Trump új vámjai élesek, és a magyar kormány által szinte elviselhetetlennek titulált helyzet még mindig nem enyhült.
"ÉJJEL ÉLÜNK! TÖBB MILLIÁRD DOLLÁR ÁRAMLIK VÁMOK FORMÁJÁBAN AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOKBA!" - írta csütörtökön a közösségi médiás platformján, a Truth Socialon Donald Trump. Az Egyesült Államok elnöke aznap hivatalosan is életbe léptette új vámintézkedéseit, amelyek többek között az Európai Unióval is érintették a kereskedelmi kapcsolatokat.
Az Európai Bizottság, eltérően számos más ország vezetésétől, sikeresen politikai megállapodást alakított ki az Egyesült Államok kormányával. Ennek eredményeként a tervezett 30 százalékos vám helyett csupán 15 százalékot fognak alkalmazni az uniós importra. Ez azonban még mindig jelentősen magasabb, mint az előző elnök, Joe Biden időszakában érvényes átlagosan 4,8 százalékos vám.
Trump áprilisban plusz 10 százalékot vetett ki a világ nagy részére, így az uniós országokra is. Több ágazatban, például az autóknál más, magasabb többletvámot vezetett be.
A 15 százalékban az EU-val kötött elvi megállapodás értelmében az autók is benne vannak, így ezekre csökkenteni kellene az összesen 27,5 százalékos vámot. Az Európai Bizottság által korábban augusztus 1-re várt lépést viszont még mindig nem tette meg az USA kormányzata, bár az Euractiv szerint ez a következő napokban várható. Magyar szempontból ennek azért van nagy jelentősége, mert Magyar Levente, a külgazdasági és külügyminiszter helyettese májusban szinte kibírhatatlannak nevezte az autókra és az alkatrészeikre, valamint akkumulátorokra kivetett vámokat.
Trump újabb különleges vámintézkedéseket tervez a gyógyszerekre, amelyek mértéke akár a 250 százalékot is elérheti. Ahogy már korábban is említettük, Magyarország az EU-n belül valószínűleg az egyik legnagyobb vesztese lenne ennek a lépésnek. Ezenkívül Trump a chipekre és félvezetőkre "nagyjából 100 százalékos" vámot kíván kivetni.
Olof Gill, az Európai Bizottság kereskedelmi szóvivője csütörtökön hangsúlyozta: a megállapodással
az USA elkötelezte magát a 15 százalék mellett az autókra, gyógyszerekre és félvezetőkre is.
Várják, hogy az Egyesült Államok kormányzata a lehető leghamarabb átültesse ezt a gyakorlatba, de nem tudott konkrét ütemtervet mondani, mert ez rajtuk múlik, "a labda a térfelükön pattog". Nem adott rá érdemi választ, hogy mikor tekintenék a késlekedést az alku megsértésének vagy bevezetnék-e miattuk a hét elején ismét elhalasztott ellenlépéseket. "Jelenleg a pozitívumokra összpontosítunk", a lehető legjobbat próbálják kihozni a helyzetből, ami az EU-nak és az USA-nak is rossz, és az alkura alapozva más területeken is együttműködhessenek.
A múlt héten elért megállapodás csupán egy politikai kompromisszumnak tekinthető. Gill kiemelte, hogy ennek nyomán egy jogilag nem kötelező közös nyilatkozatot fognak közzétenni, amelyet később jogszabályok keretein belül részletezhetnek. Meglátása szerint a dokumentum tartalmáról "túlnyomó többségében" sikerült konszenzusra jutni, de az Egyesült Államoktól kell tájékoztatást kérni a késlekedés okairól.
Az alkuban szereplő
A 600 milliárd dolláros tőkeberuházások és a 750 milliárd dolláros energiaszerződések összességét tekintve az uniós vállalatok által nyújtott "valós szándéknyilatkozatok" körvonalazódnak. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek jogi értelemben "nem kötelező érvényűek", így az Európai Bizottság nem rendelkezik sem a jogi hatáskörrel, sem a szándékkal, hogy ezek betartatására kényszerítse a feleket.
- hangsúlyozta. Kifejtette, hogy világosan látják, miben állapodtak meg, és miben nem vállaltak kötelezettséget. Az Egyesült Államok értelmezése viszont egyértelműen a jövőre vonatkozik: 750 milliárd dollár értékben terveznek vásárlásokat és 600 milliárd dollárnyi befektetést. Trump emellett 35 százalékos vámokkal fenyegetőzött, ha az EU nem tartja magát ehhez az elképzeléshez. Az EU képviselői a csütörtöki megbeszélés során nem tettek hozzá semmit ehhez, csupán azt közölték az amerikai kormánnyal, hogy csupán terveket és szándékokat foglaltak össze, tényleges kötelezettséget nem vállaltak.
Gill válaszolt arra a kérdésre is, hogy Lindsey Graham republikánus szenátor jelezte: az Európai Unió Indiából vásárol feldolgozott orosz olajat, amelyet "figyelnek". (Trump éppen az orosz olajvásárlásokra hivatkozva fenyegetőzött az indiai importra kivetett többletvámokkal.) Az uniós szóvivő hangsúlyozta, hogy egyetértenek abban, hogy nem szabad finanszírozni az orosz hadigépezetet, és emlékeztetett arra, hogy korábban már megtiltották az orosz nyersolaj, valamint a legújabb szankciócsomag keretében az orosz olajból készült külföldi termékek importját is. (Kiemelte, hogy erről a kérdésről egyeztettek Grahammel, és megemlítette, hogy a nyersolaj esetében Szlovákia és Magyarország korábban kivételt kaptak – ezt egy jogilag kötelező, egyhangúságot nem igénylő terv keretében 2027-re vezetnék ki.) "Dolgozunk azon, hogy még inkább csökkentsük az olajimportot" – reagált Gill arra a felvetésre, hogy az EU követheti-e India példáját.
Az Euronews munkatársai a szóvivőkkel folytatott beszélgetés során érdeklődtek, vajon Trump vajon teljesíti-e ígéretét, miszerint bevezet egy pluszvámot az orosz olaj vásárlóira vonatkozóan valamelyik tagállamban. A kérdésre azonban nem érkezett érdemi válasz. Korábban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter abban bízott, hogy az 50 napos határidővel bejelentett intézkedés a megadott idő leteltével már nem lesz releváns. Jelenleg az időkeret felénél járunk.
