Mi okozza ezt a hirtelen zuhanást a bankoknál? A befektetők egyre inkább megrémültek, és láthatóan felerősödtek a félelmeik valami rejtett probléma miatt.

November 18-án megrendezésre kerül a Portfolio Investment Day 2025 befektetési konferenciánk, ahol szakértők osztják meg tapasztalataikat és befektetési javaslataikat a részvény-, állampapír-, nyersanyag-, kriptovaluta-, ingatlan- és műtárgypiacok terén. Ne habozz, most van itt az idő, hogy csatlakozz!

Csütörtökön az Egyesült Államokban nem a bankrészvényeké volt a főszerep.

Esett, de az igazi "vérfürdő" a helyi hitelintézeteknél zajlott le:

Csütörtökön drámai zuhanás következett be, amely pénteken már az európai bankrészvények piacát is megrázta. Míg az S&P 500 0,6%-os csökkenéssel zárta a napot, a regionális banki index még ennél is súlyosabb, 5,8%-os veszteséget kellett elszenvednie. A bankrészvények jelentős gyengélkedését három kulcsfontosságú esemény váltotta ki, amelyek mindegyike közvetlen hatással volt a piaci hangulatra:

Hogy a nagyobb bankok is esésnek indultak, az azt jelzi, hogy a befektetők egy rendszerszintű hitelpiaci problémától is tartanak,

Jelenleg még nem valószínű, hogy tartós csökkenés következik be a banki részvényeknél, de időnként mindenképpen felerősítheti a kockázatkerülési tényezőket.

A hitelpiaci problémák az utóbbi hetekben különösen a figyelem középpontjába kerültek, mivel a két autóipari csőd hatásai elérték a legnagyobb bankokat is. Ez a helyzet nem csupán a pénzintézeteket érinti, hanem a hatóságok érdeklődését is felkeltette, ami tovább fokozta a feszültséget a pénzügyi piacon.

Ilyen szituációkban mindig felcsendül bennem a vészharang. Lehet, hogy nem lenne szabad kimondanom, de amikor egy csótány feltűnik, gyakran nem érkezik egyedül.

„A kockázatkerülés a legjobb stratégia a piacon” – fogalmazott Jamie Dimon vezérigazgató, ezzel világossá téve a befektetők számára, hogy a körültekintő megközelítés a jövőbeli sikerek kulcsa. Önkritikusan rámutatott, hogy nem éppen a bank legfényesebb órája volt, amikor a Tricolor számára hitelt nyújtottak.

Bár gyorsan felejt a piac, a Silicon Valley Bank 2023. márciusi csődje még élénken él a portfóliómenedzserek emlékeiben, akik tudják, milyen apró, de érzékeny piaci reakciók elégségesek az egyensúly megbomlásához a pénzügyi szektor egyes szegleteiben:ű

A két és fél évvel ezelőtti sztori egyszerűbb volt a mostaninál, mert leírható volt egy linerális ok-okozati lánccal.

A mai félelmek középpontjában álló helyzet rendkívül összetett, mivel nem csupán egyenes vonalú, hanem inkább egy átfogó, szövevényes hálózatként szemléltethető, amely átszövi az egész szektort.

Fedezzük fel, mi zajlott az autóipar világában 2023 szeptemberében:

A nemteljesítési ráták világszerte történelmi mélyponton vagy annak közelségében mozognak, így meglepő, hogy éppen most kezdtek el fokozódni a hitelportfóliókkal kapcsolatos aggodalmak. E két jelenség együttesen világít rá arra, hogy

nem kell ahhoz közvetlen hitelnyújtónak lenni, hogy egy-egy bank nagyot bukjon egy-egy vállalat csődjén,

vagy olyan piaci szereplők inogjanak meg, amelyek partnerként a hagyományos bankrendszer szereplői számára is fontosak. A mostani piaci felfordulás valószínűleg éppen a komplexitásból fakadó ismeretlentől való félelemből adódik, ezért reagál olyan érzékenyen a piac a kisebb, regionális bankok ügyfélkörében bekövetkező egy-egy vállalati csődre vagy csalásos esetre is. A hagyományos bankok és alapkezelők ugyanis össze vannak fonódva a pénz- és tőkepiacokon olyan szereplőkkel, amelyek kisebb szabályozottság mellett nyújtanak finanszírozást a hagyományosan inkább bankok által finanszírozott szereplőknek.

A Barclays májusi jelentése alapján az amerikai bankok által nem banki pénzügyi intézményeknek (NBFI) nyújtott hitelek az elmúlt tíz év során ötszörösére emelkedtek, meghaladva az 1000 milliárd dolláros határt. Jelenleg ez a trend fontos szerepet játszik a pénzügyi rendszer dinamikájában, és komoly hatással van a gazdasági környezetre.

a banki hitelek több mint 10 százalékát teszik ki, miközbena vállalati és ipari hitelek (C&I) állománya évek óta 2800 milliárd dollár környékén stagnál.

Miközben a C&I-hitelek részesedése a banki eszközök és a gazdaság összmérete viszonylatában az utóbbi öt évben folyamatosan csökken, a bankok árnyékbankokon keresztüli közvetett hitelezése egyre inkább teret nyer. A pénzintézetek egyre inkább "hitelezőként" működnek, ami mögött a szabályozási környezet áll. Az NBFI-k számára nyújtott hitelek akár 20%-os kockázati súlyozás alá eshetnek, míg a legtöbb kereskedelmi kitettség 100%-os kockázati besorolást kap. A nem banki hitelezőknek nyújtott hitelek kedvezőbb értékelése a magas fedezeti előírásoknak és a strukturált hitelezési módszereknek köszönhető, ami rendszerszinten a hitelezési feltételek fellazulását jelzi.

