Hubai Imre: Az éves öntözési igény kielégítése érdekében a tájban többletvíz formájában tárolva van.

A "Vizet a tájba" program keretében jelenleg 178 millió köbméter többletvíz áll rendelkezésre öntözési célokra. Ez a mennyiség körülbelül megegyezik Magyarország éves öntözési vízigényével - tájékoztatta a médiát kedden az Agrárminisztérium (AM) mezőgazdaságért felelős államtitkára Szeghalmon, Békés vármegyében.

Hubai Imre egy sajtótájékoztatón osztotta meg a nyilvánossággal a vízmegőrzési intézkedések eredményeit, amely a korábban tíz évig szárazon heverő, mostanra vízzel megtelt holt-sebes-körösi holtágnál zajlott. Elmondása szerint országszerte összesen 512,6 millió köbméter víz tározását valósították meg. Ebből 124,1 millió köbméter található a medrekben, míg a holtágakban, tározókban és táji elárasztások révén 97,3 millió köbmétert sikerült megőrizni. A duzzasztókban pedig 291,2 millió köbméter víz várja, hogy hasznosítsák.

A halastavak vízpótlásához 50-100 millió köbméter közötti vízmennyiség áll rendelkezésre - emelte ki.

Az ivóvíz biztosítása a legfontosabb feladatunk, hiszen nélkülözhetetlen az emberek és az állatok számára egyaránt. Emellett a kommunális vízpótlás, az állatok itatása és az öntözés is kiemelt szerepet kap. Továbbá, amikor csak lehetőség adódik, igyekszünk ökológiai célokkal vízforrást juttatni a tájba – emelte ki.

- bemutatta.

Harmincnyolc öntözési célú, harmadlagos vízmű feltöltése megtörtént, de a múlt héten a továbbiak feltöltését a vízhiány és a folyók "történelmi mélypontot közelítő" alacsony vízállása miatt fel kellett függeszteni - tette hozzá Hubai Imre.

A vízügyi ágazat 250 kilométer többlet csatornaszakaszt vont be a vízpótlásba, a Vizet a tájba típusú beavatkozások együttes hatásterülete 54 669 hektárra nőtt.

Az államtitkár elmondta, 2026 végére szeretnék elérni, hogy 3 milliárd köbméter többletvíz legyen a "tájban", de ehhez növelni kell a tározókapacitásokat.

A kormány 4,7 milliárd forint extra forrást biztosított az aszálykárok megelőzésére és kezelésére. Ebből az összegből eddig 815,2 millió forintot már felhasználtak, és a vízügyi igazgatóságok további 1,2 milliárd forintnyi kötelezettséget vállaltak a jövőbeli intézkedések érdekében.

Megjegyezte, hogy az idei aszály talán elérheti, vagy akár túl is lépheti a tavalyi évet. Az országos csapadékhiány már 315 millimétert tesz ki, míg az Alföld és a Tisza vízgyűjtő területein ez a szám meghaladja a 400 millimétert.

A Szolnoknál mért vízszint jelenleg 10 centiméterrel alatta van a korábbi legalacsonyabb értéknek. Azonban a térség lakói számára nem kell aggódniuk, mivel az ivóvízellátás a Tiszára telepített úszóműnek köszönhetően a következő hónapokban is garantált lesz, függetlenül attól, mennyire csökken a folyó vízszintje.

Az államtitkár megosztotta, hogy a Tisza határokon túli vízgyűjtő területén a következő napokban 16-60 milliméter közötti csapadékra lehet számítani. Ez a csapadék hozzájárulhat a harmadlagos vízművek feltöltésének folytatásához a jövő héten. A hazai vízgyűjtő területen a szakértők 14-46 milliméter csapadékot prognosztizálnak, amely átmenetileg enyhíti a vízhiányos helyzetet, és ennek hatásai még hetekig érezhetők lesznek.

Hubai Imre kiemelte, hogy a parajdi sóbánya katasztrófája nemcsak Romániában, hanem Magyarországon is érezhető hatásokkal bír, különösen a Maros folyón keresztül. A román vízügyi hatóságok folyamatos vízhígító intézkedéseinek következményeként a Nagylaknál végzett mérések szerint a vezetőképességi értékek folyamatosan csökkennek. A becslések alapján ezek az értékek körülbelül 900-as szintre tehetők, ami jóval alatta marad a megállapított 1500-as felső határértéknek - hangsúlyozta. Emellett megemlítette, hogy a Maros vízének minősége megfelelő a kommunális felhasználásra és az öntözési célokra is.

A szeghalmi Koplaló-holtág egy lenyűgöző, 4,5 kilométer hosszú és körülbelül 25 hektáros terület, amely a Sebes-Körösből származó mintegy 400 ezer köbméter víz segítségével jött létre. Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője kiemelte, hogy a víz átirányítása elsősorban ökológiai célokat szolgál, nem pedig öntözési szándékból történt.