"Veszélyben a fürdőkultúra!" - tiltakoznak a Rudas törzsvendégei a női napok korlátozása ellen.

„Nem tűrhetjük tovább, nincs lehetőségünk visszalépni. Elhatároztuk, hogy elmegyünk a végsőkig: el kell jutnunk az igazgatóhoz – aki ráadásul nő –, és keresni fogjuk a város vezetését, valamint a sajtó támogatását is. Küzdeni fogunk azért, hogy megőrizzük ezt az egyedülálló női napot” – nyilatkozza Ungi Mariann, a Rudas fürdő törzsvendége, miután értesült arról, hogy októbertől megváltozik a törökfürdő nyitvatartása, így a női nap is módosul. Ungi szerint ezzel elveszik az utolsó lehetőséget a nők elől, akik a gyógyulás, a közösségi élmények és a kapcsolódás miatt látogatják a fürdőt, amelynek kultúrája hazánkban évszázadok óta jelen van. Kaiser Orsolya írása.

Ungi Mariann múlt hét kedden a vonaton szembesült a hírrel:

Október 1-től a Rudas Gyógyfürdőben jelentős változások lépnek életbe a női napok terén, melyek következtében a megszokott időtartam jelentősen csökken.

Az egyetlen olyan helyen hazánkban, ahol a nők még heti egy teljes napon át élvezhették a gyógyvíz, a gőzfürdő jótékony hatásait és egymás társaságát. A helyen, ahol barátságok születnek, és ahol bárki - idős, fiatal - támogató női közösségre lelhet.

A fürdő Facebook-oldalán közzétett információk szerint a jövőben keddenként a női nap reggel 6 és 10:45 között lesz elérhető. Ez a változás azt jelenti, hogy eddig este 8-ig tartó női időszak most jelentősen csökken.

A fürdő a változások kapcsán a következőképpen fogalmazott: "Cégünk így képes megőrizni a több évszázados fürdőkultúránk gazdag örökségét, miközben a fürdő működését biztosító bevételi és eredményességi elvárások is teljesülnek."

Amikor beléptem a fürdő kapuján, már ott várt rám 50-100 dühös nő. Mindannyian ugyanazt a kérdést tették fel: hogyan lehetséges, hogy ez történt, egyik pillanatról a másikra? Sokan azt gondolják, hogy ez a diszkrimináció egy újabb megnyilvánulása. Még azon az estén beszélgettem egy ügyeletes vezetővel is, aki határozottan állította, hogy erről szó sincs, hiszen a közfürdőt és a gyógyvizet mi is használhatjuk fürdőruhában a koedukált napokon. Mindig találni valami magyarázatot. Most éppen azzal indokolták a változást, hogy a Gellért Gyógyfürdő bezárt, ezért rövidítették a női napokat – meséli Ungi Mariann.

A Telex híradása szerint Budapest egy átfogó, több évre szóló fürdőfejlesztési programot indított, amely a város négy ikonikus fürdőjét célozza meg: a Lukácsot, a Rudas fürdőt, a Széchenyit és a Gellértet. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. közleménye alapján a Gellért fürdő korszerűsítése 2028-ig el fog tartani, ezért addig a fővárosba érkező, fürdőzésre vágyó látogatók a Rudas fürdő felé vehetik az irányt.

A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. egy budapesti vállalat, amely felelős a fővárosi gyógyfürdők üzemeltetéséért, beleértve a híres Rudas Gyógyfürdőt is. Ez a fürdő tehát nem egy magánkézben lévő intézmény. A gyógyvíz, amely a működés alapját képezi, közkinccsé számít, így sokan úgy vélik, hogy a profitérdekek nem szoríthatják háttérbe a közérdeket.

A Rudas fürdő, amely a főváros birtokában áll, az adófizetők hozzájárulásával készült és újult meg. A női adófizetők joggal várhatják el, hogy a szolgáltatások listájában a női igények továbbra is megfelelően képviseltessenek, ahogy azt már megszokták.

A gyógyvíz hazánk felbecsülhetetlen kincse, ugyanakkor úgy tűnik, hogy a profit iránti vágy mindent felülír. Érdemes lenne nem csupán egy, hanem több női napot is megszervezni. Az ide látogatók úgy érzik magukat, mint egy nagy család. Régóta ismerjük egymást, odafigyelünk egymásra, és évtizedek óta támogatjuk egymást.

„- Képzeljétek el, a Rudas női fürdő közösségének egyik lelkes tagja így fogalmazott: 'A fürdő nem csupán egy hely a pihenésre, hanem a barátságok és a közösségi élmények színtere is!'”

Ungi Mariann már negyven éve rendszeres látogatója a budapesti fürdőknek. "Amikor én elkezdtem járni a '80-as években, akkor még csak 150 forint volt egy belépő ára. Rengeteg idős, 80-90 éves nő szerette a fürdőket, akik jól érezték magukat közöttünk. Figyeltünk rájuk, kisegítettük őket a vízből, és ha rosszul voltak, ott voltunk mellettük. Ők, a kispénzű nyugdíjas asszonyok, akiknek létfontosságú volt, hogy közénk, velünk együtt járhassanak a női napra, lassacskán végképp kiszorultak, miután rohamtempóban emelkedtek az árak. Ez a legnagyobb fájdalmam. Nem védtük meg őket."

