Amikor a mesterséges intelligencia nekilát a házak építésének, mi pedig egy kávézó teraszán ücsörögve figyeljük a folyamatot, olyan érzésünk lesz, mintha a jövő egy varázslatos színpadán ülnénk, ahol a technológia és a kreativitás találkozik.

A vezető vállalatok manapság már azon a szinten állnak, hogy integrált platformokat alkalmaznak, amelyek lehetővé teszik a korábban önállóan működő szoftverek - mint például költségvetési alkalmazások, hibalista kezelők, valamint dokumentumok jóváhagyási és engedélyezési rendszerei - összekapcsolását. Ennek fő célja, hogy a projektekkel kapcsolatos információkat egyetlen felületen kezeljék, ami jelentősen megkönnyíti a döntéshozatali folyamatokat.

Két, az építőipar digitalizációjának reális kihívásaival és lehetőségeivel jól tisztában lévő szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy ki profitálhat az MI alkalmazásából, és kinek érdemes óvatosnak lennie a mesterséges intelligencia térnyerésével kapcsolatban ebben a szektorban. Borbély Csaba, a PlanRadar magyarországi regionális menedzsere, valamint Grzegorz Szalewicz, a Budowa 2.0 alapítója egyértelműen egyetértenek abban, hogy a digitális innováció élvonalában álló vállalatok olyan intuitív és jól kezelhető megoldásokat keresnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a projektek minden résztvevője könnyen hozzáférjen a szükséges, aktuális információkhoz.

A platformok integrálása lehetőséget teremt arra, hogy minimalizáljuk az emberi hibákból adódó problémákat, mint például az elgépelések, a hibás dátumok vagy a téves költséghely-azonosítás. Ezen kívül megszünteti a jelentések késlekedését, és hatékony megoldást nyújt a rendszeresen ismétlődő feladatok, mint a riasztások kiküldése vagy a dokumentumok szinkronizálása automatizálásának hiányából eredő nehézségekre. További előnyei közé tartozik a gyorsabb döntéshozatal, valamint a fokozott adatvédelmi szint.

Borbély Csaba szerint az egységes platformok alkalmazása számos gyakorlati előnnyel bír. Először is, ezek a platformok lehetővé teszik a hatékonyabb adatkezelést, mivel egy központi rendszerben összpontosítják az információkat, ezáltal csökkentve a redundanciát és növelve az átláthatóságot. Továbbá, az egységes platformok integrálják a különböző funkciókat, ami egyszerűsíti a munkafolyamatokat és javítja a csapatok közötti együttműködést. Emellett a költségek optimalizálása is megvalósítható, hiszen egyetlen rendszer fenntartása általában olcsóbb, mint több különálló megoldásé. Végül, a felhasználói élmény is javul, mivel a munkatársak számára könnyebb és gyorsabb a rendszer használata, ami a produktivitás növekedéséhez vezet. Összességében tehát az egységes platformok bevezetése a vállalatok számára jelentős versenyelőnyt jelenthet.

Grzegorz Szalewicz szemléletes példát hoz arra, hogy az építőiparban az információrámalás a pitypang bolyhos termésének formáját követi, míg a feldolgozóiparban inkább egy pókhálóra hasonlít.

A gyakorlatban ez úgy valósul meg, hogy a központból érkező információk eljutnak az építkezés helyszínére, ám ott gyakran megállnak, és csak ritkán vándorolnak át a következő projektre. Ennek következtében, hogy az információáramlás hatékony legyen, érdemes egyetlen integrált platformon kezelni a kulcsfontosságú folyamatokat, mint például az ütemezés, a hibalisták, az alvállalkozói adatbázisok és a biztonsági jelentések összeállítása. Ezáltal nemcsak a kommunikáció javul, hanem a projektmenedzsment is gördülékenyebbé válik.

A mesterséges intelligencia gyors ütemű elterjedése az építőipar világát is megérintette. Borbély Csaba véleménye szerint az MI rengeteg új lehetőséget rejt magában az ágazatban alkalmazott szoftverek fejlesztése terén. Ilyenek lehetnek például a fájlok elnevezési struktúráinak optimalizálása, valamint a tervek összehasonlíthatóságának javítása. Továbbá, a mesterséges intelligencia a tervezési és kivitelezési szakaszokban is segítheti a szakembereket azzal, hogy felhívja a figyelmet a leggyakoribb buktatókra és hibákra, amelyek globálisan előfordulnak az adott projekttípusoknál és partnereknél.

Grzegorz Szalewicz olyan nyilvánvaló alkalmazások mellett, mint például a dokumentumelemzés, a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeket a műszaki rajzok alapján végzett költségbecslések automatizálásában is kiemeli. Az MI képes arra, hogy önállóan elvégezze a mennyiségek és árak számítását, ami azt jelenti, hogy a jövőben az emberi szerep főként ezeknek a folyamatoknak a felügyeletére korlátozódhat.

Bár az mesterséges intelligencia nem fogja leváltani az építőipari szakemberek szerepét, a jövőben azokat a szakértőket fogják előnyben részesíteni, akik ismerik és alkalmazzák az új technológiákat. Azok, akik mereven ragaszkodnak a megszokott, hagyományos eljárásokhoz, valószínűleg háttérbe szorulnak a dinamikusan fejlődő iparágban.