Megszületett a végső döntés: Izrael hadműveleteket indít Gázában, de egy jelentős szereplő máris kifejezte ellenállását.
Izrael kormánya jóváhagyta a Gázai övezet katonai ellenőrzésének kiterjesztését, de nagyon úgy néz ki, hogy ennek otthon sem örül mindenki - tudósított a Reuters.
Izrael politikai-biztonsági kabinetje péntek kora hajnalban zöld lámpát adott a Gáza város feletti ellenőrzés átvételére vonatkozó tervnek. A döntés alig néhány órával azután született, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök bejelentette: Izrael célja a teljes övezet katonai ellenőrzés alá vonása. Ez a lépés különösen ellentmondásos, mivel a közel két éve zajló háború miatt egyre fokozódó belföldi és nemzetközi kritikák kereszttüzébe került.
Az izraeli védelmi erők készülnek arra, hogy Gázavárost ellenőrzésük alá vonják, miközben párhuzamosan humanitárius támogatást nyújtanak a harci zónákon kívül élő civilek számára.
- tájékoztatta Netanjahu hivatala. Gázaváros a térség északi részén elhelyezkedő legnagyobb település.
Barak Ravid, az Axios újságírója egy izraeli tisztviselőre hivatkozva arról tájékoztatott, hogy a tervek szerint a palesztin civilek evakuálása zajlana Gáza városából, ezt követően pedig egy szárazföldi katonai offenzíva lépne életbe a térségben.
Netanjahu csütörtökön a Fox News-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy Izrael célja a teljes tengerparti terület ellenőrzésének megszerzése, ugyanakkor világossá tette, hogy nem szándékozik azt hosszú távon megtartani.
Célunk egy biztonsági övezet kialakítása, ahol nem kívánunk kormányzati szerepet vállalni, és távol maradunk a hatalomgyakorlástól.
- mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy Izrael arab erőknek szeretné átadni a terület irányítását, bár nem részletezte, mely arab országok lehetnének ebben partnerek.
A terület teljes ellenőrzése visszafordítaná Izrael 2005-ös döntését, amikor kivonta állampolgárait és katonáit Gázából, miközben megtartotta a határok, a légtér és a közművek feletti ellenőrzést. A jobboldali pártok ezt a kivonulási döntést okolják azért, hogy a Hamász hatalomra került a 2006-os választásokon.
A Hamász hivatalos nyilatkozatában "nyílt puccsnak" minősítette Netanjahu kijelentéseit a tárgyalásokkal kapcsolatban. A közleményben úgy fogalmaztak, hogy "Netanjahu stratégiája az agresszió fokozására egyértelműen arra utal, hogy szabadulni szeretne a foglyaitól, és kész őket áldozatul felajánlani."
Egy jordániai forrás a Reutersnek elmondta, hogy az arab országok "csak azt támogatják, amivel a palesztinok egyetértenek és amiről ők döntenek", hozzátéve, hogy a gázai biztonságot "legitim palesztin intézményeken keresztül" kellene kezelni.
Jeruzsálem belvárosában csütörtök este több száz demonstráló gyűlt össze, hogy hangot adjon tiltakozásának a háború kiterjesztése ellen. A résztvevők határozottan követelték a katonai akció azonnali leállítását, valamint a Gázában fogva tartott túszok szabadon bocsátását. A tüntetők különféle táblákon mutatták be a még mindig fogva tartott áldozatok arcképeit, miközben kifejezték mély csalódottságukat a kormány válságkezelési stratégiája iránt.
Izraeli hivatalos források szerint jelenleg még 50 túsz tartózkodik Gázában, ezek közül 20 személy életben maradását valószínűsítik. Az eddig szabadlábra helyezett túszok túlnyomó része sikeres tárgyalások eredményeként jutott vissza családjához. A júliusban megszakadt tűzszüneti megbeszélések folytatását a Hamász a humanitárius segélyek emeléséhez köti, hangsúlyozva ezzel a helyzet összetettségét.
Az izraeli hadsereg állítása szerint Gáza mintegy 75%-át ellenőrzi. A Gázai övezet körülbelül 2 millió lakosának többsége az elmúlt 22 hónap során többször is kényszerült lakóhelye elhagyására, és a segélyszervezetek figyelmeztetnek, hogy az enklávé lakosai az éhínség szélén állnak.
Számos forrás jelezte, hogy a két éve tartó háborús konfliktus következtében az IDF vezetésében és személyzetében egyre fokozódik az elégedetlenség a folyamatosan megújuló háborús helyzet miatt.