A budapesti fürdők kultúrájából a női, valamint a férfi napok is szép lassan tűntek el az elmúlt évtizedekben felújítások, átalakítások és a fürdők - a Rác, a Király, a Széchenyi, a Pesterzsébeti - bezárása miatt. Ungi Mariann szerint ezáltal felszámolódik egy olyan hagyomány is, amely évszázadokra nyúlik vissza.

A gyógyfürdőzés, valamint a férfi- és női napok már régóta a kultúránk szerves részét képezik, és nem csupán divatos hóbortok. A női napok különleges hangulata valóban varázslatos; egy olyan nyitott és befogadó közeg, ahol mindenki önmagát adhatja. Itt senki sem érzi magát kényelmetlenül a testével kapcsolatban, legyen szó a hasi puffadásról, a szőrös lábadról, vagy éppen a kemoterápia következményeként elvesztett hajadról. Mindenki elfogadott, és a szépség sokszínűségét ünnepeljük.

Ez a hely mindenkinek biztonságos menedéket nyújt: az időseknek, a fiataloknak, valamint azoknak, akik mozgáskorlátozottak, reumás problémákkal küzdenek, vagy nőgyógyászati nehézségekkel találkoznak. Itt senkinek sem kell szégyenkeznie, vagy kényelmetlenül éreznie magát a teste miatt.

A hagyományos törökfürdőkben - mint amilyen a Rudas is - a régi szokás szerint a női és a férfi napokon is a látogatók meztelenül vagy kötényben vannak. Ungi Mariann szerint ennek nem csak kulturális oka van: "A gyógyvíz és a fürdőruha nem jó párosítás. A különböző anyagok reakcióba léphetnek a vízzel, és egyszerűen nem higiénikus fürdőruhában fürdőzni."

2006-ra a budapesti fürdők bezárásának következtében olyan helyzet alakult ki, hogy csupán a Rudas fürdő kínált egyedül női napot a négy férfinap mellett. Ezért szinte minden nő, aki korábban más fürdőkben keresett felüdülést, itt találta magát, így a Rudasban egy különleges közösség alakult ki.

A következő jelentős esemény akkor következett be, amikor megnyílt a wellnessrészleg. Ekkortól kezdve gyakorlatilag folyamatos konfliktusban álltunk a fürdő vezetőségével. A külföldi látogatók elkezdtek látogatni a wellness területét, és felmerült a kérdés: ha már itt vannak, miért ne léphetnének be a törökfürdőbe is fürdőruhában? Ezzel vette kezdetét a női törzsközönség nehézségekkel teli időszaka.

Karácsony és nyár, mint a Sziget Fesztivál ideje, különleges időszakok, amikor a női napokat gyakran koedukálták. Ekkor rendszerint azt kérik tőlünk, hogy alkalmazkodjunk, és vegyünk fel fürdőruhát. Miért kellene nekünk változnunk, amikor igazából a törökfürdő célja a gyógyulás és a kapcsolódás? Sokkal inkább értékelhetnénk, ha ahelyett, hogy a strandolásra összpontosítanánk, a hely szellemére és hagyományaira figyelnénk.

„Ezt az értéket nem védik meg, inkább a turisták bevonzására helyezik a hangsúlyt, akik nincsenek tisztában e kultúra mélységeivel, és nem értékelik azt” – mondja Ungi Mariann. Ő úgy véli, hogy körülbelül kétszáz nő látogatja rendszeresen a Rudas női napját, és még legalább ennyien térnek vissza alkalmanként. „Művészek és értelmiségiek egyaránt jelen vannak, mindannyian beszélünk valamilyen nyelvet. Valóban egy sokszínű, multikulturális közösséget alkotunk. Közénk tartoznak törökök, orosz ajkúak, kínaiak, vietnámiak, sőt, egy zsidó rabbi felesége is rendszeres látogatóink között van.”

A nyelvi és kulturális különbségek ellenére - vagy épp ezekkel együtt - egy erős, összetartó női közösség alakult ki. Egy hely, ahol a párkapcsolati gondoktól a demens szülők ápolásáig mindenről lehet beszélni. "A mostani rövidítéssel a legnagyobb probléma, hogy vannak akik egyáltalában nem tudnak a továbbiakban a női napra járni, elsősorban a dolgozó nők, a vidéken élők, illetve azok a nők szintén kiszorulnak, akik vallási, szociális, kulturális okokból más wellness szolgáltatást nem tudnak igénybe venni" - mondja Ungi Mariann, aki társaival közösen próbál fellépni a női nap lerövidítése ellen. Köztük van egy pedagógus is, aki a Dajer podcast-adásában így fogalmazott:

Keddenként, amikor fáradtan és idegesen lépek ki az iskolából, mégis rávesszük magunkat, hogy ellátogassunk a Rudas fürdőbe. Ott mindig megtalálom a lelki békémet, és mintha varázsütésre húsz évet fiatalodnék. Ez a hely olyan szabadságot ad, amelyet máshol sosem tapasztaltam. Fiatalabb koromban sokszor kaptam olyan megjegyzéseket férfiaktól, amelyek bántottak és rossz érzéseket hagytak maguk után. Ám a női napokon ez teljesen más; ilyenkor kiszakadok az iskola szigorú kereteiből, és egy támogató, sokszínű női közösség részesévé válok.