A szankciók hatása érezhető, és a Lukoil akár külföldi érdekeltségeit is eladhatja.

Oroszország második legnagyobb olajtermelő cége bejelentette, hogy a múlt héten az Egyesült Államok szankciókat vezetett be vele szemben.

Oroszország második legnagyobb olajtermelő cége, a Lukoil, a nyugati szankciók következtében fontolóra vette külföldi érdekeltségei értékesítését.

A Lukoil bejelentette, hogy a különböző országokban bevezetett korlátozó intézkedések következtében, amelyek a vállalatot és leányvállalatait érintik, úgy döntött, hogy nemzetközi eszközeit értékesíteni kívánja. A lehetséges vásárlók ajánlatainak értékelése már megkezdődött.

- áll a cég hétfői közleményében.

A helyzet előzménye abban rejlik, hogy az Egyesült Államok korábban szankciós listára tette a két legnagyobb orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyt és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát. Ezt követően, október közepén, az Egyesült Királyság is hasonló büntetőintézkedéseket vezetett be a két vállalat ellen.

A Lukoil a globális olajtermelés körülbelül 2%-át adja. A cég eddig nem tette közzé, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megszabadulni. Legjelentősebb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobb olajlelőhelye, és amelyben 75%-os részesedéssel bír. Továbbá, a vállalat birtokolja a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomítót Bulgáriában, ami a Balkán legnagyobb finomítójának számít, valamint a Petrotel olajfinomítót Romániában.

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország két legnagyobb olajvállalata ellen, miközben sürgeti Vlagyimir Putyint az azonnali tűzszünetre.

"Elérkezett az idő, hogy véget vessünk a vérontásnak, és sürgősen tűzszünetet kell hirdetni az orosz-ukrán konfliktusban" - jelentette ki Scott Bessent, az Egyesült Államok pénzügyminisztere múlt szerdán. Bejelentette, hogy Washington szankciókat vezet be Oroszország két legnagyobb kőolajvállalata, a Rosznyefty és a Lukoil ellen, amelyek kulcsszerepet játszanak az orosz hadigépezet finanszírozásában. A budapesti Trump-Putyin csúcstalálkozó elhalasztása után ez már a második egyértelmű jelzés arra, hogy az amerikai vezetésnek elege van az orosz halogatásból.

Donald Trump is megszólalt, kifejezve, hogy nem kívánja az idejét pazarolni Vlagyimir Putyinnal Budapesten.

Az Egyesült Államok által megfogalmazott kérés, miszerint a szövetségesek is alkalmazzanak szankciókat az orosz olajipari vállalatok ellen, komoly hatással lehet Magyarországra. Az Orbán-kormány ugyanis szoros kapcsolatot ápol Vlagyimir Putyin energiapolitikájával, amelynek keretében a magyar energiaellátás jelentős része az orosz forrásokra épül. Orbán Viktor a hétfői nyilatkozatában kifejtette, hogy szerinte Donald Trump tévedett, amikor az oroszokat sújtó szankciókat bevezette. Ennek fényében a miniszterelnök a jövő hét második felében az Egyesült Államokba utazik, hogy próbálja meggyőzni az amerikai elnököt a szankciók visszavonásának szükségességéről.

Szijjártó Péter: Lesz budapesti Trump-Putyin-csúcs, csak az amerikaiak szerint most nem hozna valódi eredménytOrbán Viktor a jövő hét második felében elutazik Donald Trumphoz, hogy rávegye az amerikai elnököt az oroszokat sújtó szankciók visszavonására