Milliókat csaltak ki videójátékok felhasználásával készült hamis ukrajnai háborús videók révén.
Június 1-jén az ukrán biztonsági szolgálat által végrehajtott Pókháló hadműveletet bemutató videók állítólagos tartalmát az internet felhasználói széles körben osztották meg, ami jelentős figyelmet keltett a közösségi médiában.
Amióta Oroszország elindította átfogó invázióját Ukrajnában, a közösségi médiában drámai növekedésnek indult a félrevezető információk és az olyan videók száma, amelyek a háború eseményeit mutatják be - noha sok esetben ezek a felvételek valójában videojátékokból származnak.
Az internet világában számos olyan videó terjedt el, amelyek állítólag az ukrajnai Pókháló hadműveletet dokumentálják. Ezt a műveletet az ukrán biztonsági szolgálat június 1-jén valósította meg, és a felvételek széles körű megosztásra kerültek, felkeltve a közönség érdeklődését.
Az EuroVerify megvizsgálta a klipeket, amelyek több százezres nézettséget értek el a közösségi médiaplatformokon, többek között a TikTok-on, a Facebookon és a YouTube-on.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy a felvételek háborús jeleneteket mutatnak be, mint például rakéták, drónok és bombázók, amelyek az infrastruktúrát támadják. Azonban alaposabb vizsgálat után kiderül, hogy a klipekben nincsenek olyan egyértelmű jelek, amelyek hitelesítenék az események valóságát.
Az EuroVerify fordított képkeresés technológiáját alkalmazva felfedte, hogy több olyan videoklip, amely állítólag az ukrán Pókháló hadműveletet dokumentálja, valójában félrevezető feliratokkal és a kontextusból kiragadva készült. E valóságtól eltérően ezek a felvételek az UWC nevű YouTube-csatornán megjelent játékvideókkal mutatnak hasonlóságot.
A csatorna bemutatkozásában olvasható, hogy „minden egyes videó a népszerű Arma 3 játék keretein belül zajló harci szimulációkat mutat be. Határozottan elutasítjuk ezt a borzalmas háborút, és szeretnénk, ha béke honolna az ukrán nép fölött.”
Ennek ellenére a csatorna - sok más, hasonló tematikájú játékcsatornához hasonlóan - olyan videókat publikál, amelyek rendkívül megtévesztő címekkel rendelkeznek, mint például "Az ukrán hadsereg legmasszívabb dróncsapása teljesen lerombolja a két legnagyobb orosz gyárat 1000 km-re a határtól" vagy "Látványos ukrán FPV drónakció, amely megsemmisít 40 orosz nukleáris bombázót: Tu-95, Tu-160, Tu-22M".
Az Arma 3-at készítő Bohemia Interactive játékfejlesztő stúdió külön megvizsgálta az EuroVerify által küldött videókat - amelyeket a közösségi média platformokon tettek közzé - és megerősítette, hogy azok az Arma 3 "módosított" verziójával készültek.
A videojátékok "moddolása" rendkívül népszerű elfoglaltság a játékosok körében. E folyamat során a játékosok különféle pluginok és egyéb kiegészítők segítségével személyre szabják a játékok funkcióit, valamint vizuális megjelenését. Ezzel nemcsak saját élményüket gazdagítják, hanem új lehetőségeket is felfedeznek a játékokban.
A Bohemia Interactive, akárcsak számos más videojáték-fejlesztő, határozottan kiállt amellett, hogy termékeik ne váljanak "háborús propagandává".
Míg az ukrajnai orosz háborúval kapcsolatban következetesen kiragadták a videojátékok felvételeit a kontextusból, ez más konfliktusok esetében is így van - hiszen az Izrael és a Hamász közötti háború, valamint az India és Pakisztán között a közelmúltban kialakult feszültségek kapcsán a közösségi médiában szintén videojátékok felvételeit mutatták be.
A felvételek hitelességének ellenőrzése rendkívül bonyolult feladat, amely olykor még arra is ösztönözte a különböző médiumokat, hogy videojátékokból készült jeleneteket mutassanak be a televízió képernyőjén.
2022 novemberében a román Antena 3 televízió egy régi Arma 3 játékrészletet tűzött műsorra, amelyet állítólag ukrajnai harcokként mutattak be. Az adás során a csatorna egykori védelmi minisztert és egy volt hírszerzési vezetőt invitált a képek kommentálására, mintha azok valós eseményeket ábrázolnának, ezzel pedig felkeltette a nézők figyelmét és a hitelesség látszatát keltette.
