A MOK (Magyar Orvosi Kamara) végre megszólalt a magyarországi rákstatisztikák súlyos torzulásainak ügyében, felhívva a figyelmet a problémára.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, különös figyelmet fordít egy fontos tudományetikai kérdésre, amikor a rákstatisztikák legújabb kutatásáról beszél.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb adatai alapján Magyarország lakosságarányosan a legnagyobb rákhalálozási arányt mutatja a 29 vizsgált ország között, amelybe az uniós tagállamok mellett Izland és Norvégia is beletartozik. A Telex cikkére hivatkozva azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztika torzítottságát részben az magyarázza, hogy hazánkban rendkívül magas a boncolások száma, ami hozzájárul a rákos megbetegedések pontosabb felderítéséhez.
Kiss Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem II. Sz. Belgyógyászati Klinika és a Nephrológiai, Diabetológiai Centrum kutatóorvosa, valamint az MSD egészségügyi adatkutatási részlegének vezetője nemrégiben a portálunknak nyilatkozott. Kiemelte, hogy a legújabb kutatásaik arra utalnak, hogy Magyarország helyzete az OECD-statisztikákhoz viszonyítva kedvezőbb. "Ezek a rákprofiljelentések kétségtelenül nagyon értékesek, ugyanakkor Magyarország esetében komoly pontatlanságokat is tartalmaznak" - fogalmazott.
A szakember szerint a háttérben az áll, hogy nem a daganatos betegségek valós előfordulásával dolgoznak Magyarország esetében, hanem a halálozási adatok alapján, a román, szerb és bolgár arányszámok segítségével becsülik meg nálunk a daganatos előfordulási adatokat. Az eltérés 10-14 százalékos is lehet.
"A tudományos módszerekkel történő kritikák és megkérdőjelezések nem csupán elengedhetetlenek, hanem elősegíthetik a tudományos előrelépést is. Amikor valaki egy nemzetközi szervezet által alkalmazott módszertan hitelességét vizsgálja, az mindannyiunk érdekét szolgálja" - fogalmazott Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke a HVG-nek küldött válaszában.
Szavai szerint előnyös lenne, ha Magyarország csatlakozna a nemzetközi rákregiszterhez, valamint számos más hasonló adatbázishoz is. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy "a kutatás mögött olyan érdekek húzódnak, amelyek befolyásolhatják az objektív megközelítést". Ezt a kutatók is hangsúlyozták, és Álmos Péter kiemeli, hogy a hivatkozott tanulmányban kétféle érdekkonfliktus is fellelhető: egyrészt a kutatás nem független, mivel azt az egyik legnagyobb gyógyszergyártó támogatta, másrészt a szerzők közül sokan ennek a cégnek az alkalmazottai, ami tovább árnyalja a tanulmány hitelességét.
Ez a gyógyszercég forgalmaz Magyarországon néhány éve egy rákterápiás gyógyszert; a MOK elnöke bízik abban, hogy a pozitív hatása már érződik a statisztikákon, és ez a cég, valamint az alkalmazottak érdeke is.
"Ez egyben az érdekütközés megjelenését is jelenti, amelyet a tudományos eredmények népszerűsítésére írt cikkek nem mindig tükröznek" – hangsúlyozza Álmos Péter. Véleménye szerint azonban a kutatási eredmények "még mindig lehetnek valóságosak és érvényesek". A tudományszkepticizmus növekvő mértékben tapasztalható, miközben az emberek egyre ritkábban vesznek részt szűréseken. "Ezért elengedhetetlen, hogy megőrizzük az emberek bizalmát, és elkerüljük annak látszatát, hogy fontos szempontokat eltitkolunk" – fejezi be gondolatmenetét a MOK elnöke.
