Kaiser Ferenc kifejtette, hogy az orosz javaslat nem szolgálhat alapként a tárgyalásokhoz, és a béke elérhetősége jelenleg távolabbra került, mint valaha.

A NATO akár meg is szűnhetne, ha Oroszország megmondhatná neki, hogy kit és milyen feltételekkel vehet be - fogalmazott az InfoRádióban Kaiser Ferenc. Az NKE docense szerint Moszkva vazallusszerepet szán a posztszovjet térség államainak.

Ismertette az ukrajnai béke orosz feltételeit Moszkva: Vlagyimir Putyin azt várja el, hogy a Nyugat írásban kötelezze el magát a NATO keleti bővítésének leállítására, kizárva Ukrajna, Grúzia, Moldova és más volt szovjet tagköztársaságok csatlakozását. Emellett Oroszország követeli Ukrajna semlegességének elismerését.

Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az InfoRádióban kifejtette, hogy az Oroszország által támasztott követeléseket nem lehet tárgyalási alapnak tekinteni, hiszen véleménye szerint ez abszurd helyzetet teremtene. A NATO létezése is kérdésessé válna, ha Oroszország beleszólhatna abba, hogy mely országokat fogad el a szövetség és milyen feltételekkel. Hasonlóképpen, a NATO sem jogosult arra, hogy megmondja az oroszoknak vagy a kínaiaknak, kikkel bővülhet a sanghaji együttműködés. A biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta, hogy ez a követelés ellentmond az ENSZ alapokmányának azon rendelkezésének, amely kimondja, hogy minden államnak megvan a szuverén joga a számára fontos döntések meghozatalára, és ez a jog különösen lényeges.

A szakértő véleménye szerint az orosz álláspont lényege abban rejlik, hogy a posztszovjet térség, különösen a Kaukázus és a délkeleti egykori szovjet tagállamok – mint Moldovában, Fehéroroszországban és Ukrajnában – Moszkva számára egyfajta félautonóm vazallusi szerepet jelentenek. Az orosz vezetés úgy véli, hogy ezek az országok nem lehetnek NATO- és EU-taggá, ezért a befolyásuk megőrzése érdekében igyekeznek őket saját érdekeik szolgálatába állítani.

Szerinte az is nehezen érthető, hogy...

Gyakorlatilag anélkül, hogy bármilyen feltételt szabnánk, a másik félnek le kellene állítania Ukrajna támogatását, és „akkor majd tárgyalunk”.

"Természetesen, ha Ukrajna támogatása leáll, és egyidejűleg eltörlik a Oroszországgal szembeni gazdasági szankciókat, akkor valószínű, hogy az orosz gazdaság fokozott erőfeszítéseket fog tenni a fegyvergyártás terén. Ennek következtében Ukrajna rövid távon súlyos hátrányba kerülhet." - tette hozzá.

Az orosz követelés egyik fontos eleme, hogy Ukrajna mondjon le a négy megyéről, ahol 2022 szeptemberében népszavazás keretében döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozás mellett. Ez a helyzet különösen abszurdnak tűnik, hiszen a követelés teljesítése majdnem százezer négyzetkilométernyi terület elvesztését jelentené. Luhanszk megye, amely az orosz háborús célok között szerepelt, már szinte teljes egészében orosz irányítás alatt áll, de Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megyék esetében a helyzet korántsem ilyen egyértelmű.

Herszon és Zaporizzsja vonatkozásában, amennyiben az ukránok beleegyeznének ebbe a lépésbe, a Dnyeper folyón keresztül kellene átengedniük az orosz erőket. Azonban a legoptimálisabb természetes védelmi vonal ebben a térségben éppen a folyó, amely átlagosan egy kilométer széles, és mindkét partját 500-1000 méteres mocsaras területek övezik, tele ártérrel, vizenyős részekkel és zsombékokkal. Ezen felül az ukránoknak az összes kiépített védelmi vonalukat is ki kellene üríteniük, amelyeket már több mint egy évtizede alakítanak ki bizonyos részeken Donyeckben és Luhanszkban – hívta fel a figyelmet.

Kaiser Ferenc úgy véli, ha az ukránok ebbe belemennének, a következő lépésként már csatlakozhatnának is "Oroszország nagy testvérhez", de az ukrán ellenállással Oroszország pontosan tisztában van, ahogy a NATO-éval is. "Ez egy nagyon ügyes diplomáciai lépés volt, hogy jelezték, ők nagyon meg akarnak egyezni, nem úgy az ukránok és a NATO" - mondta a szakértő.

A folyamat egészének értékelése alapján úgy tűnik, hogy a téma középpontjában egyértelműen az időhúzás áll. Emellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy az amerikai elnök is éles szavakat használt az orosz elnökkel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az Egyesült Államok részéről egyre inkább növekszik a feszültség és frusztráció.

