Máthé Zsuzsa: Varga Judit révén volt szerencsém személyesen megismerni Magyar Pétert.

Mi lett azzal a fiatalos arcú, cinikus humorú férjjel, aki állandóan bírálta a környezetét, de amikor Orbán Viktor neve került szóba, hirtelen tiszteletteljes áhítattal beszélt róla?

Varga Judit révén volt szerencsém személyesen megismerni Magyar Pétert.

Amikor a Partizán kényelmes foteljébe helyet foglalt, csak ámultunk és dörzsöltük a szemeinket.

Mi lett azzal a fiatalos arcú, cinikus humorú férjjel, aki állandóan bírálta a környezetét, de amikor Orbán Viktor neve került szóba, hirtelen tiszteletteljes áhítattal beszélt róla? Nem, nem 10 éve, hanem nálunk, a kertben kedélyesen beszélgetve, 2022 nyarán és majd náluk, a frissen felújított budai villában, a vacsoraasztalnál, amire egy híres séf készítette a kulináris különlegességeket (a kínált luxus pezsgőneveket nem tudom sajnos). Ennyit a szerény életű fiatalember egészen vicces mítoszáról...

Ám én, naiv, hittem abban, hogy Varga Judit férjeként csak nem tapos bele egyszerre mindenbe, amiért volt felesége igazi honleányként küzdött.

Elhamarkodott döntéseket hoztam.

Még írtam is neki egy sms-t a politikai színrelépésekor ezzel a szöveggel: "Péter, miért akarsz Lengyelországot csinálni a hazánkból?"

Nem jött válasz.

Természetesen, hogyne! Azóta már nyilvánvaló, hogy Donald Tusk pontosan azt a szerepet öltötte magára Magyarországon, amit eddig elutasított, ezzel teljesen ellentmondva korábbi megnyilvánulásainak és viselkedésének.

Egy igencsak megdöbbentő és elgondolkodtató emberi megértés született!

Magyar Péter számomra az árulás megtestesítője, hazugság árad minden szavából, és minden mozdulata, minden érzelme mögött hamisság rejtőzik.

A mérhetetlen gőg és hatalomvágy rabságába süllyedt, amikor eladta magát. Csak egy báb, akit mozgatnak. Soha nem válhat igazi szuverén politikussá, akinek lenne mozgástere, és meggyőződésem, hogy a körülötte lévők bizalma is hamarosan szertefoszlik – még azoké is, akik most benne látják a reményt. Amikor már nem lesz rá szükség, a mögötte állók egyszerűen félreteszik, hiszen csupán egy ripacs, aki a forgatókönyv és a rendező utasításai szerint játszik. Ezért kapja a juttatásait, és ez az, amit elvárnak tőle.

Teljesen naivnak tűnt a kérdésem.

Az ember folyamatosan tanul, és a saját tévedéseiből okulva fontos, hogy figyelmeztessen másokat: ne ismételjék meg azt a hibát, amely nyilvánvaló, és ami különösen nagy kockázatot jelent a nemzetünkre nézve!