A 2024-es évben az időjárás szélsőséges megnyilvánulásai sújtották a világot: a tűző napsütés és a tartós aszály mellett, váratlanul megérkeztek az árvízek is. Ezek a természeti jelenségek nemcsak a mindennapi életünket nehezítették meg, hanem komoly kihí
Napjainkban az egyre gyakoribb és egyre hevesebb extrém időjárási események, így hőhullámok, viharok vagy aszályok képében szinte mindenki érezheti már a klímaváltozás következményeit. Ugyan egy-egy konkrét katasztrófát nehéz a globális felmelegedés számlájára írni, a trendek mégis teljesen egyértelműek: az éghajlati átalakulás az átlaghőmérséklet mellett a hasonló események kockázatait is növeli.
2024-ben úgy tűnt, hogy az időjárás határozottan a szélsőségek irányába mozdult el: szokatlanul pusztító hurrikánok, rendkívüli esőzések és áradások, valamint elnyúló forróságok és csapadékhiány kínozták mind az embereket, mind a természetet. Cikkünkben összegyűjtöttük az év legfigyelemreméltóbb extrém időjárási eseményeit.
A szakértők egy ideje számítottak rá, hogy 2024 a valaha dokumentált legmelegebb esztendő lesz, az első négy hónap még egy aggasztó, 13 hónapos sorozathoz is csatlakozott. Az év végére aztán a különböző szervezetek, így az európai Copernicus adatai igazolták a várakozásokat: a globális átlaghőmérséklet a mérések kezdete óta nem volt olyan magas, mint 2024-ben, ami sok régióban hosszú, súlyos hőhullámokkal párosult.
A szélsőséges meleg nem korlátozódott a nyári hónapokra, júliusban és augusztusban, tehát a déli félteke telén az Antarktiszon mértek különösen magas hőmérsékleti értékeket. Az északi félgömbön tavasszal és nyáron Mexikótól Indiáig, Görögországtól Kaliforniáig alakult ki brutális kánikula.
Magyarország sem maradt érintetlen a szélsőséges időjárási jelenségektől: februárban például rendkívül enyhe időjárást tapasztalhattunk, míg a nyári hónapokban beköszöntött az egykoron szokatlannak számító, mára azonban már szinte megszokott forróság. A hőmérők folyamatosan dőltek meg, és egyes szakértők szerint a 2024. júliusi hőhullám a modern Magyarország történetében a legmeghatározóbb események közé tartozott.
A nyári forróság sok helyen, így hazánkban is, elhúzódó csapadékhiányt hozott magával, ami számos terület kiszáradását eredményezte a fokozódó párolgás következtében. A magyar földek aszályos állapotait még az űrbéli megfigyelések is rögzítették, de ha valaki a Tisza partján sétál, könnyedén észlelheti a természeti változások nyomait.
A szárazság következményeként számos helyszínen tűzvészek robbantak ki. Például 2024-ben többek között Chilében, Görögországban, Észak-Macedóniában és az Egyesült Államokban olyan súlyos erdőtüzek ütöttek fel a fejüket, amelyek jelentős területeket érintettek. Ezeket a tragikus eseményeket a világsajtó alaposan figyelemmel kísérte és részletesen tudósított róluk.
Az év időjárási eseményei közül a legtöbb magyar számára valószínűleg a kánikula mellett a heves szeptemberi esőzések és a komoly természeti károkat okozó hidegfront maradnak emlékezetesek. Külön figyelmet érdemel a dunai árvíz, amelynek időzítése egészen szokatlan volt. A szeptemberi áradás fő okaként a Közép-Európát is érintő, rendkívül meleg tengervíz által táplált Boris ciklon emelhető ki. Ez a ciklon Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban hatalmas károkat okozott, míg hazánk szerencsésen viszonylag kisebb veszteségekkel megúszta az eseményeket.
