Újabb lakossági fórumot rendeztek a győri zártkertiek számára, ahol a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat vitatták meg.

Ahogy az Ugytudjuk.hu oldalain arról korábban többször beszámoltunk, Hajtó Péter (Borkaival Közösen a Jövőnkért) győri önkormányzati képviselő a legutolsó városi közgyűlésen szerette volna beemelni a zártkerti ingatlanok ügyét, a városi politika legmagasabb döntési fórumába. Akkor, az előkészítettség hiányára és a téma fontosságára hivatkozva, Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester időt és szakmai egyeztetést kért a képviselőtől, aki mindkét frakció elvi támogatásával, belevágott az érdemi munkába.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás a "Lakossági fórum 2.0" témában: --- **Közösségi Párbeszéd 2.0: Az Új Generációs Lakossági Fórum** A hagyományos lakossági fórumok új dimenzióba lépnek! Csatlakozzon hozzánk egy interaktív eseményre, ahol a közösség tagjai megoszthatják véleményüket, ötleteiket és javaslataikat. Az új technológiai megoldások révén a fórum nem csupán egy egyszerű találkozó, hanem egy dinamikus platform, ahol mindenki hangot adhat magának. Fedezze fel a közvetlen kommunikáció lehetőségeit, tapasztalja meg a közösségi együttműködést, és formálja együtt a jövőt! Legyen részese a változásnak, és hozza el saját nézőpontját a közös gondolkodásba! --- Remélem, tetszik az új megfogalmazás!

Május 9-én került sor az első lakossági fórumra, amelyet kifejezetten a Tatai út mögötti zártkertekben élők számára hirdettek meg. Ezt követően, május 16-án a Góré-dűlő lakóit is meghívták, akik szép számmal részt vettek az eseményen. A győri peremkerületekben végezett becslések alapján 8-10 ezer ember élhet, ami a város lakosságához viszonyítva jelentős társadalmi csoportot alkot.

Korábban már leírtuk, ezért csak összegezve: a lakossági fórummal az a képviselő távlati célja, hogy egységes, moratórium alapú rendszert hozzon létre a zártkertekben élőknek, akik így tisztázni tudnák ingatlanaik sokszor kérdéses státuszait. Gyakran előfordul, hogy ezek a házak nincsenek rajta a térképen, vagy épp nem a valós mérettel vannak feltüntetve, gondot okoznak a területenként változó, de általában hiányos közművek, ritka az aszfaltos út, és nem mindig adottak a szociális alap körülmények sem.

"Nem az a szándékunk, hogy ezeket az övezeteket belterületté nyilvánítsuk! Fontos, hogy elindítsunk egy párbeszédet ezekkel az emberekkel, hogy kifejthessék, mik a legfőbb problémáik. Ezen információk birtokában tudjuk majd megformálni javaslatainkat a város jövője érdekében." - hangsúlyozta Hajtó Péter, aki a két fórum során alaposan megismerte a zártkertek mindennapi életét.

Szakmai javaslata szerint szerint a 2000 négyzetméteres, és annál kisebb telkekre maximum 80 négyzetméteres, 2000 négyzetméter felett pedig 120 négyzetméteres alapterületű építményt lehetne felépíteni, a már meglévő ingatlanokat pedig ennek megfelelően feltütetni a térképkivonaton. Fontos feladat felmérni, hogy pontosan hányan élnek ezeken a területeken, hogy az érintett hivatalokkal összefogva, ha évtizedes távlatban is, de elkezdődjön a zártkertek integrációja.