit visszaad”. Ráadásul megemlítette, hogy a BYD központjának Budapestre költöztetése jelentős anyagi ráfordítást igényelt.
Budapesten már elkezdték a tízperces figyelmeztető leállásra való felkészülést, ami kicsit ironikus, hiszen a vonatok átlagos késése gyakran már így is ennyi.
Arra most ne térjünk ki, hogy a főváros vélhetőleg szíves örömest lemondott volna a BYD-központról, ha megkapja a nekik adott pénzt. Azt pedig már eddig is vitatták, sőt ez a főváros által indított szolidaritási hozzájárulási perek alapja, hogy a fővárosi önkormányzat már többet fizet be az állami kasszába, mint amennyit költségvetési támogatásként kap, azaz nettó befizetővé vált. Az idén a különbség 57 milliárd forintra rúg, amiről a Fővárosi Közgyűlés valamennyi pártja - kivéve természetesen a Fideszt - egyhangúan kimondta, hogy behajtása ellehetetleníti a közszolgáltatások jelenlegi színvonalú fenntartását, ennek felelőssége pedig a kormányt terheli.
Orbán Viktor bejelentette, hogy Magyarország lesz a BYD európai központja, ami jelentős mérföldkő hazánk gazdasági fejlődésében.
Az Orbán-kormány jó előre jelezte, hogy először egy törvényes költségvetést akar látni, aztán felmérik, hogy kell-e pénzügyi biztost kirendelni Budapest élére. Az előbbire már alkotmánybírósági kötelezvény is van, így a Fővárosi Közgyűlés soron következő ülésén módosítják a költségvetést, azaz a kiadási sorra beleírják a szolidaritási hozzájárulás 2025-re kiszabott teljes összegét: 89 milliárd forintot. Plusz a versenyképes járások alapba fizetendő 3,7 milliárdot. Ez azonban nem több formalitásnál, hiszen ettől több pénz nem lesz a kasszában. Főként úgy, hogy a kormány újabb és újabb intézkedésekkel kurtítja a főváros bevételeit. Az iparűzési adóbevételből cirka 15 milliárdot faragnának júniustól azzal, hogy a szerencsejáték szervezőknek adófizetési kedvezményt adnak. Az uniós forrásokat pedig egy kormányrendelet módosítással térítenék el, így az uniós fejlesztések is meghiúsulhatnak Budapesten.
A kormány által kezdeményezett pénzügyi átvilágítás csupán időhúzásnak tűnik, hiszen az államkincstár már régóta átlátja a fővárosi pénzmozgásokat, miközben az Állami Számvevőszék legutóbbi gyorsjelentése májusban készült el. Ebben éppen az áll, hogy sürgős intézkedésekre van szükség: augusztusra akár 117 milliárd forintos hiány is kialakulhat a város költségvetésében, még akkor is, ha a főváros megkapja a 20 milliárdos működési hitelkeret emelését (a jelenlegi keret 60 milliárd forint). Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, figyelmeztetett, hogy amennyiben a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét be kell fizetni, úgy nyár végére a város működése leállhat. Ekkor pedig már az sem jelentene megoldást, ha a közösségi közlekedés határozatlan időre leállna.
