Justin Sun tőzsdéi inkább a kereskedésre helyezik a hangsúlyt, mintsem a tartalékok kezelésére.

A mindenféle kétes ügyekbe és botrányokba keveredő Justin Sun tulajdonában lévő tőzsdék, a Poloniex és a HTX, látszólag több százmillió dollárnyi összeget vontak ki az AAVE hitelezési platformról. Ez azt jelenti, hogy a kriptotőzsdék visszavonták azokat a kriptoeszközeiket, amelyeket korábban a platformon helyeztek el azért, hogy kamatot kapjanak vagy más DeFi műveleteket végezzenek.

Ez nyilvánvalóan csökkenti az AAVE elérhető likviditását. A 0x176F3DAb24a159341c0509bB36B833E7fdd0a132 az a cím, amelyet az Etherscan a Poloniex 9 néven azonosít. Ezen a címen kérte Sun a Poloniex által korábban ellopott pénzeszközök visszafizetését. November 5-én ez a cím 45000 ethert vont ki az AAVE-ből, majd szinte azonnal átutalta a pénzt a Lidó platformjára.

Valószínűleg az egész ügy hátterében az a korábbi ígéret áll, amely szerint a Poloniex harmadik fél által hitelesített tartalékigazolást fog kapni. Ezzel szemben azonban Sun posztjából kiderült, hogy a Poloniex több nehézséggel küzd, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy eleget tegyenek a tartalékigazolási folyamat követelményeinek. A konkrét problémák azonban nem kerültek nyilvánosságra.

Sun valószínűleg azért döntött úgy, hogy kivonja az eszközöket az AAVE platformról és átirányítja azokat a Lidóra, hogy elkerülje a tartalékok ellenőrzését, és így a pénzügyi forrásokat egy kevésbé átlátható módon kezelhesse.

A Poloniex tranzakciókkal egy időben a milliárdos kriptovaluta vállalkozó által birtokolt HTX tőzsde is hasonló lépéseket tett az AAVE platformján. November 5-én a HTX 500 millió dollárt, majd ezt követően további 300 millió dollárt vont ki USDT formájában az AAVE-ből. Ezt követően 30,000 ETH-t is kivezetett az AAVE-ből, majd a megszerzett eszközöket a Lidó platformjára irányította, hogy ott fektethesse be őket.

Még mindig nem tisztázott, hogy a Poloniex és az HTX miért adta kölcsön tartalékainak ekkora hányadát az AAVE-nek. Az sem egyértelmű, hogy miért mozgatják ezeket a pénzeszközöket olyan gyakran; ez inkább kereskedelmi tevékenységre utal, mintsem a hagyományos tartalékkezelésre.

A tartalékigazolási felülvizsgálat, más néven audit, célja, hogy egy független harmadik fél megerősítse, hogy az adott tőzsde, mint például a Poloniex, valóban birtokolja azokat az eszközöket, amelyeket az ügyfelek számláin nyilvántart. Az AAVE esetében ez viszonylag egyszerű, mivel egy decentralizált hitelezési platformról van szó, ahol az eszközök nyilvános okosszerződések keretein belül találhatók. Ennek következtében könnyen ellenőrizhető, hogy a Poloniex vagy a HTX mennyi pénzt helyezett el a rendszerben. Ezzel szemben a Lido egy stakelési platform, ahol az eszközök nem egyértelműen azonosítható tárcákban helyezkednek el, és gyakran más protokollok által összekeverve találhatók. Ez megnehezíti a tartalékok egy részének auditálását, hiszen az eszközök nyomon követése és azonosítása bonyolultabbá válik. Az ilyen típusú auditok során tehát komoly kihívásokat jelenthet a valódi tartalékok meglétének igazolása.