A laza hitelezési környezetben gyakran felütik a fejüket a csalások. Jelenleg a hitelezési folyamatok alapvetően stabilak, de a legutóbbi események miatt érdemes fokozott figyelmet fordítani a részletekre.

- nyilatkozta Mike Mayo, a Wells Fargo banki elemzője.

Csapataink általában erős hitelminőséget látnak a hitelfelvevőknél. Még a szindikált hitelpiacokon is csökken a nemteljesítési arány

Martin Small, a BlackRock pénzügyi igazgatója hangsúlyozta, hogy a zűrzavaros kitettségek főként a CLO-k piacán figyelhetők meg (erről még később beszélünk). "Teljesen megértem az aggodalmakat, amelyek a magánhitelek és cégek körüli helyzetekkel kapcsolatosak, különösen a közelmúlt csődjei, csalásai és hasonló események fényében" – tette hozzá.

Mi nem vagyunk kitéve egyik olyan dolognak sem, amiről olvashattak - sem közvetlenül, sem közvetve

„Kérlek, tedd egyedivé a szöveget!” – kérte Mason, a Citigroup pénzügyi igazgatója.

A banki kockázatok csökkentésére és a tőkeigény mérséklésére irányuló törekvések eredményeként megerősödtek a magánhitelpiacok, amely jelenséget részletesen is tárgyaltunk. Hasonló okok állnak a szintetikus kockázatátruházási megállapodások, más néven SRT-k elterjedése mögött is. Ezek a megállapodások az utóbbi időszakban főként az európai piacon terjedtek el, míg az amerikai piacon még kevésbé voltak jelen. Fontos megjegyezni, hogy ezek inkább példák a banki szektor hitelpiaci tevékenységének kiszervezésére, semmint hogy a problémák fő forrásaként tekintsünk rájuk. Emellett érdemes megemlíteni a BlackRock pénzügyi igazgatója által említett CLO-t is, amely egy olyan eszköz, amely nemcsak a befektetők vállalati hitelpiaci jelenlétére, hanem a banki kockázatok kiszervezésére is rávilágít.

A CLO, azaz a Collateralized Loan Obligation, egy pénzügyi eszköz, amelyet jellemzően a bankok és pénzügyi intézmények használnak. Ez egy olyan kötvény, amely különböző hitelekből, például vállalati kölcsönökből áll össze. A CLO-k célja, hogy a befektetők számára vonzó hozamot kínáljanak, miközben a hitelek kockázatát is megosztják. A hitelekből származó bevételek révén a CLO-k jövedelmet generálnak, amelyet a befektetők között osztanak szét. A CLO-k struktúrája általában több tranches-re oszlik, amelyek különböző kockázati szinteket és hozamokat kínálnak, így lehetőséget adva a befektetőknek, hogy a saját kockázati hajlandóságukhoz igazítsák a választásukat.

A CLO, azaz Collateralized Loan Obligation, a hitelpiac izgalmas és összetett szegmense. Magyarul hitelekkel fedezett kötvényként vagy strukturált vállalati hiteltermékként ismert, amely egy különleges pénzügyi eszközként működik. A folyamat alapja, hogy egy vállalat – általában egy speciális célú vállalat (SPV) – sok vállalati hitelt, jellemzően leveraged loanokat, azaz nagy adósságú cégeknek nyújtott hiteleket gyűjt össze, majd ezt az összegyűjtött portfóliót értékpapírokká alakítja. Ezek az értékpapírok különböző kockázati szintekkel és hozamokkal rendelkeznek, a hitelportfólió pedig biztosítékul szolgál a kibocsátásukhoz. A befektetők többféle tranche-ba fektethetnek, amelyek közül a senior tranche-ok alacsonyabb hozamot kínálnak, viszont prioritást élveznek a kifizetéseknél, így alacsonyabb kockázatot hordoznak. A mezzanine tranche-ok közepes kockázatúak és hozamúak, míg az equity tranche-ok a legmagasabb hozamot ígérik, de kifizetéshez csak akkor jutnak hozzá, ha az összes többi követelés már teljesült, ezáltal a legnagyobb kockázatú résznek számítanak. A CLO-k különösen békeidőben vonzóak, mivel likviditást biztosítanak és tőkét szabadítanak fel a vállalati hitelpiacon, így lehetővé téve a bankok számára, hogy új hiteleket folyósítsanak. A befektetők is szívesen keresik őket, hiszen diverzifikált és hozamot termelő lehetőségeket kínálnak, amelyek segítenek a portfóliójuk optimalizálásában.

Amennyiben a jelenlegi aggodalmak újabb cégek csődjével vagy hitelezési botrányokkal párosulnak, a befektetők bizalma gyorsan megcsappanhat a közepes méretű amerikai bankok iránt. Azonban a legvalószínűbb kimenetel nem egy pénzügyi válság, hanem inkább egy elhúzódó ágazati gyengeség. A banki részvények volatilitása magas szinten maradhat, és a hitelezési feltételek is szigorodhatnak, miközben a magánhitelpiac irányába történő finanszírozási aktivitás paradox módon fokozódhat. A Federal Reserve (Fed) számára létfontosságú lehet a likviditási csatornák fenntartása, és várhatóan a hatóságok is szigorúbb stressztesztekkel reagálnak, figyelemmel kísérve a nem banki szereplőkkel való kapcsolatok alakulását is. Ezt a szükségességet a Nemzetközi Valutaalap is egyre inkább hangsúlyozza.

A rendszerszintű válság bekövetkezésének esélye viszonylag alacsony, azonban a "bizonytalansági diszkont" tartósan jelen lehet a pénzügyi szektorban. Ez a jelenség hatással lesz a bankrészvények teljesítményére is, amely hosszú távon befolyásolhatja a befektetők döntéseit és a piaci trendeket.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