"Donald Trump azzal kampányolt, hogy ő 24 órán belül békét köt. Most már a 100 napból is kicsúsztunk, és a béke távolabb van, mint valaha" - tette világossá. Kaiser Ferenc szerint

Oroszország úgy véli, hogy a harctéren is képes érvényesíteni érdekeit, ezért nem mutat elkötelezettséget a valódi tárgyalások iránt. Csak alkalmanként tesz apró, üres gesztusokat, amelyek mögött valójában nincs komoly szándék.

A diplomáciai taktikák finom szövése jellemzi a helyzetet, ahol az új amerikai vezetés, amely még viszonylag tapasztalatlan a külügyi ügyekben, eddig talán azt feltételezte, hogy a kölcsönös együttműködés lehetősége mindig kézzelfogható. Azonban egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy az Egyesült Államokban is csökken a bizalom az orosz felek iránt, és ez a szkepticizmus nyomot hagy a diplomáciai diskurzusban.

Kaiser Ferenc kifejtette: "Az Egyesült Államok lehetőséget adott az orosz félnek, hogy bizonyítsa, valóban komolyak a megegyezési szándékai. A jelenlegi kvázi ultimátum vagy diktátum - hiszen ez nem csupán egy tárgyalási feltétel, hanem lényegében az ukrán államiság felszámolását célozza, és a NATO működését is erősen korlátozná - tulajdonképpen az orosz-ukrán konfliktus kezdeti célkitűzése volt." Ezen felül megjegyezte, hogy Vlagyimir Putyin a frontról származó kudarcokat próbálja a diktátumaival kompenzálni, de tisztában van azzal, hogy ez nem fogja elérni a kívánt eredményt.

A következő időszakban szerinte nem sok értelme van a június 2-i tárgyalásoknak, ugyanakkor Oroszország számára fontos, hogy demonstrálja a diplomáciai kapcsolatok fenntartását. Miközben az orosz drónok folyamatosan zúdítanak csapásokat az ukrán nagyvárosokra, a frontvonalon az orosz haderő több szakaszon is előrenyomul, és komoly támadások készülődnek. A sár fokozatosan felszárad, lehetőség nyílhat az októberig tartó előrenyomulásra, abban a reményben, hogy az ukránok végül összeroppannak. Ugyanakkor Moszkva azt remélte, hogy az új amerikai kormányzat majd visszakozik Ukrajna támogatásától, de eddig ez nem következett be. Az amerikai támogatás feltételezett csökkenése sem vezetett Európa visszavonulásához; sőt, létrejött egy aktív koalíció a britek, franciák, németek és lengyelek összefogásával, amely már Európa katonai erejének több mint felét és képességeinek kétharmadát képviseli. Kaiser Ferenc véleménye szerint ez biztosítja Ukrajna utánpótlását.

Ukrajna naponta 100-200 katonát áldoz fel, az is kérdés, meddig bírja ezt az ország, és mi lesz, ha a szám 300-400-ra nő, hiába is szenvednek el kétszer ekkora veszteségeket a hatalmas, négyszeres létszámfölényben lévő oroszok.

A NATO- és EU-bővítés tilalmával kapcsolatos orosz követelés nyugati fogadtatásáról - mint Kaiser Ferenc elmondta még - nem sokat tudni, de az biztos, hogy

ha elkezdődik egy-egy országgal a csatlakozási tárgyalás, technikailag az oroszok azonnal lerohanhatják,

Ráadásul Moldova vonatkozásában létezik egy szeparatista terület, Transznisztria, ahol "minden bizonnyal előfordulnának fegyveres provokációk". Itt jelenleg körülbelül 3000 orosz katona állomásozik, és az EU, valamint a NATO sem fogad el olyan országokat, amelyek polgárháborúval küzdenek. "Ezért is tartják olyan fontosnak az oroszok Transznisztriát."

Kaiser Ferenc véleménye szerint az EU reakciója a jelenlegi helyzetre az lehet, hogy továbbra is érvényben tartja az orosz szankciókat, megerősíti Ukrajna támogatását, valamint szorosabbra fűzi kapcsolatait Grúziával, Moldovával és Örményországgal.

Felmerülhet az a nézőpont is, hogy a Nyugat "hátra léphetne, hiszen Ukrajna saját maga idézte elő a helyzetet, az oroszokat inkább engedjük győzni, így talán béke és olcsó nyersanyagok érkezhetnének". Ezzel a témával kapcsolatban a szakértő úgy véli, hogy ez a gazdasági szereplők számára "nem elhibázott forgatókönyv" lehet, de jelenleg a legtöbb mainstream vélemény Ukrajna támogatása mellett foglal állást.