Szenzációs fordulatra készül az Európai Unió, amely a játékszabályok teljes átalakítására törekszik.

Ursula von der Leyen egy nemrégiben tartott konferencián hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság már aktívan dolgozik egy stratégián, amely célja a Kínától való függőség csökkentése. Jelenleg a kritikus nyersanyagok 90%-a Kínából érkezik Európába, ami jelentős kockázatot jelent a kontinens számára. Von der Leyen szerint a kereskedelmi kapcsolatok fegyverként való használata egyre gyakoribb jelenséggé vált az utóbbi években, ezért elengedhetetlen, hogy Európa biztonságosabb és függetlenebb gazdasági alapokra helyezze magát.

Az Európai Bizottság ambiciózus tervet készít elő, amely célja az Európai Unió Kínától való függőségének csökkentése a ritkaföldfémek beszerzésében. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke osztotta meg a hétvégén zajló Berlin Global Dialogue konferencián, Németország fővárosában.

Az Európai Bizottság elnöke beszédében kiemelte, hogy a világgazdaság működése újabb jelentős átalakuláson megy keresztül. Az elkövetkező időszakban a globális rend átalakulása miatt a nemzetek közötti együttműködést egyre inkább az erőviszonyok fogják meghatározni, legyen szó gazdasági, technológiai vagy katonai téren.

Szerinte Oroszország helyzete különösen figyelemre méltó, hiszen Von der Leyen hangsúlyozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az energiahordozókat fegyverként alkalmazza, ezzel is növelve Európa függőségét. Ennek fényében kiemelten fontos, hogy az ukrajnai háború következményeként a tagállamok és az Európai Parlament mielőbb támogassák a RePower EU néven ismert javaslatot, amely az orosz energiától való teljes függetlenségre törekszik.

Az Európai Bizottság elnöke úgy véli, hogy napjainkra a gazdaság lett a hatalom kulcsfontosságú eszköze, amelyet különböző érdekcsoportok arra használnak, hogy befolyásolják mások döntéseit és cselekedeteit.

Az együttműködésre épülő világrend, amelyet 25 évvel ezelőtt sokan álmodtak meg – vagy legalábbis reméltek – mára egy konfrontatív globális gazdasággá alakult. A technológiák eltulajdonítása, ellenséges befektetések, exportkorlátozások és támogatások nem csupán szórványos jelenségek, hanem a befolyás növelésének és a versengésnek a mindennapi eszközeivé váltak. A világ, amely egykor a közös érdekek mentén fejlődött, mostanra a rivalizálás színhelyévé változott.

Ursula von der Leyen úgy véli, hogy az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek, illetve a kínai ritkaföldfémekre vonatkozó exportkorlátozások nem csupán a két nagyhatalmat érintik, hanem az Európai Uniót is jelentős mértékben érintheti. Ezen korlátozások a kínai kormány részéről komoly kockázatokat hordoznak az EU számára.

A jövő innovatív technológiáit formálják általa, miközben Kína vigyázó szemét folyamatosan rajta tartja.

Von der Leyen aggályai nem tűnnek túlzónak, hiszen bár a ritkaföldfémek exportkorlátozását Peking elsősorban az Egyesült Államok lépéseire válaszul vezette be, az Európai Unióra is jelentős hatással van ez a döntés.

Ez a helyzet rendkívül kiszolgáltatottá teszi az EU-t Kínával szemben. Elméletileg Peking bármikor dönthet úgy, hogy leállítja bizonyos termékek exportját, miközben a ritkaföldfémek kulcsszerepet játszanak az okostelefonokban és a legújabb katonai technológiákban egyaránt. Ha Kína politikai indokokból vagy más okból kifolyólag úgy határozna, hogy megszünteti ezeknek az anyagoknak az exportját, az súlyos következményekkel járna az európai autóipar, a technológiai szektor és a hadiipar számára is.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, hangsúlyozta, hogy Európa már megtapasztalta az energiaellátás terén bekövetkezett nehézségeket, amelyeket "fájdalmas leckének" nevezett. Ezen tapasztalatok alapján figyelmeztetett arra, hogy hasonló hibákat nem szabad elkövetni a ritkaföldfémek és más kulcsfontosságú nyersanyagok esetében. Beszédében kiemelte, hogy a kontinensnek proaktív lépéseket kell tennie a jövőbeni ellátási biztonság érdekében, és bejelentette, hogy...

Példaként említette Ukrajnát, Ausztráliát, Kanadát, Kazahsztánt, Üzbegisztánt, Chilét és Grönlandot, amelyek mind különböző kultúrákkal és természeti adottságokkal rendelkeznek.

Von der Leyen hangsúlyozta, hogy a RESourceEU projekt célja, hogy az európai ipar számára minden időtávon – legyünk szó rövid, közép vagy hosszú távú tervekről – biztosítsák a kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférést. E cél elérése érdekében nem csupán alternatív forrásokra támaszkodnának, hanem például a körforgásos gazdaság koncepciójának bevezetésével is. A német politikus véleménye szerint nem csupán környezetvédelmi megfontolások indokolják a régi, már nem használt elektronikus eszközökből származó nyersanyagok újrahasznosítását, hanem az is, hogy maximálisan kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat.

Jelen pillanatban inkább kérdések merülnek fel, mintsem egyértelmű válaszok.

A Kína által bevezetett kereskedelmi korlátozásokat egyébként a tagállamok állam- és kormányfői az október 23-i találkozójukon is érintették, ahol például Emmanuel Macron francia elnök a minél erélyesebb fellépés mellett érvelt, de ehhez túl sok támogatót nem talált.

Valószínű, hogy Von der Leyen az EU-csúcs során említést tett a még finomítás alatt álló javaslatról, ám a részletek tekintetében meglehetősen szűkszavú volt. Nem osztotta meg, hogy mikorra várható a befejezés, mikor kerülhet a nyilvánosság elé, vagy éppen mióta dolgoznak ezen a projekten.

A német politikus mindössze annyit osztott meg, hogy az orosz energiafüggőség csökkentésére irányuló RePower EU kezdeményezést követik. Ezt a tervet az Európai Bizottság 2022-ben mutatta be, és hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a három fő uniós intézmény, azaz a bizottság, az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa között a javaslatról. Minden intézmény már kifejtette a saját véleményét a témában; a parlament például a bizottság által javasolt 2027 végi határidő helyett 2026 végére tűzné ki a célt, amikorra a tagállamoknak teljesen fel kellene számolniuk az orosz energiahordozók importját.

Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. október 25-én. Kép forrása: Omer Messinger / Getty Images.