Újabb kínai befektetés érkezik Magyarországra – nézzük meg, mi zajlott a harmadik héten!
Hatvanban egy új autóipari üzemet alapít a kínai vállalat, amely várhatóan körülbelül 900 új munkahelyet biztosít a helyi közösség számára. Eközben felmerült a lehetőség, hogy a Volkswagen egyes gyártóüzemei kínai tulajdonba kerülhetnek. Összegyűjtöttük a héten történt legfontosabb eseményeket a járműiparban; a kiemelt linkekre kattintva részletesebben is tájékozódhat a különböző témákról.
A kínai Xinzhi autóipari vállalat Hatvanban indítja el új gyárának építését, amely várhatóan mintegy 900 új munkahelyet teremt egy 50 milliárd forintos befektetés révén. A vállalat élen jár az elektromos motorok legfontosabb alkatrészeinek gyártásában, és most Magyarország területén tervezi a gyártási kapacitásának bővítését.
A gyártási folyamatok mellett kutatás-fejlesztési projekteket is elindítanak, amelyekhez 30 magasan képzett mérnököt vonnak be. Ez kiemelkedően fontos a folyamatosan fejlődő elektromos autóipar számára, ahol az innováció és a magas hozzáadott érték elengedhetetlen tényezők a versenyképesség megőrzésében.
Kínai autógyártók és hivatalos befektetők egyre nagyobb érdeklődést mutatnak a Volkswagen eladásra vagy bezárásra szánt európai gyárai iránt. Egy németországi gyár megvásárlása lehetővé tenné a kínai cégek számára, hogy vámmentesen forgalmazzanak elektromos autókat Európában, így versenyelőnyhöz juthatnának. Bár a Volkswagen vezetősége megállapodott dolgozóival arról, hogy nem hajtanak végre tömeges leépítéseket és gyárbezárásokat, az osnabrücki telephely esetében már keresik a lehetséges vevőket. A zwickaui és drezdai gyárak jövője szintén bizonytalan; a konszern akár a 2030-as években is eladhatja ezeket.
A Volkswagen Csoport számára 2024 nehéz év volt, csökkenő eladásokkal és a németországi gyárbezárások lehetőségével. A helyzet 2025-ben tovább romolhat, mivel a VW márka nem tervez új elektromos modellt piacra dobni, részben a szoftverfejlesztési késedelmek miatt. A német prémium autógyártók jelentős visszaesést tapasztaltak 2024-ben mind a hazai, mind a kínai piacon, mivel a gazdagabb vásárlók a bizonytalan gazdasági környezet miatt elhalasztották a vásárlásokat, Még a koronavírus-járvány által sújtott 2020-as évet is alulmúlta a német autópiac 2024-ben.
A német autóipar körüli sztrájkok, gyárleállások és a költségcsökkentési intézkedések aggasztó feszültséget generálnak Európában. Felvetődik a kérdés: milyen következményekkel járhat ez a válság a német érdekeltségű magyar leányvállalatok számára? Érdemes elgondolkodni azon, hogy miként hat mindez Magyarország gazdasági helyzetére.
2024 novemberében a magyar ipari termelés 4,2 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakának teljesítményét, ahogy azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentésében közzétette. Különösen aggasztó a járműgyártás terén tapasztalt 17,3 százalékos csökkenés, amely jelentős mértékben hozzájárult a kedvezőtlen statisztikákhoz. Emellett az akkumulátorgyártás is jelentős, 21 százalékos visszaesést mutatott. A feldolgozóipar általános teljesítménye is csökkent, különösen a belföldi értékesítés 6,8 százalékos visszaesése miatt, ami tovább súlyosbította a helyzetet.
A visszaesés mögött az autóipar és az akkumulátorgyártás nehézségei, valamint az export gyengélkedése állnak, miközben az energia- és vegyiparban növekedés tapasztalható. Az ipar jelenlegi helyzete a gazdaság szempontjából komoly kihívásokat jelez.
A TomTom legfrissebb jelentése szerint Budapest belső kerületeiben 2024-re drámai mértékben, 46 százalékkal nőtt a torlódások okozta időveszteség. A fővárosi autósok évente átlagosan 110 órát kényszerülnek dugóban ücsörögni, ami messze felülmúlja Bécs, Prága vagy Varsó hasonló mutatóit. A régiós összehasonlításban csupán Bukarest mutat még kedvezőtlenebb helyzetet.
Budapest közlekedési rendszere jelentős lemaradásban van más, hasonló méretű városokhoz képest. A közúti infrastruktúra kapacitása szűkös, a P+R parkolóhelyek elérhetősége korlátozott, és a kerékpárutak minősége is hagy kívánnivalót maga után. Ezzel párhuzamosan az autós forgalom az utóbbi évtizedben 26 százalékkal nőtt, ám a közlekedési fejlesztések nem igazodik a megugró kereslethez. Míg más városok, mint Bécs és Prága, sikeresen alkalmaztak korszerű közlekedési fejlesztéseket, körgyűrűk kialakításával és integrált megoldások bevezetésével javítva ezzel a közlekedési helyzetüket, Budapest sajnos még nem tudott hasonló átfogó terveket megvalósítani.
Joe Biden, az Egyesült Államok leköszönő elnöke bejelentette, hogy az ország megtiltja a Kínából és Oroszországból érkező, hálózatra kapcsolt járművek, valamint azok hardver- és szoftverelemeinek importját és értékesítését. A döntés célja, hogy fokozza az adatbiztonságot, mivel az amerikai kormány a kínai technológiát potenciális fenyegetésként kezeli az érzékeny információk védelme szempontjából.
A tiltás egyelőre kizárólag a személyautókra vonatkozik. Például a BYD továbbra is gyárthat elektromos buszokat Kaliforniában. A szabály kiterjesztéséről a nehéz tehergépjárművekre a következő amerikai elnök, Donald Trump adminisztrációja dönthet majd.
