Lakásépítési meglepetés: egyes megyénkben elképzelhetetlen mértékű stagnálás tapasztalható, hiszen egy teljes év leforgása alatt csupán 40 új lakás készült el.

A kihívásokkal teli időszakokban is együttes erővel formáljuk tovább a hazai építőipar jövőjét!

A lakásépítések száma az utóbbi években folyamatos csökkenést mutat. Míg 2020-ban a csúcsérték meghaladta a 28 ezer új lakóingatlan építését hazánkban, addig 2024-re ez a szám kevesebb mint a felére esett vissza. Nem meglepő, hogy a kormányzat is észlelte ezt a tendenciát, és tavaly bejelentette, hogy évente 25 ezer lakás megépítését szeretné elősegíteni. Ezt a célt az alábbi ábrán narancssárga színnel jelöltük.

Ahogy a bevezetőben már utaltunk rá, a lakásépítések nagy része három térségben, Budapesten, Pest megyében és Győr-Moson-Sopron megyében valósult meg, itt készült el tavaly az összes hazai lakóingatlan 63 százaléka, míg a korábbi években 58-65 százalék közötti volt ezen térségek országon belüli részesedése. Emellett még a Balaton környéke emelhető ki, ahol szintén átlag feletti a lakásépítések száma.

Számos megyében azonban ennél jóval kevesebb az új építésű lakás vagy ház. Az ország tíz legrosszabbul teljesítő megyéje együttesen kevesebb mint 11 százalékkal részesedett a tavaly átadott volumenből, de a megelőző években sem értek el 12-13 százaléknál többet.

2024 folyamán Nógrád megyében csupán 40, Tolna megyében 51, Békés megyében 94, míg Borsod megyében 100 új lakóingatlan készült el.

Ez a csoport csupán az országos teljesítmény 2 százalékát képviseli.

Pontosabb képet kapunk akkor, ha a megépült lakások számát a meglévő állományhoz viszonyítjuk. Ezzel megkapjuk a meglévő állomány elméleti megújulási idejét, vagyis azt, hogy az adott év lakásépítési számai mellett mennyi idő alatt tudna lecserélődni a teljes állomány.

Nem meglepő, hogy ebben a vonatkozásban is a korábban említett Budapest és vonzáskörzete, továbbá az északnyugati határvidéken található Győr-Moson-Sopron megye vezeti a listát. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2024-re ezen a téren jelentős romlás tapasztalható.

Amennyiben a tavalyi adatok állandósulnának, Győr-Moson-Sopron megyében 176, míg Budapesten 210 évre lenne szükség ahhoz, hogy annyi lakás készüljön el, mint amennyi jelenleg rendelkezésre áll.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a teljes lakásállomány kicserélődése körülbelül 2850 évet venne igénybe, míg Nógrádban ez a folyamat 2224 év alatt zajlana le.

Érdekesség, hogy az utóbbi években előfordult egy olyan negyedév Nógrád megyében, amikor csupán egyetlen lakóingatlan építése valósult meg.

A lakhatási kapacitások növelésére elsősorban akkor van szükség, ha egy térség népességszáma tartósan növekszik, vagy kevesebben akarnak a lakásokban együtt élni. Miután Magyarország népességszáma az 1980-as évek eleje óta folyamatosan csökken, elvétve látunk csak olyan térséget, ahol az elmúlt 10-20 évben szinten tudott maradni vagy növekedni tudott a népességszám. Az egyik ilyen térség Pest megye, ahol a Budapestről kiköltözők tudták növelni a népességet, valamint Győr és környéke, ami a kedvező munkaerőpiacának és Ausztria közelségének köszönhetően tudta megőrizni népességszámát.

Egyre inkább megfigyelhető, hogy a háztartásokban élők száma folyamatosan csökken. 2024-re Budapesten átlagosan 1,75 fő élt egy háztartásban, míg országos szinten is csaknem két fő lakott egy ingatlanban. Ez a tendencia jól mutatja a modern lakhatási szokások változását.

A jövőben nem valószínű, hogy érdemi növekedés tapasztalható az ország lakosságában, és arra sincs sok esély, hogy jelentős csökkenés következzen be az egy háztartásban élők számában. Ennek következtében sem a demográfiai trendek, sem a háztartások összetételének változása nem indokolja a lakásállomány jelentős bővítését.

Az ingatlanfejlesztések mögött számos további tényező rejlik, amelyek szükségessé teszik a lakásépítéseket. Ezen szempontok közé tartozik a társadalmi és gazdasági trendek által generált lakhatási igények átalakulása, továbbá a meglévő ingatlanállomány állapotának romlása is.

A globális gazdasági átalakulások hatására egyre inkább megfigyelhető, hogy a fiatalabb generáció – és általában véve a lakosság – a nagyobb városokba áramlik. A városokban található, magasabb jövedelmet kínáló munkalehetőségek vonzóak, míg a technológiai fejlődés következtében a mezőgazdaságban dolgozók aránya drasztikusan csökken. Ez a jelenség új kihívásokat és lehetőségeket teremt a vidéki területek számára, miközben a városok népsűrűsége és dinamizmusa tovább növekszik.

A lakásállomány fejlődése szorosan összefonódik a társadalmi átalakulásokkal. A mai középosztálybeli családok számára a cselédszobák már nem relevánsak, hiszen a háztartások szerkezete jelentősen megváltozott. A vidéki otthonok esetében is érdemes újragondolni a hagyományos elemeket, mint például a különálló nyárikonyhát, amely már nem található meg a modern igények között. Emellett a nagyméretű, több generációt kiszolgáló, többszintes családi házak is sok esetben üresen maradnak, hiszen a fiatalabb generációk gyakran más településeken keresnek otthont, míg az idősebbek magukra maradnak. A lakásállomány tehát nem csupán fizikai tér, hanem a társadalmi változások tükröződése is, melynek alkalmazkodnia kell a mai életstílusokhoz és szükségletekhez.

Ezeken túl pedig a lakásállomány állapota is indokolja az új házak építését akkor, amikor például egy régi épület már olyan rossz állapotban van, hogy logikusabb döntésnek tűnik a bontás, mint a felújítás.

Érdemes alaposan körülnézni, hogy hol és mekkora lakások épülnek. Mint már említettük, manapság ritkán találkozhatunk olyan házakkal, amelyek alkalmasak több generáció együttélésére. Az utóbbi évek során a kisebb településeken és városokban az újonnan épített házak átlagos alapterülete körülbelül 110 négyzetméter, míg a megyei jogú városokban ez inkább 90-100 négyzetméter között mozog. Itt ugyanis a társasházi lakások száma magasabb, amelyek jellemzően kisebb alapterületűek. A legkisebb lakások pedig Budapesten találhatóak, ahol a sűrű népesség, a magas telekárak és a társasházak dominanciája miatt az új építésű lakóingatlanok átlagos mérete körülbelül 70 négyzetméterre csökkent.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