Lehull a lepel: vajon tényleg elérkezett az idő, hogy Európában is rovarok váljanak a táplálkozás részévé? - Agro Napló

Az "Európai Állattenyésztés Hangja" elnevezésű csoport legújabb kommunikációs anyagában egy friss tanulmány lényeges megállapításait ismerteti a rovaralapú élelmiszerek témájában. A kutatás rámutat, hogy a rovarok fő táplálékforrássá válása továbbra is rendkívül valószínűtlen, mivel az emberek többsége továbbra is erősen ellenáll a rovarfogyasztás gondolatának. Ezen kívül sok esetben hiányzik a rovaralapú ételek kulturális hagyománya, ami tovább növeli a fogyasztási ellenállást.

A rovaralapú élelmiszerek valószínűleg nem fogják helyettesíteni a hagyományos húskészítményeket. A Nature Sustainable Agriculture folyóiratban megjelent friss tanulmány szerint a rovarfogyasztásnak, mint a hús fenntartható alternatívájának a népszerűsítésére irányuló erőfeszítések nagyrészt kudarcot vallottak. Mi ennek a fő oka? A rovarok rendszeres fogyasztásának gondolatával szembeni széles körű idegenkedés és a kulturális különbségek - írja a Magyar Állattenyésztők Lapja.

Az utóbbi években a rovartenyésztést és -fogyasztást a hagyományos hústermeléshez képest környezetbarátabb alternatívaként népszerűsítették. Az állítólagos környezeti előnyök ellenére azonban továbbra is nagyon valószínűtlen, hogy a tücskök, a szöcskék vagy a hangyák fő táplálékforrássá váljanak, különösen a nyugati országokban, ahol továbbra is erős az ellenállás az elképzeléssel szemben.

Az Egyesült Államokban és Európában végzett kutatások rámutatnak arra, hogy míg a válaszadók lenyűgöző 91%-a nyitott a növényi alapú húspótlók kipróbálására, addig csupán körülbelül 20%-uk fontolgatná a rovarok fogyasztását. E mögött nem csupán a kulturális normákból fakadó "undor" áll, hanem gazdasági akadályok is jelentkeznek. A tanulmány hangsúlyozza, hogy a legtöbb vállalat, néhány fehérjeszeleteket előállító start-up kivételével, inkább az állati takarmányozásra szánt rovartenyésztésre - például fekete katonalegyek tenyésztésére - összpontosít, mintsem az emberi fogyasztás céljából történő rovartenyésztésre.

E kihívások tükrében nehezen elképzelhető, hogy a rovaralapú élelmiszerek valóban jelentős mértékben képesek lennének felváltani a hagyományos húsokat - fogalmaz meg a tanulmány. Noha sokan hangoztatják, hogy a fenntartható gazdálkodásból származó élelmiszerek preferálása fontos számukra, a nyugati országokban még mindig viszonylag alacsony azoknak a száma, akik vegetáriánus vagy vegán életmódra váltanak. Eközben a globális húsfogyasztás várhatóan emelkedni fog a következő évtizedekben, amit a fejlődő jómódú társadalmi csoportok fokozódó kereslete fog ösztönözni, különösen olyan országokban, mint Kína.

Korlátozott erőforrások állnak a rendelkezésünkre és azokat a legígéretesebb alternatívákra kell fordítanunk

- nyilatkozta állítólag Dustin Crummett, a kutatás egyik társszerzője és az Insect Institute ügyvezető igazgatója.

Hozzátette továbbá, hogy a tenyésztett rovarok következetesen a legalacsonyabb pontszámot érik el a húspótlók közül és a tényleges piacuk hihetetlenül kicsi, még azokon a helyeken is, ahol hagyománya van a rovarok fogyasztásának. Crummett megjegyezte, hogy bár voltak erőfeszítések a rovarok beépítésére olyan termékekbe, mint az energiaszeletek és a kenyér, ezek nem eredményeztek olyan életképes alternatívákat, amelyek valóban képesek lennének helyettesíteni a húsfogyasztást.

Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy noha a rovarok fogyasztásáról folyamatosan folyik a diskurzus, a helyzet nem mutat jelentős előrelépést. Az emberek továbbra is határozottan elutasítják a rovarok étkezési szokásokba való integrálását, mivel sok esetben hiányzik a kulturális háttér, ami ezt támogatná. Ahogyan más új élelmiszerek bevezetésekor is tapasztalható, a rovaralapú táplálkozásnál is rendkívül nehéz felülírni a régóta fennálló kulináris hagyományokat és a mélyen gyökerező undorreakciókat. Emlékezzünk például a növényi alapú táplálkozás népszerűsítésére irányuló mozgalomra, amely ellenére a vegetáriánus és vegán diéták nem tudtak igazán elterjedni a hagyományos mediterrán vagy kiegyensúlyozott étrend alternatíváiként.

A hús, mint a táplálkozásunk régóta jelenlévő alapköve, szorosan összefonódik az emberi fejlődés történetével. E hagyományos élelmiszer növényi alapú alternatívákkal való kiváltása sokrétű kihívást jelent, amely nem csupán táplálkozási, hanem kulturális dimenziókat is magában foglal. Az alternatív termékek piacán tevékenykedő vállalatok gyakran abban a hitben élnek, hogy az emberek igényeit "félúton kell megközelíteniük". Ezt úgy próbálják elérni, hogy az újonnan bevezetett termékeket könnyen hozzáférhetővé teszik, és a fogyasztás élvezeti értékét hangsúlyozzák, ahelyett, hogy csupán az erkölcsi meggyőzés erejére támaszkodnának.

Az alternatív terméket valószínűleg csak akkor fogadja el a lakosság, ha azok valóban versenyképesek a hagyományos termékekkel az íz, az ár, a kényelem tekintetében és ha a táplálkozási igényeiket hatékonyan képesek kielégíteni. Mindenekelőtt az alternatív termékek esetében meggyőzően bizonyítaniuk kell a gyártóknak, hogy az általuk előállított helyettesítő termékek környezetileg fenntarthatóbbak és egészségesebbek. Ez azonban a mai napig nem történt meg.