Érdekes és figyelemfelkeltő adatok kerültek napvilágra a magyar agrárvállalkozások helyzetéről – Agrárszektor.
A decemberi Agrárszektor konferencia keretein belül immár 11. alkalommal kerülnek átadásra a rangos agrárdíjak, melyek összesen 10 különböző kategóriában várják a pályázókat. Az esemény lehetőséget biztosít az ágazat kiemelkedő szakmai teljesítményeit nyújtó szereplők számára, hogy megmérettessék magukat és elismerésben részesüljenek.
Az MBH Bank által készített, országszerte csaknem 500 agrárvállalkozás megkérdezésével végzett reprezentatív kutatás megdöbbentő eredményeket hozott. A válaszadók 85, 81 és 78 százaléka az alapanyag- és energiaárak emelkedését, valamint a gazdasági környezetet jelölte meg a legnagyobb kihívások között, ami kismértékű csökkenést mutat a tavalyi adatokhoz képest. Az újonnan vizsgált tényezők között a klímaváltozás hatása is feltűnt, amely rögtön a negyedik helyre került: a megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) úgy nyilatkozott, hogy ez is komoly nehézségeket jelent számukra. Emellett a munkabérek emelkedése, a növekedés fenntartása és az adminisztrációs feladatok ellátása is egyre nagyobb aggodalomra ad okot, a válaszadók 74, 72 és 55 százaléka emelte ki ezeket a kihívásokat – áll a jelentésben.
A kutatás szerint robusztus mértékben, 34 százalékról 60 százalékra emelkedett a termelési hatékonyság növelését tervező agrárvállalkozások száma, és több mint kétszeresére, 26-ról 54 százalékra nőtt azon cégeké is, amelyek új piacok, üzleti területek bevonását, illetve ezek bővítését tervezik. A kihívásokra válaszul a 2024-es 48 százalék helyett 54 százalék csökkentené a működési költségeit. A bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága szakértőinek értékelése szerint a megkérdezettek körében elsősorban azon fejlesztések iránt mutatkozott erős szándék, amelyek gyors megtérülést hoznak a költség- és kockázatcsökkentés, a klímaváltozás negatív hatásainak kezelése és az energiaátállás területén.
A vállalkozások körében jelentős változások figyelhetők meg: az energiahatékonysági beruházások iránti érdeklődés 23%-ról 32%-ra emelkedett. Hasonló trendet mutat a digitalizáció és automatizáció terén is, ahol a tervezett fejlesztések aránya 16%-ról 27%-ra nőtt. Ezen kívül a vállalatok 14%-a helyett már 26%-a tervez új termékek és szolgáltatások kifejlesztését, ami a piacok bővítésére irányuló törekvések erősödésével is összefügg. A marketingkiadások növelését fontolgató cégek aránya több mint duplájára emelkedett. A Közös Agrárpolitika beruházási pályázatai kapcsán a vállalatok 43%-a helyett már 47%-a számít arra, hogy 2025 első felében részt vesz a pályázatokban.
Felmérésünk eredményei világosan mutatják, hogy az utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen piaci és termelési viszonyok jelentős hatást gyakoroltak a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra. E környezetben még inkább előtérbe került a termelési hatékonyság növelését célzó innovációk és korszerűsítések fontossága. Ezek a fejlesztések nem csupán az ágazat ellenálló képességét növelik a változó alapanyag-, energia- és terményárakkal, valamint az import kihívásaival szemben, hanem válaszokat is adnak a fenntarthatóságot érintő egyre sürgetőbb kérdésekre.
„A megfelelő finanszírozói háttér elengedhetetlen a jövő agráriumi sikereihez” – hangsúlyozta Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Kiemelte, hogy a megfelelő támogatással párosulva ez a megközelítés alapozhatja meg a szektor hosszú távú fejlődését.
A felmérés keretein belül a banki termékek népszerűségének alakulását is alaposan megvizsgálták. Az agrárvállalkozások között továbbra is a vállalkozói számlacsomag dominál, hiszen a válaszadók 96%-a ezt választotta. Ugyanakkor figyelemre méltó, hogy a bankkártyával rendelkező agrárvállalkozások aránya jelentősen, 17 százalékponttal nőtt, így már négyből három cég (77%) rendelkezik ezzel a szolgáltatással. Ezen kívül a befektetési alapok és a faktoring szolgáltatások iránti érdeklődés is emelkedett, bár ezek igénybevétele még mindig 10% alatt marad.
A legnépszerűbb hiteltermék még mindig az Agrár Széchenyi Kártya, amellyel a felmérés szerint minden harmadik agrárvállalkozás rendelkezik, és amelynek aránya 26-ról 32 százalékra nőtt a megkérdezettek körében egy év alatt. Szintén emelkedett az Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+ konstrukcióval rendelkező vállalkozások aránya, mint ahogyan a forgóeszközhitelt igénybe vevő cégeké is: 11-ről 14 százalékra. Összességében pedig az agrárvállalkozások hozzávetőleg fele rendelkezik valamilyen hiteltermékkel - áll a sajtóanyagban.
