A Yellowstone-kaldera titokzatos klímabarát héliumforrást tartogathat magában.
Egy új kutatás szerint a Yellowstone-kaldera környékén potenciális héliumkészletek találhatók, amely a világ legismertebb szunnyadó szupervulkánjának közelében helyezkedik el. Emellett a tanulmány két további ígéretes héliumforrást is felfedezett a Föld geotermikusan aktív területein, ami új lehetőségeket nyithat meg a hélium kitermelésében.
A LiveScience keddi jelentése alapján Ernest Mulayá, a tanzániai Dar es Salaam Egyetem geológusa, valamint angliai egyetemeken tevékenykedő kutatótársai egy 2016-ban tett felfedezés révén indultak el a héliummal kapcsolatos kutatásaik irányába. Ekkor a Rukwa-tó közelében hatalmas héliumkészletekre bukkantak, amelyek a Kelet-afrikai árok (más néven Nagy-hasadékvölgy) tanzániai szakaszán helyezkednek el. Ez a felfedezés arra engedett következtetni, hogy hasonló geológiai adottságokkal rendelkező területek is rejtőzhetnek ilyen értékes készletekkel.
Jelenleg a hélium előállítása főként a földgázkitermelés melléktermékeként történik, azonban ez a folyamat metánkibocsátással jár, ami még a szén-dioxidnál is erősebb üvegházhatású gáz. "Gondolkodtunk rajta, hogyan lehetne héliumot nyerni fosszilis tüzelőanyagok felhasználása nélkül" - nyilatkozta Mulaya. A hélium elengedhetetlen számos modern technológiai eszköz működéséhez: hűtőközegként szolgál rakétákhoz, valamint szupravezető mágnesekhez, amelyek orvosi képalkotó rendszerek (például MRI), fúziós kísérleti reaktorok és részecskegyorsítók üzemeltetéséhez szükségesek.
A kutatásukban, amit az International Geology Review folyóiratban ismertettek áprilisban, az Egyesült Államokban található Yellowstone-kalderát, a tanzániai Rukwa-hasadékvölgyet, valamint a kelet-indiai Bakreswar-Tantloi geotermikus területet vizsgálták. A szakemberek arra jutottak, hogy mindhárom terület elég ígéretesnek tűnik, és érdemes lehet bennük vagy környékükön héliumkészleteket keresni.
A hélium szén-dioxid-kibocsátás mentes előállításához geotermikus hő szükséges. E hőforrás a föld mélyéből szabadítja fel a héliumot a kőzetek belsejéből – magyarázta a Live Science-nek Jon Gluyas, a Durhami Egyetem energiatudományi professzora és a kutatás társszerzője. A hélium atomok urán és tórium bomlási folyamatainak következményeként jönnek létre, több milliárd év alatt, ám magas hőmérséklet nélkül ezek az ásványok belsejében rekednek.
A hélium a Yellowstone hőforrásain és gejzírjein keresztül jut a légkörbe, évente akár 60 tonna mennyiségben. Gluyas megjegyzi, hogy ennek a gáznak a befogása rendkívül bonyolult feladat, ugyanakkor a kaldera környékén potenciálisan fellelhetők olyan kitermelhető, felszín alatti héliumkészletek is, amelyek kiaknázása érdemes lehet a jövőben.
