A Miské név átalakulása Vásárosmiske névre egy érdekes történetet rejt magában, amely a település fejlődésével és a helyi hagyományokkal is összefonódik. A település eredetileg a Miské néven vált ismertté, amely a középkorban kezdett el virágozni. A név t
A m. kir. belügyminiszter a községi helynevekről szóló 1898. évi IV. törvénycikk végrehajtási munkálatai során, a többi településtől való megkülönböztetés okán, az országos községi törzskönyvbizottság határozatával a Vas vármegye Kiscelli járásában fekvő Miske község nevét 1907. július 15-ével Vásárosmiske névre változtatta.
Miske község képviselő-testülete hivatalos határozatban rögzítette döntését, amelyet azzal indokoltak: "A döntés szükségessége nyilvánvaló, hiszen községünk neve már régóta ismert a környék lakói előtt a hagyományos vásárairól." A települések vásárai a Néprajzi lexikon szerint "az urbanizáció kulcsszereplői voltak". A történelem folyamán számos falu és város juthatott vásártartási joghoz, ami rendkívül fontos kiváltságnak számított. E jogot a királyi jogú és szabadalmas mezővárosok kaphatták meg az uralkodóktól, de a földesurak is biztosíthatták ezt a jogot a birtokukon lévő települések számára. Vásárosmiskén úgy tartják, hogy a település vásártartási joga II. Rákóczi Ferenc fejedelemtől ered.
Vásárosmiske: Milyen úton-módon nyerte el a település a vásártartási jogot?
Valóban létezik egy 1701-es keltezésű irat, amely Miske településen évente négy alkalommal - márciusban, júliusban, decemberben, valamint Kozma és Damján vértanúk ünnepét követően - engedélyezte a vásárok megtartását. Érdekesség, hogy ezt a dokumentumot nem a vezérlő fejedelem kancelláriáján állították ki.
A dokumentumból kiderül, hogy "februárban Gyertyaszentelő, márciusban Gyümölcsoltó, júliusban Sarlós, augusztusban Nagyboldogasszony, szeptemberben Kisasszony ünnepe utáni napon, októberben Ferenc-, novemberben Katalin-, decemberben pedig a Luca-napot követően országos vásárt tarthattak".
